SZTE Info

Szegedi tehetségek a Művészetek Palotájában

Három koncertprogrammal lépnek fel az SZTE Tehetségpont fiatal művészei a budapesti Művészetek Palotája Üvegtermében március végén és áprilisban. A klasszikusok mellett virtuóz, nehéz darabok is előkerülnek, valamint felcsendül Bartók egyetlen operája, A Kékszakállú herceg vára Toronykőy Attila rendezésében.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szabó Éva zongoraművész hallgató március 28-án adott koncertet, melyben egy Beethoven-szonáta, egy Ravel-ciklus, valamint egy különlegesség, Muczynski Fantasy triója volt hallható – ez utóbbit extrém hangzása, ritmikája miatt választotta a hallgató. „Zongorázás közben elsősorban a ’természetességet’ keresem: technikai és zenei értelemben egyaránt. Az egyes művek kapcsán igyekszem felkutatni a lehetséges zeneszerzői szándékokat, keletkezéstörténeti háttereket. Ezzel párhuzamosan egy percig sem téveszthetjük szem elől magát a zenei anyagot: mit üzennek a hangok, honnan jönnek és hova haladnak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ez a játék egy olyan labirintus, amelynek kijáratát mindig csak megközelítjük – éppen ezért olyan izgalmas. A zene egyedülálló csodája, hogy nincsen egyetlen megoldás” – vallja az ifjú zongoraművész. Az előadásban fellépnek a művész kamaratársai, Nádas Csilla csellón és Szegedi Tamás klarinéten.

 

Április 12-én 17-tól 18 óráig a Szegeden is gyakran hallott páros, a zongoraművész Tóth-Fekete Nóra és az énekművész Pálfi László lép színpadra – ők immár visszatérő vendégei a MüPának. Programjuk igen változatos, Bachtól a 150 éve született Debussyn át Mendelssohnig találjuk meg a „klasszikusokat” a repertoáron. „Számos olyan koncertet lehet hallani manapság, amely egy szerzőre épít – mi szeretnénk friss levegőt vinni ebbe a szokásba, hogy ne csak egyféle életérzést kapjon a hallgatóság. Nehézsége, hogy azonnal váltani kell, az egyes darabok olykor teljesen más stílust, más szellemiséget követelnek” – tudtuk meg Tóth-Fekete Nórától. A fiatalok egyébként rendíthetetlenül hisznek a komolyzene missziójában – fellépéseik nem egyszerűen a zene propagálását célozzák, hanem értő hallgatását: szeretnék, ha nem csak egy szűk réteg részesülne a muzsika értékeiben.

 

Április 25-én 17-től 18 óráig Töreky Katalin operaének-művész szakos hallgató, a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja és Tarnai Dávid operaének-művész szakos hallgató Bartók A Kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját adják elő. Az intellektuális és elgondolkodtató darab nem sorolható azon előadások sorába, melyek könnyen profitot termelnek, ezért nem is játsszák igazán gyakran – tudtuk meg Töreky Katalintól. Más szavakkal: súlyos, de értékes muzsika. A szimbólumokban igen gazdag darab arról szól, hogy miként keresi a nő és a férfi az egymáshoz vezető utat. Hét ajtó, hét kulcs – ezeken szeretne átjutni a nő. Mennyit mutat meg a férfi? Judit mindent akar, Kékszakállúnak fáj mindent kinyitni. A történetet különleges zenei ábrázolásmód jellemzi, amit színpadra vinni csak a zenét szolgálva lehet – vallják a fiatalok.

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.