Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Kettős jubileum alkalmából érkezett a Tisza-parti városba az MTT hagyományos év végi tudományos rendezvénye. Egyrészt 50 esztendővel ezelőtt, 1962. december 21-én éppen a csongrádi megyeszékhelyen végezte el hosszabb angliai tanulmányútjáról hazatérvén Németh András doktor az első sikeres magyarországi élő donoros veseátültetést, mégpedig testvérek között. Ez a beavatkozás akkoriban világszenzációnak számított, még azzal együtt is, hogy mivel nem álltak még rendelkezésre a kilökődési reakciót gátló gyógyszerek, bő két és fél hónappal később a páciens sajnos meghalt. Az ünnepi kongresszuson jelen volt Szántó László is, aki akkor 21 esztendősen élő donorként adta veséjét a műtéthez, s szerencsére ma is jó egészségnek örvend. Mint Fehérvári Imre, az MTT főtitkára elmondta: hazánk Európában a harmincadik ország lett, ahol ilyen műtétre képesek voltak az orvosok. Ugyanitt, Szegeden készült egyébként az első művesekészülék, s vezették be ennek használatát veseelégtelen betegeknél, ezért számít a település a veseátültetés bölcsőjének.
A szakmai fórum még egy jeles évfordulóhoz kapcsolódik: 15 éve alakult meg a Magyar Transzplantációs Társaság, a rendkívül sokrétűvé vált szakterületet összefogó tudományos szervezet. Immár hagyomány, hogy a kongresszuson adják át a társaság Németh András-életműdíját, melyet idén Szabó Zoltán professzor érdemelt ki, aki a Városmajorban első alkalommal hajtott végre szívátültetést.
A rendezvényen megtudtuk: mióta a programszerű transzplantációt bevezették Magyarországon, több mint 7000 ember jutott új szervhez, s több mint 6000 veseátültetésnél járunk már. Évente 300 körüli a magyarországi vesetranszplantációk száma, ami millió lakosra vetítve nagyjából megfelel a németországi szintnek. Ezenkívül kisebb számban máj-, hasnyálmirigy- és szívátültetéseket végeznek hazánkban, s a szakemberek reményei szerint hamarosan tüdőátültetésre is sor kerülhet. Az MTT vezetői – Kóbori László elnök és Fehérvári Imre főtitkár – szerint a transzplantációra bátran lehet alapozni a magyar egészségügy fejlődését, hiszen annak eredményei és színvonala nemzetközi összevetésben is kiemelkedőnek számítanak. Az elnök hangsúlyozta: lépést tartunk Európával, amit az is jelez, hogy 2013. január 1-jétől részlegesen, majd a jövő év folyamán teljes jogú tagként csatlakozhatunk az úgynevezett Euro-transzplanthoz, minek köszönhetően sürgősségi esetekben gyorsan, 24-48 óra alatt szervhez juthatnak a magyar betegek, illetve lerövidülhetnek a régebben akár évekre nyúló várólisták. – A német és holland precizitással felépített európai rendszer részévé válásból sokat profitálhat a magyar egészségügy. A komoly háttér révén több beavatkozást és bátrabban vállalhatnak fel a szervátültetéssel foglalkozó hazai orvosok – világította meg Kóbori László. A szakma célja egyébként az, hogy megfelelő menedzseléssel növeljék a donorszámot, illetve minden rászoruló páciens rákerülhessen a várólistákra.
Az országban jelenleg négy transzplantációs központ található: Szeged mellett Debrecenben, Pécsett és Budapesten. A háromnapos kongresszuson az ország vezető szakemberei tekintik át, illetve vitatják meg a legújabb technikákat, eljárásokat, eredményeket.
SZTEinfo
