SZTE Info

Az ezotériától a hungarológiáig – Szőnyi György Endre kettős jubileuma

Idén októberben ünnepelte hatvanadik születésnapját Szőnyi György Endre, az SZTE BTK Angol Tanszékének egyetemi tanára, az Angolszász irodalmak és kultúrák doktori program vezetője, a Hungarológia Tanulmányi Központ igazgatója. A professzor immár harmincötödik éve tanít a szegedi egyetemen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

szonyi_gyorgySzőnyi György Endre egy személyben egyesíti az irodalom- és kultúrtörténészt (nota bene: a Ságvári-gimnáziumot anno még matematika-fizika szakon végezte), aki az angol és magyar irodalom tanulmányozása mellett a reneszánsz tudomány- és filozófiatörténetével (ezen belül a mágia és okkultizmus kultúrtörténetével), valamint a kultúraelmélet történetével is foglalkozik (mint például a verbális/vizuális rendszerek elméleteivel és szemiotikával). 6 monográfiát, köztük egy angol és egy olasz nyelvűt jegyez, valamint publikációi között találunk még 18 szerkesztett tanulmánykötet és mintegy 120 referált tanulmányt.

 

Változásban a hungarológia

A professzor honlapunknak elmondta, változás előtt áll a hungarológia, amely eddig részben központi egységként működött azon az alapon, hogy magyar nyelvtanítást szolgáltattak a szegedi egyetemen tanuló külföldi diákoknak, vendégtanároknak és lektoroknak. Most viszont bölcsészkari egységgé alakul, melynek fő oka, hogy immár harmadik éve működik a hungarológia mesterszak, BA-szinten pedig a magyar szak egyik specializációjaként van jelen. Az új rend szerint ezután, ha szolgáltatást nyújtanak más karok hallgatóinak vagy oktatóinak, azt a karközi elszámolásban is érvényesíteni tudják.

Az idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a nyári egyetemet, melyre hatvan hallgató érkezett a világ szinte valamennyi kontinenséről, nagyrészt állami és Erasmus-finanszírozásban, de persze egyéni költségtérítéses diákok is. A nyári egyetem keretében minden év augusztusában négy héten keresztül magyar kultúrát és magyar nyelvet tanítanak a külföldi csoportoknak. Nem egy közülük azután bekerül a szegedi egyetemre, főként mint Erasmus-diák, de arra is van példa, hogy a graduális képzésbe is bekapcsolódnak, és szegedi diplomát szereznek – tudtuk meg Szőnyi György Endrétől. Hozzátette: a nyári egyetemre átlagosan ötvenen szoktak jelentkezni. Ezzel együtt már nem olyan nagy az érdeklődés a hungarológia iránt, mint a kilencvenes években, a rendszerváltás után. A mesterszakra évi 17-20 jelentkező akad, de részben a felvételi rendszer visszásságainak is köszönhetően az első két évben 6-6, idén viszont csak 2 hallgató került végül Szegedre. Az intézmények itt is a számokkal versenyeznek, vagyis leviszik a színvonalat, a felvételi küszöböt, hogy maximalizálhassák a felvettek létszámát…

 

Cambridge-től Wolfenbüttelig

Szőnyi György Endre 1977 óta tanít az Angol Tanszéken, rengeteg diák került már ki a kezei alól a különböző területekről, az Angol Tanszékhez kapcsolódó oktatási programokból és a hungarológiából. Új területként és a hungarológia számára bedolgozási lehetőségként jelentkezik a most induló kulturális örökség mesterszak kultúrdiplomácia szakiránya is. 1998-tól 2008-ig az Angol–Amerikai Intézet vezetőjeként is tevékenykedett, illetve három évig dékánhelyettes volt a bölcsészkaron.

Az ezoterizmus kritikai megközelítését tanítja a Közép-Európai Egyetem Történeti Intézetében eszmetörténet keretében, illetve kurzusokat tart az európai reneszánszról. Elárulta, ottani, „Firenze, a reneszánsz laboratóriuma” című kurzusát egyszer Szegeden is megtartaná. A professzor tudományszervező tevékenysége is jelentős, számos tudományos testület tagja, több külföldi és magyar folyóirat szerkesztőbizottságában tevékenykedik (például E. J. Brill, Leiden). Szegeden szerkeszti az „Ikonológia és műértelmezés,” valamint a „Papers in English and American Studies” könyvsorozatokat. Teljes kurzusokat és előadássorozatokat tartott már Bécstől Kansasig. Csak egy-egy példát kiemelve: 2009-ben egy évig Cambridge-ben oktatott és kutatott egy olyan vendégprofesszori ösztöndíjjal, amelyet a bölcsészterületen körülbelül tízen kapnak meg egész Angliában. Idén nyáron pedig a németországi Wolfenbüttelben folytatta vizsgálódásait egy Mellon-ösztöndíjjal.

 

John Dee és Hénoch próféta

2005-ben a szegedi Mindentudás Egyeteme (http://www3.u-szeged.hu/object.3F6D75AF-4AE9-4E56-BFF1-C6EDF8E1DE11.ivy), 2010-ben a Szabadegyetem Szeged (http://videotorium.hu/en/recordings/details/3210,HENOCH_a_bibliai_profeta_kulturtortenete_-_A_Vizonto_koraig) előadója volt, és ez a két alkalom jól összekötötte a főbb kutatási témáit is. Az első előadásban bemutatta, miként elemzi a tudós távolságtartásával és éleslátásával az okkult tudományokat és az ezotériát, összekapcsolva az angol kultúrával. E terület központi alakja John Dee, 16. századi matematikus, asztrológus, mágus, akivel a szakdolgozata óta foglalkozik, és már három könyvet írt róla. A 2010-es előadás folytatta az ezoterikus témát, és ugyanakkor kapcsolódott az anglisztikához és a vallástörténethez is a Bibliában röviden említett Hénoch próféta kultúrtörténetén keresztül. Ez ma is kurrens téma, melynek nyomaival az irodalom, a New Age-mozgalom, a szabadkőműves történetek mellett a populáris kultúrában is találkozhatunk.

60. születésnapja alkalmából október 12-én ünnepi minikoferenciával tisztelgett a professzor előtt a SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság, valamint az SZTE Angol–Amerikai Intézet.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.