SZTE Info

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

1901 óta öt kategóriában adják át a Nobel-díjat, a hatodikat 1968-ben alapították. Története során csaknem 850 személy vehette át ez elismerést. A díjhoz hasonlatosan históriájának „legjei”, magyar vonatkozású érdekességei is rendkívüliek.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Alfred Nobel (1833-1896) svéd kémikus, feltaláló a dinamit és a gyutacs feltalálásával vonult be a tudomány és a technika történetébe. Az útépítések, alagútépítések munkálatai során alkalmazott dinamitból hatalmas vagyonra tett szert, amelyből végrendeletével alapítványt hozott létre a tudomány legnagyobb nemzetközi eredményeinek díjazására. Ezzel megalapította a máig is a legrangosabbnak számító elismerést, a róla elnevezett Nobel-díjat.

nobel-prize

Nobel hagyatékát halálakor 9 millió dollárra becsülték. Úgy végrendelkezett, hogy az értékpapírokba fektetett tőke egésze képezzen egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek: „A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

A kitüntetéseket első alkalommal 1901-ben, öt évvel Nobel halálát követően osztották ki öt kategóriában: Nobel-békedíj, kémiai Nobel-díj, irodalmi Nobel-díj, fizikai Nobel-díj, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj. A közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat 1968 óta adják át (ezt a Svéd Nemzeti Bank megalapításának 300. évfordulója alkalmából hívta életre). A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, kivétel a békedíj, az azt odaítélő bizottságot a norvég parlament jelöli ki.

Fontos tudni, hogy a jelölt csak életében kaphatja meg az elismerést. A Nobel-díjjal konkrét teljesítményt, időtálló felfedezéseket, nem pedig életművet díjaznak. A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek, a békedíjat ellenben szervezetek is megkaphatják.

Az arra érdemesek kiválasztása mindig még a megelőző év szeptemberében kezdődik. A tudományos kitüntetések esetében a bizottságok díjanként mintegy 3000 személynek, többek között a világ különböző részein dolgozó egyetemi oktatóknak küldik ki a bizalmasan kezelendő jelölőnyomtatványokat, melyeket január végéig kell visszaküldeni. Az előzetesen kiválasztott jelöltek munkásságát külön erre a célra felkért szakértők értékelik, majd a végső jelöltek listáját szeptemberben küldik meg a bizottságok a döntéshozó testületeknek. A Nobel-díjasokat október elején választják ki. A javaslók és a jelöltek nevét, valamint ez utóbbiakkal kapcsolatos megállapításokat az ajánlástól számított ötven évig titokban kell tartani.

A díjak átadására minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kerül sor. Az ünnepség helyszíne Stockholm, a béke Nobel-díj kivételével, amelyet Oslóban adnak át a norvég király jelenlétében. Stockholmban a kitüntetettek a svéd királytól vehetik át az oklevelet, a mintegy 200 gramm súlyú, 66 milliméter átmérőjű arany emlékérmet (tervezője: Erik Lindberg svéd szobrász), valamint a pénzdíjat tanúsító okiratot.

 

2011-ig összesen 846 jutalmazott volt, 783 férfi és 43 nő, illetőleg a béke kategóriában 20 szervezet kapta meg a Nobelt. Bizonyos évben, mindenekelőtt a világháborúk alatt, nem osztottak ki díjakat, 1940 és 1942 között például egyet sem. Néhány személyt és szervezetet több alkalommal is díjaztak: a legtöbbször, három alkalommal a Nemzetközi Vöröskeresztet. Ráadásul a béke kategóriában a legelső kitüntetett a szervezet alapítója, Jean Henry Dunant volt. Az egyetlen személyként, aki két osztatlan díjat kapott, Linus Paulingot tarthatjuk számon: az elsőt a kémiai kötés természetének vizsgálata során elért eredményeiért nyerte el, békedíja pedig az atomtesztek ellen folytatott tevékenységével függ össze.

 

A legsikeresebb Nobel-díjas család Curie-éké. Marié Curie és férje, Pierre Curie, valamint Henri Becquerel 1903-ban megosztva nyerték el a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás területén végzett munkájukért. A Sklodowska néven Varsóban született tudós az első nő volt, aki Nobel-díjat kapott, és az 1911-es kémiai díja révén az első kétszeres díjazottá vált (ez rajta kívül egyébként idáig egyetlen nőnek sem sikerült). 1935-ben aztán szintén a kémia területén ismerték el Marié és Pierre lányát, Iréné-t, aki a díjat férjével, Frédéric Joliot-val megosztva vehette át. Őket a mesterségesen előállított új radioaktív elemek felfedezéséért tüntették ki. Curie-ékkel együtt összesen négy házaspár szerepel a díjazotti listán.

Hat esetben kapta meg az elismerést apa és fia is. A legelső esetben a brit William és Lawrence Bragg közös tevékenységért érdemelte ki a Nobelt, 1915-ben a fizika területén, a kristályszerkezet röntgensugaras elemzéséért. A fiú, Lawrence máig a legfiatalabban, 25 évesen lett Nobel-díjas. A legidősebben kitüntetett tudós a közgazdaság-tudomány területéről került ki: a 2007. évi elismerését Leonyid Hurwicz 90 éves korában kapta meg.

 

Mindössze ketten utasították el a díj átvételét: Jean-Paul Sartre, az irodalmi kategória 1964-es győztese, aki minden díjat következetesen elutasított, valamint az 1973-as békedíjas, a vietnami fegyverszünet elérése érdekében végzett tevékenységéért (Henry Kissingerrel együtt) díjazott észak-vietnami Le Duc Tho, aki arra hivatkozott, hogy csak fegyverszünet, nem béke van Vietnamban.

Akadnak olyanok is, akik nem önszántukból léptek vissza: Richárd Kuhnnak (1938, kémia), Adolf Butenandtnak (1939, kémia) és Gerhard Domagknak (1939, orvostudomány) Hitler, az irodalmi díjat 1958-ban elnyerő Borisz Paszternaknak pedig a szovjet rezsim nem engedélyezte az elismerés átvételét.

 

 

A magyar vagy magyar származású díjazottak:

 

Lénárd Fülöp - fizikai (1905)

Bárány Róbert - orvosi (1914)

Zsigmondy Richárd - kémiai (1925)

Szent-Györgyi Albert - orvosi (1937)

Hevesy György - kémiai (1943)

Békésy György - orvosi (1961)

Wigner Jenő - fizikai – megosztva (1963)

Gábor Dénes - fizikai (1971)

Daniel Carleton Gajdusek - orvosi – megosztva (1976)

Milton Friedman - közgazdasági (1976)

Elie Wiesel - béke (1986)

Polányi János - kémiai – megosztva (1986)

Harsányi János - közgazdasági – megosztva (1994)

Oláh György - kémiai (1994)

Kertész Imre - irodalmi (2002)

Herskó Ferenc - kémiai – megosztva (2004)

IAEA (International Atomic Energy Agency) 2005. évi dolgozói (15 magyar) – béke – megosztva 2005

 

Közülük kizárólag Szent-Györgyi Albert az, akit Magyarországon, ráadásul éppen Szegeden végzett tevékenységért, tudományos munkásságért tüntettek ki. Ő az egyetlen, aki Magyarországról, pontosabban Szegedről indult útnak a rangos kitüntetés átvételére és ide is tért haza az értékes aranyéremmel.


További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 12.
    10:00 - 14:00
  • november 12.
    18:00 - 19:30
    Újabb 21. századi, mindannyiunkat érintő és érdeklő téma, újabb kivételes felkészültségű előadó a nagysikerű Pedagógiai esték színpadán - vendégünk Steigervald Krisztián generációkutató, marketing szakember!
    Steigervald Krisztián 1999 óta foglalkozik a generációkkal, szakdolgozatát is ebből írta a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Nyolc évig dolgozott vezetőként a piackutatással foglalkozó GfK-ban, majd 2011-ben megalapította saját tanácsadó és piackutató cégét, az Emocionális Marketing Kft-t. A cég az elmúlt 7 évben több mint 100 multinacionális cég sikeres partnere volt.
    Krisztián egyedülálló módon mind a 6 ma élő generációval foglalkozik üzleti szinten is, a cégeknek marketing és HR témában ad tanácsokat, tart intergenerációs tréningeket, fókuszcsoportokat, előadásokat és csapatépítő napot. Kedvenc területe a marketing-kutatás és a marketing-pszichológia új irányú használata és összekapcsolása.
    Krisztián emellett a Lánchíd Rádió marketing szakértője volt, az Üzlet&Pszichológia marketing-témájú szerzője, állandó meghívott előadó a Corvinuson és a pécsi Közgázon, oktató a BKF-en, valamint egyéni coach, okleveles brief-coach, life-coach. Végül és nem utolsósorban: nagyszerű előadó!
    Steigervald Krisztián előadását minden szülő, nagyszülő, pedagógus számára "KÖTELEZŐ" programként javasoljuk, de jó szívvel ajánljuk a fiatalabb generációk képviselőinek figyelmébe is.
  • november 12.
    19:00 - 20:00
    A túlsúly és annak egészségre ártalmas következményei ma már az egész világon fenyegető méreteket öltenek. A szívre, keringésre kifejtett hatások évtizedekig nem okoznak panaszokat, de ha már megjelentek, nagyon nehéz azokat visszafordítani. Milyen egészséget veszélyeztető hatásokkal jár a túlsúly, hogyan lehet a folyamatba beavatkozni? Hogyan, mennyit mozogjunk, ha meg akarjuk előzni a problémát, vagy testsúlyt szeretnénk csökkenteni, mely mozgásformák a legalkalmasabbak erre?
  • november 13. 08:00 - 15. 18:00
  • november 13.
    10:00 - 17:30
    Az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Művészetelméleti és Művészetpedagógiai Kutatócsoportjának szervezésében