SZTE Info

Nobel-dijasok2

Doherty: A szervezet védekezik a fertőzések, a vírusok és daganatok ellen

Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ élettudományokkal foglalkozó jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Kemeny_L_Dohertyrol
A szervezet védekezőrendszerében a T-sejtek szerepét – többek között – Peter C. Doherty fedezte föl. A múlt század 70-es éveinek tudományos újdonsága ma az orvosi tankönyvek, előadások témája – mutatja a medikusok számára magyarázatul szolgáló ábrát Kemény Lajos professzor. Fotó: Schmidt Andrea

Miként ismeri fel a szervezet a saját, vírussal fertőzött sejtjeit, és hogyan védekezik az idegenné vált saját sejt ellen? A kérdésre először választ találó két Nobel-díjas közül az egyik, Peter C. Doherty vendége lesz a Szegedi Tudományegyetemen idén márciusban rendezendő nemzetközi konferenciának. A Szent-Györgyi Albert 75 évvel ezelőtt elnyert Nobel-díját ünneplő rendezvény jeles vendégeit szegedi kutatók mutatják be sorozatunkban.

Az immunrendszer működéséhez kapcsolódik az ausztrál Peter C. Doherty és a svájci Rolf Zinkernagel 1996-ban elnyert Nobel-díja. A szervezet védekezőrendszerének működése az idegen, vagyis antigén felismerésével kezdődik. A következő lépés: az immunrendszer aktiválja a védekezés elemeit, majd el is távolítja az „idegent”. A testidegen anyagok felismerése a nyiroksejtek és termékeik képessége. Doherty és kutatótársai azt vették észre, hogy az úgynevezett T-sejtek, vagyis az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei a külső, a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket különleges módon érzékelik. Ezek a T-sejtek úgy ismerik föl a szervezet számára idegen anyagokat, hogy bizonyos sejtekben földarabolódnak a fehérjék, s ezeket az idegen anyagokat – mint egy kirakatba – a saját fehérjéik, struktúráik mellé kirakják – magyarázza Kemény Lajos. A Szegedi Tudományegyetem ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanárától megtudjuk: ezt kettős felismerésnek nevezik. Tehát az immunrendszer működésének kulcsa, hogy a szervezet felismerje például a saját magában képződött kóros sejteket, a daganatnak bizonyos fehérjetermékeit, amiket el kell tüntetni,

 

doherty_portÁllatorvosként az egyetlen Nobel-díjas

- Az állatorvosi egyetemet végzett Doherty az egyetlen Nobel-díjas, aki ilyen diplomával nyerte el a nemzetközi rangú elismerést. 1940-ben az ausztráliai Brisbane-ben született. Gyermekkorában könnyen tanult, sokat olvasott és nagyon szeretett fényképezni. A skóciai Edinburghi Egyetem orvoskarán is tanult néhány szemesztert. Vírusdiagnosztikával foglalkozva Doherty azt vizsgálta, hogy az antitesteken kívül más mechanizmussal a vírusok elpusztíthatók-e. Ausztráliába 1971-ben tért vissza, a Canberrai John Curtin Orvosi Kutatóintézetben dolgozott Zinkernagellel, s bukkantak rá a nyiroksejtek szerepére, amiért 1996-ban Nobel-díjat kaptak. Doherty jelenleg a Memphisben (USA) és Melbournben (Ausztrália) él, a kutatásban továbbra is aktív, nagy tekintélyű kutató. Példája azt is mutatja: mindegy, ki milyen szakterületen tanul az egyetemen. Az a lényeg, hogy a diplomát követő 20-30 évben milyen érdeklődéstől vezérelve dolgozik elmélyülten. A természettudományok terén kitartó kutatómunkával bárhonnan indulva lehet nagyon nagy eredményt elérni.

 

eliminálni kell. Erre valók az antitestek, amelyek felismerik azt az idegen anyagot, amely ellen a szervezet kitermelte az antitestet, fizikai kölcsönhatásba kerül vele és semlegesíti. Erről a felismerésről régebben is tudott az orvostudomány. A T-sejt eredetű felismerésben nem magát az idegen anyagot, hanem annak feldolgozott formáját, a peptideket azonosítja a T-sejt, majd a végeredmény ugyanaz: a szervezet számára káros anyagok – vírusok, daganatok – elpusztítása. A korábban is ismert antitest-alapú felismeréshez képest a T-sejt eredetű felismerés másképpen működik.

A szervezetnek a fertőzések, a vírusok és daganatok elleni védekezésében jut kulcsszerep a T-sejteknek, amelyek a szervezetben bárhol jelen lehetnek.

- Egyre jobb daganatellenes készítményeket eredményezett, hogy Doherty nyomán az immunrendszer működését jobban megértette a tudomány. Ha jól működik a daganatsejtek felismerése, akkor kezelésük is hatékonyabbá válhat. Vannak például olyan molekulák, amelyek a T-sejtek működését fokozzák. Ez az alapja annak a szegedi bőrgyógyászati klinikán is alkalmazott melanóma-ellenes új gyógyszernek is, amelyet az elmúlt években fedeztek fel: az immunrendszer szabályozásán keresztül, bizonyos gátló hatások kikapcsolásával hatékonyabb daganatpusztítás érhető el – mond példát Kemény professzor. Ehhez azonban szükség volt arra a felfedezésre, hogy a T-sejtek azok, amelyek különleges felismerésük módján a daganatsejtek elpusztítására képesek. A, gátló hatásokat csökkentve az immunrendszer aktivitását lehet növelni.

Peter C. Doherty még nem járt Szegeden. Ellenben az itteni kutatókkal és az ausztrál Nobel-díjassal szorosan együttműködő Erdei Anna akadémikus, Széchenyi-díjas immunológus, az ELTE immunológia tanszékének vezetője Szegedhez kapcsolja. A vírusdiagnosztikának a Doherty-Zinkernagel-féle megközelítése tananyaggá vált a szegedi medikusok számára is.


****

Szabályozó rendszerek

Az emberi szervezet immunrendszerének fő feladata, hogy védekezzen a mikrobák és a daganatsejtek támadásával szemben. Az immunológia jelentőségét jelzi, hogy számos immunológus kapott már Nobel-díjat, legutóbb 2011-ben hárman is. Az orvostudomány minden területén jelen van az immunológia. A legújabb eredményeket mutatják be a kutatók az idén március 22-25. között Szegeden, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezendő nemzetközi konferencián is – fogalmazta meg a rendezvénnyel kapcsolatos várakozásait Kemény Lajos. A szegedi professzor vezetésével kerül megszervezésre az immunológiai szekció, amelynek középpontjában a szabályozó rendszerek állnak. A gyulladás szabályozásában, a fertőzések és a daganatok elleni védekezésben, az allergiás betegségek kezelésében ugyanis döntő az immunológia, a szervezet védekező rendszerének szerepe. Az immunológiai kutatások élvonalába tartozó tudósok mellett a fiatal tehetségek jelenlétére is számítanak. Kemény Lajos úgy véli: Magyarországon ilyen nagyszabású tudományos rendezvényre még nem volt példa: 9 Nobel-díjas vendég érkezik, és a hazai akadémiai élet főszereplői is a Tisza-parti városba költöznek 4-5 napra. A jubileumi Szent-Györgyi konferenciával Szeged megerősíti helyét a tudomány nemzetközi térképén. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja.

 

Újszászi Ilona

 

A fenti összeállítás szerkesztett változata megjelent a Délmagyarország, Délvilág 2012. február 18-i számában, amely itt olvasható:


További Nobel-díjasok:

Szent-Györgyi Albert

Andrew V. Schally

Robert Huber

Bert Sakmann

Eric Wieschaus

John E. Walker

Tim Hunt

Aaron Ciechanover

Ada E. Yonath

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.