SZTE Info

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Elültették a Tudományok Fáját március 24-én, pénteken az SZTE BTK és a JATIK közötti parkban. A szegedi Szent-Györgyi Konferenciának emléket állító fa ültetésében öt Nobel-díjas segített, majd leleplezték az emlékkövet.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Tudományok Fájának emlékhelyét alakították ki a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ parkjában, a Bölcsészettudományi Kar közelében. A Szent-Györgyi Konferencia harmadik napján, március 24-én, az utolsó Nobel-ülés előadását követően öt Nobel-díjas tudós – Aaron Ciechanover, Peter C. Doherty, Bert Sakmann, Andrew V. Schelly, Eric Wieschaus – segített a kocsányos tölgy elültetésében- A díszfa helyét úgy jelölték ki, hogy évszázadokon át fejlődhessen, emléket állítva a kilenc Szegedre látogató Nobel-díjas és Szent-Györgyi Albert munkásságának – ezáltal a tudományoknak.

 

A nemzetközi tudományos kapcsolatok, és eredmények szimbólumaként említette a Tudományok Fáját Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntő szavaiban. Izbéki Ferenc, az SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika adjunktusa, a jelképekkel teli faültetés ötletgazdája ugyancsak a szegedi program tudományos összetartó erejét hangsúlyozta beszédében. Az SZTE nemzetközi kapcsolatok igazgatójaként Pálfi György egyetemi docens, a felsőoktatási intézmény nevében üdvözölte a résztvevőket, és köszönetet mondott az emlékhely kialakításáért a Füvészkert vezetőjének, Mihalik Erzsébetnek, akinek javaslata alapján kocsányos tölgyet ültettek. Novák István Ybl-díjas és Prima Primissima díjas építésznek, Fritz Mihály szobrásznak, valamint Szabó Géza ötvösmesternek pedig azért, mert terveik alapján készült ugyanis az emlékhely, rajta a tábla: középen a kör alakú dombormű Szent-Györgyi és a most Szegedre látogató 9 Nobel-díjas képével, és a felirattal: Szegedi Tudományegyetem – Universitas Scientiarum Segedinensis. A táblán azoknak a tudósoknak a nevével, akik Szegedet a Nobel-díjasok városává tették.

 

A Tudományok Fája elültetésében öt Nobel-díjas is segített: lapátot fogott, földet szórt a facsemetére, majd leleplezték és felavatták az emlékművet, amely a március 22-25. között a szegedi egyetemen rendezett Szent-Györgyi Konferencia esszenciája is.

 

Tudományok fája.zip
Tudományok Fája ültetés, képgaléria



*

 

Az emlékfa ültetés régi hagyomány egy-egy kiemelkedő esemény alkalmából. A tölgyfa a nagyság, az erő, és – fájának keménysége révén – a halhatatlanság szimbóluma. A tölgy az antikvitásban a főistenség fája: például Zeusz dódónai ligetének tölgysusogását jóslatként értelmezték. Ugyanakkor a tölgy közvetítő szerepet tölt be ég és föld között: életfa, a kelták szerint pedig a világtengely fája. A néphit apotropaikus erőt tulajdonított levelének, parazsának, valamint hamujának. A tölgy az Ószövetségben az erő kifejezője, valamint a jósok fája; a kereszténységben az erős, szilárd hit megjelenítője. A hagyomány szerint Krisztus keresztje is tölgyfából készült. Fáját romolhatatlannak tartották, ezért az örök életet jelképezi. A tölgyfán elhelyezett Mária-kép számos zarándokhely kultikus központját jelöli ki.

 

Gyakori heraldikai elem is tölgy, amivel a hősiesség, a bátorság, a bajtársiasság jelképezhető. Megjelenik például II. Gyula pápa címerén, de az antik eredetű tölgymotívum kedvelt díszítőelem volt Mátyás király budai palotájában is. A király márványportréján a tölgykoszorú az uralkodói reprezentáció eleme.

 

Az európai költészetben hagyományos jelentései szerepelnek: ’hatalom’, ’hosszú élet’, ’erkölcsi tartás’. Így jelenik meg Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz I., valamint Hölderlin Tölgyfák című versében. Metastasio így ír róla A tölgy című művében:

„mindig biztosabb, szilárdabb lesz. […]

Lábait mélyebbre ereszti a földbe

S erőt szerez, mikor elveszti szépségét.”

Arany János A tölgyek alatt című versében a nyugalmat, a megpihenést, a gyermekkort jeleníti meg. Ady Ihar a tölgyek közt című költeményében pedig míg a juharfa: a magyarság, addig a tölgyek: az erős európai nemzetek.

 

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 12.
    10:00 - 14:00
  • november 12.
    18:00 - 19:30
    Újabb 21. századi, mindannyiunkat érintő és érdeklő téma, újabb kivételes felkészültségű előadó a nagysikerű Pedagógiai esték színpadán - vendégünk Steigervald Krisztián generációkutató, marketing szakember!
    Steigervald Krisztián 1999 óta foglalkozik a generációkkal, szakdolgozatát is ebből írta a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Nyolc évig dolgozott vezetőként a piackutatással foglalkozó GfK-ban, majd 2011-ben megalapította saját tanácsadó és piackutató cégét, az Emocionális Marketing Kft-t. A cég az elmúlt 7 évben több mint 100 multinacionális cég sikeres partnere volt.
    Krisztián egyedülálló módon mind a 6 ma élő generációval foglalkozik üzleti szinten is, a cégeknek marketing és HR témában ad tanácsokat, tart intergenerációs tréningeket, fókuszcsoportokat, előadásokat és csapatépítő napot. Kedvenc területe a marketing-kutatás és a marketing-pszichológia új irányú használata és összekapcsolása.
    Krisztián emellett a Lánchíd Rádió marketing szakértője volt, az Üzlet&Pszichológia marketing-témájú szerzője, állandó meghívott előadó a Corvinuson és a pécsi Közgázon, oktató a BKF-en, valamint egyéni coach, okleveles brief-coach, life-coach. Végül és nem utolsósorban: nagyszerű előadó!
    Steigervald Krisztián előadását minden szülő, nagyszülő, pedagógus számára "KÖTELEZŐ" programként javasoljuk, de jó szívvel ajánljuk a fiatalabb generációk képviselőinek figyelmébe is.
  • november 12.
    19:00 - 20:00
    A túlsúly és annak egészségre ártalmas következményei ma már az egész világon fenyegető méreteket öltenek. A szívre, keringésre kifejtett hatások évtizedekig nem okoznak panaszokat, de ha már megjelentek, nagyon nehéz azokat visszafordítani. Milyen egészséget veszélyeztető hatásokkal jár a túlsúly, hogyan lehet a folyamatba beavatkozni? Hogyan, mennyit mozogjunk, ha meg akarjuk előzni a problémát, vagy testsúlyt szeretnénk csökkenteni, mely mozgásformák a legalkalmasabbak erre?
  • november 13. 08:00 - 15. 18:00
  • november 13.
    10:00 - 17:30
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Művészetelméleti és Művészetpedagógiai Kutatócsoportjának szervezésében