Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Három koncertprogrammal lépnek fel az SZTE Tehetségpont fiatal művészei a budapesti Művészetek Palotája Üvegtermében március végén és áprilisban. A klasszikusok mellett virtuóz, nehéz darabok is előkerülnek, valamint felcsendül Bartók egyetlen operája, A Kékszakállú herceg vára Toronykőy Attila rendezésében.
Szabó Éva zongoraművész hallgató március 28-án adott koncertet, melyben egy Beethoven-szonáta, egy Ravel-ciklus, valamint egy különlegesség, Muczynski Fantasy triója volt hallható – ez utóbbit extrém hangzása, ritmikája miatt választotta a hallgató. „Zongorázás közben elsősorban a ’természetességet’ keresem: technikai és zenei értelemben egyaránt. Az egyes művek kapcsán igyekszem felkutatni a lehetséges zeneszerzői szándékokat, keletkezéstörténeti háttereket. Ezzel párhuzamosan egy percig sem téveszthetjük szem elől magát a zenei anyagot: mit üzennek a hangok, honnan jönnek és hova haladnak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ez a játék egy olyan labirintus, amelynek kijáratát mindig csak megközelítjük – éppen ezért olyan izgalmas. A zene egyedülálló csodája, hogy nincsen egyetlen megoldás” – vallja az ifjú zongoraművész. Az előadásban fellépnek a művész kamaratársai, Nádas Csilla csellón és Szegedi Tamás klarinéten.
Április 12-én 17-tól 18 óráig a Szegeden is gyakran hallott páros, a zongoraművész Tóth-Fekete Nóra és az énekművész Pálfi László lép színpadra – ők immár visszatérő vendégei a MüPának. Programjuk igen változatos, Bachtól a 150 éve született Debussyn át Mendelssohnig találjuk meg a „klasszikusokat” a repertoáron. „Számos olyan koncertet lehet hallani manapság, amely egy szerzőre épít – mi szeretnénk friss levegőt vinni ebbe a szokásba, hogy ne csak egyféle életérzést kapjon a hallgatóság. Nehézsége, hogy azonnal váltani kell, az egyes darabok olykor teljesen más stílust, más szellemiséget követelnek” – tudtuk meg Tóth-Fekete Nórától. A fiatalok egyébként rendíthetetlenül hisznek a komolyzene missziójában – fellépéseik nem egyszerűen a zene propagálását célozzák, hanem értő hallgatását: szeretnék, ha nem csak egy szűk réteg részesülne a muzsika értékeiben.
Április 25-én 17-től 18 óráig Töreky Katalin operaének-művész szakos hallgató, a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja és Tarnai Dávid operaének-művész szakos hallgató Bartók A Kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját adják elő. Az intellektuális és elgondolkodtató darab nem sorolható azon előadások sorába, melyek könnyen profitot termelnek, ezért nem is játsszák igazán gyakran – tudtuk meg Töreky Katalintól. Más szavakkal: súlyos, de értékes muzsika. A szimbólumokban igen gazdag darab arról szól, hogy miként keresi a nő és a férfi az egymáshoz vezető utat. Hét ajtó, hét kulcs – ezeken szeretne átjutni a nő. Mennyit mutat meg a férfi? Judit mindent akar, Kékszakállúnak fáj mindent kinyitni. A történetet különleges zenei ábrázolásmód jellemzi, amit színpadra vinni csak a zenét szolgálva lehet – vallják a fiatalok.
Arany Mihály
