Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, rektora 75-80 évvel ezelőtti teljesítménye előtt tisztelegnek a világ élettudományokkal foglalkozó jeles tudósai. Köztük 9 Nobel-díjas kutató, aki előadást is tart Szegeden a 2012. március 22-25. közötti nemzetközi konferencián. Alább mai szegedi kutatók mutatják be a Nobel-díjasokat.
|
A szervezet védekezőrendszerében a T-sejtek szerepét – többek között – Peter C. Doherty fedezte föl. A múlt század 70-es éveinek tudományos újdonsága ma az orvosi tankönyvek, előadások témája – mutatja a medikusok számára magyarázatul szolgáló ábrát Kemény Lajos professzor. Fotó: Schmidt Andrea
|
Miként ismeri fel a szervezet a saját, vírussal fertőzött sejtjeit, és hogyan védekezik az idegenné vált saját sejt ellen? A kérdésre először választ találó két Nobel-díjas közül az egyik, Peter C. Doherty vendége lesz a Szegedi Tudományegyetemen idén márciusban rendezendő nemzetközi konferenciának. A Szent-Györgyi Albert 75 évvel ezelőtt elnyert Nobel-díját ünneplő rendezvény jeles vendégeit szegedi kutatók mutatják be sorozatunkban.
Az immunrendszer működéséhez kapcsolódik az ausztrál Peter C. Doherty és a svájci Rolf Zinkernagel 1996-ban elnyert Nobel-díja. A szervezet védekezőrendszerének működése az idegen, vagyis antigén felismerésével kezdődik. A következő lépés: az immunrendszer aktiválja a védekezés elemeit, majd el is távolítja az „idegent”. A testidegen anyagok felismerése a nyiroksejtek és termékeik képessége. Doherty és kutatótársai azt vették észre, hogy az úgynevezett T-sejtek, vagyis az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei a külső, a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket különleges módon érzékelik. Ezek a T-sejtek úgy ismerik föl a szervezet számára idegen anyagokat, hogy bizonyos sejtekben földarabolódnak a fehérjék, s ezeket az idegen anyagokat – mint egy kirakatba – a saját fehérjéik, struktúráik mellé kirakják – magyarázza Kemény Lajos. A Szegedi Tudományegyetem ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanárától megtudjuk: ezt kettős felismerésnek nevezik. Tehát az immunrendszer működésének kulcsa, hogy a szervezet felismerje például a saját magában képződött kóros sejteket, a daganatnak bizonyos fehérjetermékeit, amiket el kell tüntetni,
Állatorvosként az egyetlen Nobel-díjas
- Az állatorvosi egyetemet végzett Doherty az egyetlen Nobel-díjas, aki ilyen diplomával nyerte el a nemzetközi rangú elismerést. 1940-ben az ausztráliai Brisbane-ben született. Gyermekkorában könnyen tanult, sokat olvasott és nagyon szeretett fényképezni. A skóciai Edinburghi Egyetem orvoskarán is tanult néhány szemesztert. Vírusdiagnosztikával foglalkozva Doherty azt vizsgálta, hogy az antitesteken kívül más mechanizmussal a vírusok elpusztíthatók-e. Ausztráliába 1971-ben tért vissza, a Canberrai John Curtin Orvosi Kutatóintézetben dolgozott Zinkernagellel, s bukkantak rá a nyiroksejtek szerepére, amiért 1996-ban Nobel-díjat kaptak. Doherty jelenleg a Memphisben (USA) és Melbournben (Ausztrália) él, a kutatásban továbbra is aktív, nagy tekintélyű kutató. Példája azt is mutatja: mindegy, ki milyen szakterületen tanul az egyetemen. Az a lényeg, hogy a diplomát követő 20-30 évben milyen érdeklődéstől vezérelve dolgozik elmélyülten. A természettudományok terén kitartó kutatómunkával bárhonnan indulva lehet nagyon nagy eredményt elérni.
eliminálni kell. Erre valók az antitestek, amelyek felismerik azt az idegen anyagot, amely ellen a szervezet kitermelte az antitestet, fizikai kölcsönhatásba kerül vele és semlegesíti. Erről a felismerésről régebben is tudott az orvostudomány. A T-sejt eredetű felismerésben nem magát az idegen anyagot, hanem annak feldolgozott formáját, a peptideket azonosítja a T-sejt, majd a végeredmény ugyanaz: a szervezet számára káros anyagok – vírusok, daganatok – elpusztítása. A korábban is ismert antitest-alapú felismeréshez képest a T-sejt eredetű felismerés másképpen működik.
A szervezetnek a fertőzések, a vírusok és daganatok elleni védekezésében jut kulcsszerep a T-sejteknek, amelyek a szervezetben bárhol jelen lehetnek.
- Egyre jobb daganatellenes készítményeket eredményezett, hogy Doherty nyomán az immunrendszer működését jobban megértette a tudomány. Ha jól működik a daganatsejtek felismerése, akkor kezelésük is hatékonyabbá válhat. Vannak például olyan molekulák, amelyek a T-sejtek működését fokozzák. Ez az alapja annak a szegedi bőrgyógyászati klinikán is alkalmazott melanóma-ellenes új gyógyszernek is, amelyet az elmúlt években fedeztek fel: az immunrendszer szabályozásán keresztül, bizonyos gátló hatások kikapcsolásával hatékonyabb daganatpusztítás érhető el – mond példát Kemény professzor. Ehhez azonban szükség volt arra a felfedezésre, hogy a T-sejtek azok, amelyek különleges felismerésük módján a daganatsejtek elpusztítására képesek. A, gátló hatásokat csökkentve az immunrendszer aktivitását lehet növelni.
Peter C. Doherty még nem járt Szegeden. Ellenben az itteni kutatókkal és az ausztrál Nobel-díjassal szorosan együttműködő Erdei Anna akadémikus, Széchenyi-díjas immunológus, az ELTE immunológia tanszékének vezetője Szegedhez kapcsolja. A vírusdiagnosztikának a Doherty-Zinkernagel-féle megközelítése tananyaggá vált a szegedi medikusok számára is.
****
Szabályozó rendszerek
Az emberi szervezet immunrendszerének fő feladata, hogy védekezzen a mikrobák és a daganatsejtek támadásával szemben. Az immunológia jelentőségét jelzi, hogy számos immunológus kapott már Nobel-díjat, legutóbb 2011-ben hárman is. Az orvostudomány minden területén jelen van az immunológia. A legújabb eredményeket mutatják be a kutatók az idén március 22-25. között Szegeden, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezendő nemzetközi konferencián is – fogalmazta meg a rendezvénnyel kapcsolatos várakozásait Kemény Lajos. A szegedi professzor vezetésével kerül megszervezésre az immunológiai szekció, amelynek középpontjában a szabályozó rendszerek állnak. A gyulladás szabályozásában, a fertőzések és a daganatok elleni védekezésben, az allergiás betegségek kezelésében ugyanis döntő az immunológia, a szervezet védekező rendszerének szerepe. Az immunológiai kutatások élvonalába tartozó tudósok mellett a fiatal tehetségek jelenlétére is számítanak. Kemény Lajos úgy véli: Magyarországon ilyen nagyszabású tudományos rendezvényre még nem volt példa: 9 Nobel-díjas vendég érkezik, és a hazai akadémiai élet főszereplői is a Tisza-parti városba költöznek 4-5 napra. A jubileumi Szent-Györgyi konferenciával Szeged megerősíti helyét a tudomány nemzetközi térképén. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja.
Újszászi Ilona
A fenti összeállítás szerkesztett változata megjelent a Délmagyarország, Délvilág 2012. február 18-i számában, amely itt olvasható:
További Nobel-díjasok:
Szent-Györgyi Albert
Andrew V. Schally
Robert Huber
Bert Sakmann
Eric Wieschaus
John E. Walker
Tim Hunt
Aaron Ciechanover
Ada E. Yonath