Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia
Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia
2012. március 22.
5 perc
Példaértékű hazai és nemzetközi figyelem kíséri a Szent-Györgyi Albert Konferenciát – mondta el Hegyi Péter, a tanácskozás főtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szervezők célja kettős: Szegedet mint a kultúra és a tudomány központját és a tudományt is népszerűsíteni szeretnék.
Harminc ország, mintegy 1100 résztvevő – ezek a paraméterei a csütörtökön megkezdődött Szent-Györgyi Albert Konferenciának, melyet abból az alkalomból szervezett a Szegedi Tudományegyetem, hogy 75 éve vette át a Nobel-díjat a C-vitamin felfedezőjeként tisztelt tudós.
Nemcsak kiváló Nobel-díjas kutatók, hanem mellettük valóban a tudomány élvonalába tartozó előadók is megtisztelik a konferenciát – hangsúlyozta Szabó Gábor rektor köszöntőjében. Hozzátette: azzal tud az egyetem is leginkább tisztelegni Szent-Györgyi életműve előtt, ha a kutató kollégák maguk is kiemelkedő eredményeket érnek el. A konferencia fontos kísérőeseményeként a Nobel-díjas kutatók találkoznak középiskolás diákokkal is – ez az a kapcsolat, amit ápolnunk kell, és amivel igazán hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a tudományt a jövőben is megfelelő színvonalon műveljék Szegeden és az országban – így a rektor.
Ismeretes, hogy a C-vitamin, illetve az aszkorbinsav szerepének tisztázásáért kapta Nobel-díját, valamint azért, hogy leírt egy nagyon fontos anyagcsere-folyamatot, az úgynevezett Krebs-ciklust, amit a Nobel-díjas tudós után Szent-Györgyi-Krebs-ciklusnak is neveznek. Érdekes módon a világhírű elismerés után egy egészen más területben mélyedt el: az izomkutatással kezdett foglalkozni. Straub Brúnóval, Banga Ilonával és másokkal sikerült megvalósítania az aktin nevű molekula izolálását – beszélt a Nobel-díjas tudósról Vécsei László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Arról is szólt, Szent-Györgyi az élet lényegét az elektronok mozgásában vélte fölfedezni – ami a neurológiának is egyik szemléletévé vált az elmúlt két évtizedben, hiszen az idegszövet pusztulása elektrontranszport-zavarral van összefüggésben – magyarázta a neurológusprofesszor, aki kiemelte: Szent-Györgyi munkássága a mai napig hat az egyetemünkön, hiszen a kiváló kémiai, biokémiai, fizikai és más iskolák messzemenőkig összefüggésben lehetnek az ő munkásságával.
Fáklyás felvonulással és utcazenével ünnepelt Szeged azon a 75 évvel ezelőtti napon, mikor Szent-Györgyi Albert megkapta a Nobel-díjat – idézte fel Botka László polgármester. Mint mondta, szimbolikusan ettől a pillanattól számítjuk azt a tényt, hogy Szeged városa felkerült Európa és a világ tudományos térképére. A konferencia nagyszerű alkalom arra, hogy Szeged városa bebizonyítsa, hogy méltóak vagyunk Szent-Györgyi hagyatékához – hangsúlyozta a polgármester. Azt mondta, az eltelt 75 évben is a szegedi tudósok egymás után mélyen hittek és hisznek abban, hogy itt, Európa közepén tudományra, kultúrára, együttműködésre, nyitottságra is lehet várost építeni.
Kemény Lajos, az ÁOK dékánhelyettese elmondta, a konferencia fő támogatója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, platinafokozatú pedig Szeged város és a Richter Gedeon.
Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatóhelyettese elmondta, több mint 100 millió eurót fordított a vállalat az előző évben kutatásra – ennek a pénznek előbb-utóbb az emberek egészségének javulásában kell visszaköszönnie. Ez pedig csak szilárd és biztos tudományos háttérrel működhet, melynek letéteményesei a Nobel-díjasok – ezért is tartják fontosnak az ilyen rendezvények és a kutatófejlesztő helyek támogatását, hogy a Richter Gedeon is legyen egy pont a világ tudományos térképén.
Varró András tudományos-innovációs rektorhelyettes hangsúlyozta, a tanácskozás témájául választott hat terület a színvonalas nemzetközi orvosbiológiai kutatások fontos kérdéskörei. A konferencia egyúttal Szeged tudományos-kulturális jelentőségét is hivatott megmutatni. Előadások keretében nemcsak Szent-Györgyi Albertet, hanem például a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontját, illetve a Richtert is megismerhetik a résztvevők.
Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes a kísérőprogramokról beszélt, melyek közül kiemelkedik a pénteki esemény, mikor kilenc középiskolai tanuló fogja bemutatni a kilenc Nobel-díjast, és a közönség soraiból kérdéseket is tehetnek fel a diákok. Szombaton elültetik a TIK mellett a tudomány fáját – a tölgy remélhetőleg még hosszú ideig emlékeztet a jeles eseményre. Kulturális programokról is gondoskodtak a szervezők, így például március 22-én este népzenés és néptáncos est várja az érdeklődőket, valamint felavatják a Szent-Györgyi-páholyt is.