SZTE Info

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

A Szent-Györgyi-konferencia hivatalos megnyitója után, március 22-én a C-vitamin felfedezőjének életútját követhettük végig, majd következett az első Nobel-díjas vendég plenáris előadása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi egyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja (TIK) kongresszusi termében március 22-én kora délután hivatalosan is kezdetét vette a Szent-Györgyi Albert- konferencia. Nyitóbeszédében Szabó Gábor, a házigazda Szegedi Tudományegyetem rektora arról szólt, hogy az universitas egyike a magyar kutató-elitegyetemeknek. Mint ilyen időről időre be kell mutatnia legfrissebb kutatási eredményeit a tudományos közvéleménynek. Alapvetően ebből a célból született meg a mostani tanácskozás ötlete, ehhez kapcsolódott Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának hetvenöt éves jubileuma. A kutatóegyetem – fogalmazott – csakis nemzetközi szinten értelmezhető, ezért is tartja nagy megtiszteltetésnek, hogy a világ tudományos életének krémje – köztük kilenc Nobel-díjassal – elfogadta az SZTE meghívását. Mindez az akadémikus szerint meggyőző bizonyíték arra, hogy a szegedi egyetem ma is világszerte ismert és elismert, kutatói élő kapcsolatokkal rendelkeznek a vezető nemzetközi tudományos műhelyekkel.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke következett, aki arról beszélt, hogy a C-vitamin felfedezése mérföldkő volt a tudomány történetében. Ugyanakkor véleménye szerint a szegedi konferencia nemcsak az emlékezésről és az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy értékeljük a hazai kutatás jelenét és jövőjét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Szent-Györgyi Nobel-díja különleges üzenetet hordoz a magyarság számára: azt üzeni, hogy a legínségesebb, a legrosszabb, a legnehezebb időszakokban is érdemes az oktatásba, a tudományba fektetni. Szent-Györgyi Albert öröksége máig hat a szegedi egyetemen, különösen az orvosi és a természettudományi fakultáson – erről már Vécsei László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja szólt. A mai SZTE-s kutatók – így az akadémikus – az egykori rektor szellemi unokáinak tekinthetők.

A megnyitót követő első Nobel-ülésszakban Szent-Györgyi életútját, munkásságát, legfontosabb eredményeit ismertette Dux László, az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet professzora, illetve Helmut Sies professzor (Düsseldorf). Dux László – aki azt az intézetet vezeti, melyet egykoron Szeged Nobel-díjasa – magát az ünnepeltet idézve „a 20. század elveszett gyermekeként” mutatta be a tudóst. Vázolta kutatásait, a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseit (ezekért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben, az orvosi-élettani Nobel-díjban), az izommozgással, az izomkutatásokkal kapcsolatos eredményeit, illetve a rákkutatásban betöltött szerepét. Előadásából az is kiderült, hogy Szent-Györgyi aktívan részt vett a közéletben, az emberi jogok harcosa és meggyőződéses humanista volt, aki egyebek mellett kormányzati megbízásból a második világháború vége felé közeledve titkos tárgyalásokat folytatott a britekkel Magyarország esetleges kiugrásáról. A szovjet befolyás növekedését követően 1947/48-ban aztán végleg el kellett hagynia hazáját, további munkásságának jelentős része az amerikai Woods Hole-i tengerbiológiai laboratóriumhoz kötődik. Ezekről az évekről, évtizedekről adott képet Helmut Sies, aki magával ragadó, szuggesztív, dinamikus előadóként, valamint szókimondó emberként festette le Szent-Györgyit.

A konferencián részt vevő kilenc Nobel-díjas kutató közül ezt követően elsőként Bert Sakmann lépett a katedrára. A floridai Max Planck Intézet professzora az egyedi ioncsatorna működésének vizsgálatáért, az úgynevezett patch-clamp elektrofiziológiai technika kidolgozásért és alkalmazásáért kapta meg 1991-ben a (megosztott) orvosi-fiziológiai Nobel-díjat. Szegeden ezúttal legújabb eredményeit mutatta be, melyeket a legmodernebb sejtszintű idegrendszeri, elektrofiziológiai és anatómiai módszerekkel nyertek munkatársaival közösen. Rágcsálók bajuszérzékelő sejtjeit vizsgálták a sötétben való tájékozódást elemezve. Arról gyűjtöttek információkat, hogyan tudja a központi idegrendszer az egyes érzületeket olyan jelekké alakítani, melyeket utána fel tud dolgozni. Négyrétű viselkedésmodellt felállítva tájékozódtak a döntéshozatal mechanizmusáról, annak sejtbiológiai alapjairól.

SZTEpress


További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *