SZTE Info

Sajtóklub: Milyen újságot olvastak és írtak a szegedi egyetemisták?

Milyen ruhában jártak, milyen körülmények között tanultak 90 vagy 70 évvel ezelőtt a szegedi egyetemisták? Milyen újságot olvastak és írtak a diákok? Ez is kiderül az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjában. Az SZTE Rektori Hivatala átriuma kiállítási terében a múlt héten Vajda Tamás történész, november 13-án (kedden) 18 órától Ráczné Mojzes Katalin, a Klebelsberg Könyvtár egyetemi gyűjteményének vezetője mesél.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az egyetemi sajtó 90 évéből válogató kiállítás nem régiben nyílt meg az SZTE Rektori Hivatala épületében. A 17. Őszi Kulturális Fesztivál és a Szent-Györgyi-emlékév programjaként életre hívott tárlathoz – az SZTE Médiacentrumának jóvoltából – művelődéstörténeti beszélgetések is kapcsolódnak. Így az érdeklődők teljesebb képet kaphatnak a huszadik század első felének szegedi, hallgatói életéről. A rendezvények apropója egy kettős jubileum: 90 éve jelent meg az első szegedi egyetemi újság, és e tanévben lesz 60 éve annak, hogy életre hívták a Szegedi Egyetem című lapot. A sajtótörténeti beszélgetések első estjén, november 6-án, az SZTE Médiacentrum Sajtóklubjában Vajda Tamást, az SZTE Szaklevéltár vezetőjét kérdezte Újszászi Ilona újságíró, a Médiacentrum vezetője.


„Az oktatás kezdetben négy épületben folyt, szerény infrastrukturális háttér állt tehát a hallgatók és egyetemi dolgozók rendelkezésére” – válaszolta Vajda Tamás arra kérdésre, hogy mi is jellemezte Szegedet 1922 táján, amikor az egyetemi sajtó is megszületett. 1926-ra azonban grandiózus vállalkozások indultak be, közülük is kiemelkedtek a Dóm körüli építkezések. „Ennek volt köszönhető például az, hogy az 1929-es gazdasági válság Szegeden csak 1931-től éreztette igazán hatását” – emelte ki. Kezdetben körülbelül ezer beiratkozott hallgatóval rendelkezhetett az egyetem, majd a gazdasági válság idején 1500-2000 egyetemista folytatta Szegeden tanulmányait, ez a szám azonban a harmincas, és különösen a negyvenes évekre visszaesett körülbelül a felére.


Hogyan viszonyult a város és a régió az egyetem Szegedre kerüléséhez? A levéltáros szerint a szegediek régi álma teljesült a költözéssel, ám az infrastruktúra fejletlensége miatt mindenkitől kompromisszumokat követelt. A város vezetése a fejlesztésekhez már-már visszafizethetetlennek tűnő hiteleket vett fel a húszas években, ez azonban korántsem bizonyult helytelen döntésnek. Vajda Tamás szerint ugyanis Szent-Györgyi Albert, illetve a szegedi Alföldkutató Bizottság munkásságának gazdasági következményei nagy bevételekhez juttatták a várost és polgárait. Az 1879-es nagy árvíz után kialakított sugárutas szerkezet pedig ezekben az években nyert igazán értelmet.


Az egyetemi egyesületek megalakulására, működésére is kitért SZTE Szaklevéltár vezetője. „Az egyes egyesületekhez tartozóknak egyensapkákat kellett viselniük, így tüntetések után például könnyen el lehetett kapni egy-egy résztvevőt” – mesélte. Hogy az egyesületekhez milyen színű sapkák tartoztak, még nem sikerült kideríteni pontosan, leírás nincs, csak fekete-fehér fotók állnak rendelkezésre. Ezen szerveződések között számos kérdés vita tárgyát képezte: így például a numerus clausus problémaköre. Az egyesületi életben végül Szent-Györgyi Albertnek mint rektornak sikerült egységet teremtenie.


1944 őszén, a világháború súlyos támadásai idején nagy veszteségek érték Szegedet, főként a vasúti pályaudvar közelében fekvő gyermekklinikát. „Az egyetem épületeit a Vörös Hadsereg foglalta el, melyeket csak 1945-ben adott vissza, s még ugyanebben az évben megkezdődött a tisztogatás az oktatói karban is” – jellemezte az 1941 utáni korszakot Vajda Tamás. Az ötvenes években az egyetem autonómiája megszűnt, és létrehozták az úgynevezett „tanulmányi osztályokat”, melyek „lekáderezték” még a hallgatók szüleit is.


S hogy mindez hogyan tükröződött az egyetemi sajtóban? Erről a sorozat következő estéjén, november 13-án (kedden) 18 órától hallgathatják az érdeklődők Ráczné Mojzes Katalint, a Klebelsberg Kunó Könyvtár egyetemi gyűjtemény vezetőjét az SZTE Rektori Hivatala átriumában, a kiállítási étrben berendezett alkalmi Sajtóklubban.

 
H. G.


Sajtóklub galéria
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.