SZTE Info

Kiadói nívódíj Mezősi Gábornak

Tizenhárom kiemelkedő tudományos kötet és ezek szerzői részesültek 2012-ben az Akadémiai Kiadó nívódíjában, az elismeréseket adták át a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

konyvboritoTizenhárom kiemelkedő tudományos kötet és szerzői részesültek 2012-ben az Akadémiai Kiadó nívódíjában, az elismeréseket november 7-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. 1974 óta jutalmazzák kiadói nívódíjjal a kor legjelesebb hazai tudományos munkáit. A díjazottak az MTA tudományos osztályainak jelölése alapján, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott és a kiadó gondozásában megjelent művek közül kerülnek ki.

Az idei díjazottak között van Mezősi Gábor egyetemi tanárnak, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék vezetőjének az elmúlt évben kiadott Magyarország természetföldrajza című kötete: http://www.geo.u-szeged.hu/web/sites/default/files/14Kiadvanyok/egyeb/Mo_termeszetifoldrajza/mezosi_fedel_2.JPG

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak – regionális szintű – elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

 

A www.libri.hu ismertetője szerint Mezősi Gábor könyvében az „az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is. E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik.

A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet egységes állapotának fenntartásáért.”

 

További információ: http://akkrt.hu/1169/tudomany/foldrajz/magyarorszag_termeszetfoldrajza

SZTEpress

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.