SZTE Info

SZTE Szabadegyetem: a tudományos diákköri munkától a Nobel-díjig

Megtartották a Szabadegyetem IX. szemeszterének idei harmadik előadását az SZTE-n. A mindenki számára nyitott kurzuson ezúttal a tudomány világába nyerhettek betekintést az érdeklődők. „Mi a tudomány?” Erre a kérdésre kereste a választ Hegyi Péter előadása.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Felfedezni valamit, annyit tesz, mint látni valamit, amit mindenki lát és közben arra gondolni, amire még senki.” – nyitotta Szent-Györgyi Albert gondolatával előadását az SZTE Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, Hegyi Péter. Kiemelte, hogy a tudományos munka nem csupán a kutatásból és a következtetések levonásából áll, fontos mindenki számára elérhetővé tenni a feltárt tudást. Erre módot adhat az eredmények publikálása folyóiratokban vagy tudományos tanácskozásokon.

 

A tudományos karrier lépcsőfokai a lelkes diákköri munkával kezdődhetnek, a diploma után a PhD fokozat jelenti a következő szintet, ahol fontossá válik az önálló munka, az újszerű ötlet. A posztdoktori karrier pedig már az egyetemi berkeken kívülre helyeződik, a tudományos akadémia kritériumai határozzák meg egy kutató előmenetelét. A szenior pályafutás a negyedik, utolsó elhatárolható lépcsőfok, talán a legszélesebb, amelyet a tudományos karrier csúcsának számító Nobel-díj követhet.

 

Bár egzakt módon nem mérhető, mégis léteznek mérőszámok, amik lehetővé teszik a tudományos teljesítmény összehasonlítását. A kurzus résztvevői megismerhették a szakfolyóiratok idézettségén alapuló impaktfaktor számításának módjait és a Hirsch-indexet, ami egyes kutatók tanulmányainak idézettségére ad rálátást.

 

Hegyi Péter bemutatta a tudományos munka legnívósabb elismerésének számító Nobel-díj történetét is. Alfred Nobel svéd kémikus-feltaláló halálának napján, minden év december 10-én díjazzák az arra legérdemesebb kutatókat, alkotókat hat területen: fizikai, kémiai, élettan és orvostudományi, közgazdaságtudományi, irodalmi és béke Nobel-díjjal.

 

A tizenöt Nobel-díjas magyar kutatót is bemutatta Hegyi Péter, köztük Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben vehette át a rangos elismerést a C-vitamin izolálásáért. A Szegedi Tudományegyetem ez alkalomból rendez nemzetközi konferenciát 2012. március 22-25. között, amelyre – a magyar tudományos életben egyedülállóan – 9 Nobel-díjas tudós fogadta el a meghívást. (http://www.szentgyorgyi75.com/ ) A konferencia hat párhuzamosan zajló szekciója a kardiológia, gasztroenterológia, idegtudomány, immunológia és gyulladás, mikrobiológia és genetika, valamint a tuberkulózis-kutatás, mind olyan szakterületek, amelyekben a Szegedi Tudományegyetem világszinten elismert. A szervezők több mint 1000 tudós részvételére számítanak, összesen 29 országból.

Hegyi Péter, a konferencia főtitkára, utalva a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Emlékévére, az egykori rektor szavaival zárta előadását: „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája.”

SZTEpress

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.