SZTE Info

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

Tizenkét középiskola több mint harminc kiválasztott diákja, valamint egyetemisták töltötték meg a TIK kongresszusi termét, hogy a Szent-Györgyi-konferencia Nobel-díjas előadóival nyílt fórumon beszélgethessenek március 23-án délután.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

1Mikor elkezdtünk kísérletezni a bormuslincával, ami végül a Nobel-díjhoz vezetett, nem tudtuk, milyen hasonló is lehet a muslinca az emberhez – mesélte az orvosi-fiziológiai terület kitüntetettje, Eric Wieschaus. Azt mondta, a kíváncsiság hajtotta, és az, hogy megtudják: miként fejlődik bármelyik embrió. Soha nem látták előre az eredmények közvetlen alkalmazását a humán biológiában, tudósként az ember majdnem sose tudhatja, milyen fontos az a kísérlet, amivel épp dolgozik, ugyanis más tudósok építhetnek erre a tudásra – hangsúlyozta Wieschaus.

 

Ada E. Yonath az ifjúság kérdésére elmondta: a Nobel-díj a személyes életét nem változtatta meg, viszont lehetőséget kapott arra, hogy fiataloknak beszéljen a tudományról. Tudósnak lenni azt jelenti, azt kell jelentenie, hogy az a munkád, ami a hobbid is – fogalmazott a kutató. Nem szükséges kutatónak lenni annak, aki nem szereti a tudományt. Tedd, amit szeretsz és tudsz is csinálni – tanácsolta a hallgatóságnak. 2

 

Véleményét osztotta a szintén kémiai Nobel-díjas Aaron Ciechanover is. Azt mondta: benne lenni a tudományban és felfedezni a természet titkait – ez a boldogság hihetetlen forrása. A tudományhoz valódi szenvedély kell, ez a legfontosabb, ez nem munka, hanem egy olyan hobbi, amit sosem un meg az ember. Peter C. Doherty pedig úgy fogalmazott: a tudomány valójában nemzetközi kultúra.

 

A tudománynak az egyetemről való kilépésének a legjobb módja az, hogy ha a jövő generációja tekintünk, vagyis, ha a középiskolásokat keressük meg – mondta el www.u-szeged.hu portálunknak Pál József, a szegedi egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. „Ez összhangban áll azzal a stratégiai elvünkkel is, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek meg kell próbálnia a legjobb hallgatókat megszerezni a Dél-Alföldön, Magyarországon, vagy akár nemzetközi területen is” – tette hozzá. A szervezők tizenkét olyan iskolát választottak ki, ahonnan sok diák kerül a szegedi egyetemre, közülük kilenc magyarországi, a dél-alföldi régióból, legnagyobb hangsúllyal Szeged, mellettük két zentai és egy szabadkai gimnázium képviseltette magát. Tavaly ősszel a szaktanárok és igazgatók segítségével kezdték meg a válogatást, hetven diákból legvégül kilencet választottak ki, akik a Nobel-díjasokat bemutathatták a fórumon, illetve két fiatalt tartaléknak hagytak.

 

3A Peter C. Dohertyt bemutató Szepes Borbála, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium végzős tanulója elmondta: jó lehetőségnek érezte a nyílt fórumot arra, hogy az angolt használja, illetve az is motiválta, hogy orvosi pályára készül. A hét elején találkozhatott is az iskolájába ellátogató tudóssal, ahol tiszteletbeli patrónusdíjat kapott – a diák kedvesnek és közlékeny embernek ismerte meg a kutatót.

 

„A vállalkozás jól sikerült, megmozgatta a gimnáziumokat, az életrajzokon keresztül elkezdtek foglalkozni a tudományokkal– így a rektorhelyettes. – A legnagyobb gratuláció mégis a Nobel-díjasoknak jár, akik közvetlenséggel és egyszerűséggel nyilatkoztak meg, és bölcs tanácsokat adtak a diákoknak”.

SZTEpress





További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *