SZTE Info

kiemelt

Nobel ülésszak III. : Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

A harmadik Nobel-szekció plenáris előadásaival folytatódott március 23-án a szegedi egyetem Szent-Györgyi Albert-konferenciája. E napon délelőtt vette át díszdoktori oklevelét Andrew V. Shally Nobel-díjas kutató.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A haifai Rák és Keringési Biológiai Kutatóközpontból Szegedre érkezett Aaron Chiechanover az úgynevezett ubiquitin fehérjebontó rendszerről beszélt. Az izraeli származású, kémiai Nobel-díjas kutató történeti áttekintéséből kiviláglott: korábban mindenki a fehérjék (proteinek) keletkezésével foglalkozott, hosszú ideig senki nem fordított kellő figyelmet azok bomlására. Az ubiquitin-proteaszóma rendszer képes a sejtben lévő fehérjéket felismerni, és amennyiben úgy érzékeli, hogy nincs már valamelyikre szükség, vagy sérült, akkor megjelöli és lebontja őket. Chiechanover magyar származású mentorával, a szintén Nobel-díjas Avram Hershkóval (mindketten 2004-ben kapták meg az elismerést) elsőként tulajdonított kiemelkedő jelentőséget ennek a rendszernek. A proteinek lebomlás egy szigorúan szabályzott rendszer, és részben az idegszövet-pusztulásban (neurodegeneráció) és a daganatban is fontos szerepet játszik. A hibás szerkezetű fehérje ugyanis előbb-utóbb aggregálódik, ha ez megtörténik a sejtben, akkor alakulhatnak ki például az olyan neurodegeneratív kórképek, mint az Alzheimer- vagy Parkinson-kór.

 

A március 23-i délelőtt másik plenáris előadója az 1977-ben (megosztott) orvosi-fiziológiai Nobel-díjat elnyert Andrew V. Shally volt, akit 2007-ben a szegedi egyetem díszdoktorának választott, de akkor a professzor nem tudta átvenni oklevelét, ezért ezt most pótolták. A professzor Szabó Gábor rektortól és a pályáját ismertető Vécsei Lászlótól, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánjától vehette át a címet. Beszédében úgy fogalmazott, az elismerés és a főként Telegdy Gyula professzor révén Szegedhez kötődő baráti kapcsolat fontos számára, és büszke szegedi doctor honoris causa címére. Schally professzor utalt számos magyar kutatóval való együttműködésére, Telegdy professzor mellett Zarándi Márta, Kahán Zsuzsanna professzorasszonyokra, illetve Halmos Gábor professzorra, aki jelenleg a Debreceni Egyetemen dolgozik.

 

Schally_diszdoktorA szegedi egyetem Kórélettani Intézetnek 1980 óta van kapcsolata a Nobel-díjas tudóssal, melyből több mint 40 dolgozat született. A professzor mintegy 2300 publikációt jegyez, tagja számos nemzeti akadémiának, köztük a Magyar Tudományos Akadémiának is, és több mint negyven tudományos kitüntetés birtokosa, melyeket a világ legkülönbözőbb testületei adományoztak neki. Schally professzor az ideg- és a hormonális rendszer között kapcsolat tisztázásáért kapta Nobel-díját, azóta érdeklődése a neuropeptideknek a rákbetegség gyógyításában való alkalmazhatósága felé fordult, nevéhez fűződik például a Cetrorelixnek a prosztatarák terápiájában való felfedezése, amelyet jelenleg a prosztatarák gyógyításában 70%-os hatásfokkal használnak.

 

A miami orvosi egyetemről, illetve az ottani orvosi központból érkezett professzor kutatásai a rákképződés szinte egész spektrumát lefedik az agydaganattól a prosztatán át a tüdőrákig. Előadásában azokról a rákterápiában használt hatóanyagokról beszélt, amiket szerteágazó együttműködései révén dolgozott ki munkatársaival. Számos gyógyszer született eredményei alapján – többet Magyarországon is sikerrel használnak -, melyek hormonalapanyagra épülnek, illetve a hormonalapanyag kémiai szerkezetének változtatásával felerősítik, vagy specifikusabbá teszik a szerek hatását. A professzor arról is beszélt, vizsgálják molekuláik befolyását cukorbetegségnél, sebgyógyulásnál és tüdővel kapcsolatos kórképeknél is.

SZTEpress

 

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 12.
    10:00 - 14:00
  • november 12.
    18:00 - 19:30
    Újabb 21. századi, mindannyiunkat érintő és érdeklő téma, újabb kivételes felkészültségű előadó a nagysikerű Pedagógiai esték színpadán - vendégünk Steigervald Krisztián generációkutató, marketing szakember!
    Steigervald Krisztián 1999 óta foglalkozik a generációkkal, szakdolgozatát is ebből írta a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Nyolc évig dolgozott vezetőként a piackutatással foglalkozó GfK-ban, majd 2011-ben megalapította saját tanácsadó és piackutató cégét, az Emocionális Marketing Kft-t. A cég az elmúlt 7 évben több mint 100 multinacionális cég sikeres partnere volt.
    Krisztián egyedülálló módon mind a 6 ma élő generációval foglalkozik üzleti szinten is, a cégeknek marketing és HR témában ad tanácsokat, tart intergenerációs tréningeket, fókuszcsoportokat, előadásokat és csapatépítő napot. Kedvenc területe a marketing-kutatás és a marketing-pszichológia új irányú használata és összekapcsolása.
    Krisztián emellett a Lánchíd Rádió marketing szakértője volt, az Üzlet&Pszichológia marketing-témájú szerzője, állandó meghívott előadó a Corvinuson és a pécsi Közgázon, oktató a BKF-en, valamint egyéni coach, okleveles brief-coach, life-coach. Végül és nem utolsósorban: nagyszerű előadó!
    Steigervald Krisztián előadását minden szülő, nagyszülő, pedagógus számára "KÖTELEZŐ" programként javasoljuk, de jó szívvel ajánljuk a fiatalabb generációk képviselőinek figyelmébe is.
  • november 12.
    19:00 - 20:00
    A túlsúly és annak egészségre ártalmas következményei ma már az egész világon fenyegető méreteket öltenek. A szívre, keringésre kifejtett hatások évtizedekig nem okoznak panaszokat, de ha már megjelentek, nagyon nehéz azokat visszafordítani. Milyen egészséget veszélyeztető hatásokkal jár a túlsúly, hogyan lehet a folyamatba beavatkozni? Hogyan, mennyit mozogjunk, ha meg akarjuk előzni a problémát, vagy testsúlyt szeretnénk csökkenteni, mely mozgásformák a legalkalmasabbak erre?
  • november 13. 08:00 - 15. 18:00
  • november 13.
    10:00 - 17:30
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Művészetelméleti és Művészetpedagógiai Kutatócsoportjának szervezésében