SZTE Info

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Ole Holger Petersen az walesi Cardiff Egyetem professzora, a School of Biosciences igazgatója, és a Royal Society tagja. A magyar felmenőkkel is rendelkező, dán származású tudós tárta fel a sejtek kalcium szignáljainak élettanát. A Szent-Györgyi Konferencián, a Fiatalok Fórumán a MOE tagjai és szegedi orvostanhallgatók kérdeztek a kutatótól.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ole_PetersenOle Petersen március 23-án tartotta meg „Calcium signalling in the gastrontestinal tract”című előadását a tudományos tanácskozás gasztroenterológiai szekciójában. Még a prezentáció előtt orvostanhallgatókkal beszélgetett kutatásairól és tudományos életpályájáról. Gedei Nóra és Szelezsán Dávid, a Magyar Orvostanhallgatók Egyesületének tisztségviselői kérdezték a kutatót.

 

A fiziológiai kalciumion szignálok fontos szerepet játszanak a sejtek szabályozásában, a béltraktusban, ahol a rendellenes ion-szignálok betegségeket és a sejtek elhalását okozhatják. A kalciumion és az adenozin-trifoszfát kölcsönhatása nélkülözhetetlen a sejtek működéshez – derült ki az előadásból.

Petersen jelenleg a hasnyálmirigy gyulladás és szövődménye, a hasnyálmirigy rák okait és a kezelés lehetőségeit vizsgálja kutatócsoportjával. A hasnyálmirigy rák, az ötödik leggyakoribb rákos megbetegedés, amit a betegeknek mindössze 3%-a képes leküzdeni. „Az évek alatt sikerült igen jól megismerni a hasnyálmirigy működését, úgy gondoltam, hogy a felhalmozott tudást ideje átültetni az orvosi gyakorlatba, a hasnyálmirigy betegségek kezelésére” – mondta. A professzor kutatásai kimutatták: szoros a kapcsolat az alkoholfogyasztás és a gyulladás kialakulása között. A calmodulin nevű fehérje védi a hasnyálmirigy-sejteket az alkohol káros hatásától, ennek hiánya okozza a pancreatitis-t. A tudós legutóbbi, publikált kutatási eredményei kulcsfontosságú előrelépést jelentenek a szerv betegségeinek megelőzésében és gyógyításában.

 

Tudományos munkájáról és karrierjéről kérdezték a hallgatók Ole Petersen-t. Kiderült, az utolsó pillanatban választotta az orvostudományt, pedig diákként nem érdeklődött a biológia iránt. „Főleg azért választottam az orvostudományt, mert ezzel a végzettséggel jó munkát lehetett találni. Szóval nem volt meg a megfelelő motivációm. Másodévesként egy kiváló élettantanár tanított, Christian Crone, egy nagyon jó fiziológus. Lenyűgöző személyiség volt, nem csak kiemelkedő tudós, de igazán jó tanár is. Tudománypolitikailag is nagyon aktív volt és igazán érdekes példakép. Úgy gondolom, neki köszönthetem, hogy ezt a területet választottam” – tekintett vissza.

Az orvos szakot Koppenhágában végezte a professzor, a ’60-as években. Szerinte az egyik lényegi különbség az ő hallgatóévei és a jelen között, hogy a motivált diákok könnyedén kutathattak. „Először tanár lettem, ekkor jöttem rá, hogy bár jó jegyeim voltak, valójában keveset tudtam. Ezért elkezdtem olvasni, utánajárni. Akkor még nagyon informálisak voltak a viszonyok, ha találtam egy üres termet néhány eszközzel, már kezdhettem is kutatni. Manapság ez már lehetetlen lenne. Tulajdonképpen sosem volt témavezetőm, egyszerűen csak elkezdtem dolgozni, még hallgatóként”- mondta.

Első publikációi még egyetemi tanulmányai alatt jelentek meg. A kutató már akkor tudta, az élettannal szeretne foglalkozni, ezért akár még az óráit is kihagyta, inkább kísérletezett. Néhány Koppenhágában, tanítással töltött év után a skóciai Dundee-ba költözött. Az ottani egyetem élettani tanszékének vezetője lett. Akkor több munkatársa is azt jósolta, a kis egyetem tanszékének vezetése Petersen karrierjének végét jelentheti. Vissza is várták Koppenhágába, ám a tudós 1981-ben a liverpool-i egyetemre szerződött. Mint mondta, ez az időszak volt az élettan virágzása. „Bert Sakmann akkor publikálta a patch-clamp technikát, amiért Nobel-díjjal jutalmazták. Ez teljesen új utakat nyitott meg a fiziológia területén, (az új módszerrel) rengeteg ioncsatornát fedeztek fel abban az időben. A patch-clamp technika hatalmas ajándék volt, ezért mindig hálával gondolok Bert Sakmann felfedezésére. Eszközöket adott nekünk a kutatáshoz.Ole_Petersen

A kutatás mellett mindig fontos volt Petersennek a tanítás, a kapcsolattartás az új generációval. Huszonnyolc év után mégis elhagyta a liverpool-i egyetemet. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (Medical Research Council) professzoraként és a cardiffi School of Biosciences igazgatójaként a hasnyálmirigy gyulladás és a rák megelőzésének módjait keresi.

 

Magyar származású tudós Ole Petersen - derült ki a hallgatók kérdései nyomán. Magyar édesanyja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult mint zongorista. Ennek köszönhető, hogy a professzor életében ma is fontos szerepet játszik a klasszikus zene. Bár már nem műveli, kevés szabadidejében szívesen hallgat zenét.

A legjobb tanács, amit adhatok, hogy találjátok meg azt a kutatási területet, amiért igazán lelkesedtek és ragaszkodjatok hozzá addig, még igazi hatása nem lesz a munkátoknak. Ez nem könnyű, mert manapság a kutatáshoz pénz kell. Társulni kell másokkal, nem foghatunk hozzá egyedül. Orvostanhallgatókként már a tanulmányaitok alatt megtalálhatjátok azt a területet, vagy megoldatlan problémát, ami a leginkább érdekel benneteket. Többnyire hosszú időbe telik megoldást találni egy problémára és még több év, mire kezelési mód válhat belőle. Türelmesnek kell lenni” – tanácsolta a hallgatóknak a fórum végeztével Ole Petersen.

Borbola Terézia

 


További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt
 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 18. 09:30 - 19. 12:30
  • október 19.
    11:00 - 13:00
    A Dóm téri központi épület 3. emeletén található Emlékkönyvtárban a 43.701 kötetes alapítványi gyűjteményből látható egy közel 10.000 kötetes reprezentatív válogatás. Kérjük, a látogatás tervezésekor vegyék figyelembe, hogy a várható hőmérséklet 17°C. A Somogyi Károly Emlékkönyvtár zárt különgyűjtemény. Turisztikai célú látogatása a Somogyi-könyvtár és a Szegedi Tourinform közös programjai keretében lehetséges. Találkozás: a Somogyi-könyvtár adminisztrációs pontjánál. Fotózásra nincs lehetőség. Részvételi díj 500 Ft
  • október 19.
    16:00 - 18:00
    Ajándék tárlatvezetésekkel várjuk az érdeklődőket a Fekete házban október végéig minden szombaton 16.00 órától. A tárlatvezetéseken bárki ingyenesen részt vehet a belépőjegy megváltásával.
  • október 19.
    18:00 - 23:00
    Klasszikus jamaicai party a Nyugi Kertben a Diversity Sound System selektjainak jóvoltából. Roots reggae, dancehall, dub minden mennyiségben, autentikus karibi hangzás az esős őszi napok ellensúlyozására.
  • október 20.
    17:00 - 19:00
    A foglalkozásokat vasárnaponként 17.00-19.00-ig tartjuk. Maximális létszám 20 fő.
    Előzetes regisztráció szükséges a kooperalo@szinhaz.szeged.hu címen.
    Az alkalmak részvételi díja 1000 Ft
    Foglalkozásvezető: Kállai Ákos színházpedagógus