SZTE Info

szentgyorgyi_kedo

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

Szent-Györgyi emlékév az idei. Márciusban 80 éve, hogy Szent-Györgyi Albert bejelentette: „megtaláltuk a C-vitamint”. Ezt és Szent-Györgyi 75 éve elnyert Nobel-díját is ünnepli az SZTE március 22-25. közötti nemzetközi konferenciája. A 9 Nobel-díjas tudóst vonzó programsorhoz kötődő híreket, tudósításokat itt kötjük csokorba.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

9 Nobel-díjas a szegedi Szent-Györgyi Konferencián

A tudományos világ legrangosabb elismerése a Nobel-díj. E kitüntetés jelentőségét is kiemeli, hogy a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. jubileumi évében, 2012. március 22-25. között rendezendő konferenciára 9 Nobel-díjas tudós fogadta el a meghívást. Minden eddiginél több Nobel-díjas tudós látogat el egyszerre Magyarországra, Szegedre, a Szegedi Tudományegyetemre.


A Szegedi Tudományegyetem, a Tisza-parti város és a Richter Gedeon Nyrt. vendége 2012. március 22-25. között 5 orvosi-fiziológiai és 4 kémiai Nobel-díjas. Kik fogadták el a meghívást? Íme, a Szent-Györgyi Konferencián részt vevő Nobel-díjasok névsora:

 

Andrew V. Schally

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1977, a díjat elnyerte: az agy által termelt peptid hormonokkal végzett munkájáért. (Amerikai Egyesület Államok)

Bert Sakmann

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1991, a díjat elnyerte: a sejtmebránban található ioncsatornák vizsgálatáért. (Németország)

Eric Wieschaus

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1995, a díjat elnyerte: a korai embrionális fejlődés genetikai ellenőrzésének területén tett felfedezéseiért. (Amerikai Egyesült Államok)

Peter C. Doherty

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1996, a díjat elnyerte: annak leírásáért, hogyan használják a nyiroksejtek a szövet-összeférhetőségi génkomplex molekulákat a vírusok felismerésére és elpusztítására. (Ausztrália)

Tim Hunt

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 2001, a díjat elnyerte: a ciklin és a ciklin-dependens kináz, a sejtciklust szabályozó molekulák felfedezéséért. (Egyesült Királyság)

 

Robert Huber

Kémiai Nobel-díj, 1988, a díjat elnyerte: egy fotoszintézis reakcióközpont háromdimenziós szerkezetének megállapításáért. (Németország)

John E. Walker

Kémiai Nobel-díj, 1997, a díjat elnyerte: az adenozin-trifoszfát-(ATP-)szintézis alapjául szolgáló enzimatikus folyamat részleteinek tisztázásáért. (Egyesült Királyság)

Aaron Ciechanover

Kémiai Nobel-díj, 2004, a díjat elnyerte: az ubiquitin-közvetítette fehérjebontás felfedezéséért. (Izrael)

Ada E. Yonath

Kémiai Nobel-díj, 2009, a díjat elnyerte: a riboszómák szerkezetének és szerepének vizsgálatáért. (Izrael)

 

 

9 NOBEL-DÍJASRÓL 9 SZEGEDI KUTATÓ

9 Nobel-díjas tudós tart előadást Szegeden 2012. március 22-25. között. A Szegedi Tudományegyetem az itt kutatott témák köré szervezett nemzetközi konferencia-sorozattal ünnepli, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 75 éve vette át a Nobel-díjat. Szegedi kutatókat kért föl Újszászi Ilona újságíró, hogy mutassák be a Szegedre látogató Nobel-díjasokat. A cikksorozat 2012. január 14. és március 17. között, szombatonként jelent meg a Délmagyarország, Délvilág Szieszta mellékletében.

 

Az orvosi-fiziológiai Nobel-díjasok

 

ANDREW V. SCHALLY

Az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért nyerte el 1977-ben a (megosztott) Nobel-díjat Andrew V. Schally. Hozzájárult néhány daganatos betegség gyógyításához.

1926-ban, az akkor lengyelországi Vilnóban született. Londonban kezdte endokrinológusi pályafutását, 1957-ben átment Montrealba, majd Houstonba. New Orleansban lett saját intézete. Több mint 2300 tudományos közlemény fűződik nevéhez, központi témája az endokrinológia és a rák onkológiája.

Kutatói érdeme az agy peptidhormon-termelésével kapcsolatos több felfedezés: a pajzsmirigy stimuláló, a petefészek működését szabályozó, a növekedési hormont gátló vegyület leírása. Hatásos anyagokat talált – többek között a prosztata, a gyomor, a vastagbél, a hólyag, a tüdő, az agy, a vese, a máj rákos elváltozásaira, a melanómára, a rosszindulatú vérképző rendszerek gyógyítására.

(További információ: Telegdy Gyula akadémikus, az SZTE emeritus professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. január 14-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

BERT SAKMANN

Az egyedi ioncsatorna működésének vizsgálatáért, az úgynevezett patch-clamp elektrofiziológiai technika kidolgozásért és alkalmazásáért kapta meg 1991-ben a (megosztott) Nobel-díjat Bert Sakmann. Módszere forradalmasította az elektrofiziológiát.

1942-ben született a németországi Stuttgartban. Kutatóorvosként vizsgálata tárgyaként biofizikai jellegű témaköröket választott. Göttingenben tevékenykedett. Jelenleg a floridai Max Planck Intézetben dolgozik.

Felfedezése elektrofiziológiai vizsgálómódszer. Az elektrofiziológia olyan jellegű élettani terület, amely hátterében bioelektromos tevékenység, vagyis a sejtmembránon keresztül folyó ionmozgás áll. Lehetővé tette az egyedi ioncsatornák, így például a kálium-csatornák vizsgálatát, illetve annak különféle típusai érzékelését. A technika kevés kivétellel az összes ingerlékeny szövetre átültethető. Módszere átírta a tankönyvek és kézikönyvek erről szóló fejezeteit.

(További információ: Varró András, az SZTE professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. február 11-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

ERIC WIESCHAUS

Az egyedfejlődés genetikai szabályozásának megértéséért nyerte el a (megosztott) Nobel-díjat 1995-ben Eric Wieschaus. Elismerése „tisztelgés ez az élővilág egysége előtt”.

1947-ben született az amerikai Indianahoz tartozó South Bendben. Frissen doktorált fiatalként Zürichben Nöthiger-laboratóriumban, majd Heidelbergben is kutatott. Jelenleg Princeton biológiai intézetében, és New Jersey egyetemén dolgozik.

Bebizonyította, hogy az embrióknak olyan génjeik vannak, amelyek értelmezik az anyai eredetű üzeneteket. Igazolták, hogy az embriósejtek fejlődési programja fokozatosan, részletekben történik. Munkássága alapján megértettük az atavizmus és a meddőség genetikai alapjait, és megismertük a testszerveződést szabályozó gének jellegzetességeit. Kiderült, hogy a testszerveződés általános jelenség, hasonlóan zajlik az élőlényekben: a muslicától az emberig.

(További információ: Szabad János, az SZTE professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. február 4-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

PETER C. DOHERTY

A szervezet védekezőrendszerében a T-sejtek szerepét ismerte föl, az immunrendszer működéséhez kapcsolódik Peter C. Doherty 1996-ban a (megosztott) Nobel-díja. Ezt – a világban egyetlenként – állatorvosi diplomával nyerte el.

1940-ben az ausztráliai Brisbane-ben született. Az állatorvosi egyetem után a skóciai Edinburghi Egyetem orvoskarán is tanult. 1971-ben visszatért a Canberrai John Curtin Orvosi Kutatóintézetbe. Jelenleg Memphisben (USA) és Melbournben (Ausztrália) él.

Azt vette észre, hogy az úgynevezett T-sejtek, vagyis az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei a külső, a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket úgy ismerik föl, hogy bizonyos sejtekben földarabolódnak a fehérjék, s ezeket az idegen anyagokat – mint egy kirakatba – a saját fehérjéik, struktúráik mellé kirakják. A fertőzések, a vírusok és daganatok elleni védekezésében jut kulcsszerep a T-sejteknek, amelyek a szervezetben bárhol jelen lehetnek.

(További információ: Kemény Lajos, az SZTE professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. február 18-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

TIM HUNT

A sejtosztódás mechanizmusának és szabályozásának megértéséért R. Timothy (Tim) Hunt 2001-ben (megosztott) Nobel-díjat kapott. Hunt megtalálta „a főnökök főnökét”.

1943-ban született az angliai Nestonban. Cambridge-ben tanult. Biokémikus, jelenleg a Principal Scientist, ICRF Clare Hall Laboratories munkatársa.

Megtalálta azt a fehérjét, amelynek koncentrációja a sejtosztódási ciklusok során ciklikusan változik. Ezt a fehérjét ciklinnek nevezte el. Kiderült: a ciklin az egész eukariota világban – élesztőtől az emberig, beleértve a növényeket – mindenhol megtalálható, a funkciója mindig az, hogy a ciklin függő kinázokhoz hozzákötődve, azokat katalikusan aktiválja, így vesz részt a sejtciklus szabályozásban. A sejtosztódási ciklus zavara súlyos kromoszóma károsodásokhoz vezet, ami az emberi tumorok képződésének egyik gyakori oka.

(További információ: Udvardy Andor, az SZBK kutató professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. március 3-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

A kémiai Nobel-díjasok

 

ROBERT HUBER

A memránba ágyazott fehérjék térszerkezetének meghatározásáért vehette át Robert J. Huber 1988-ban a (megosztott) Nobel-díjat. A reakciócentrum kulcs a földi élet fenntarthatósága megértéséhez.

1937-ben a németországi Münchenben született. A Max Planck Intézet martiensriedi Biokémiai Intézete szerkezetbiológusa.

Fizikai módszerekkel, elektrongyorsító berendezés segítségével, röntgensugárral határozta meg a membránba ágyazott fehérjék szerkezetét, megnyitva ezzel az utat működésük mélyebb megértéséhez. Amikor fény éri a membránba ágyazott pigment molekulákat, azok a gerjesztési energiájukat a reakciócentrumokba juttatják, ahol néhány pikoszekundumon belül töltésszétválasztás következik be. Egy elektron lelökődik a reakciócentrum-komplexről és átmegy a 4 nanométérnyi vékonyságú membrán túloldalára. Itt kezdődnek a fotokémiai folyamatok, a reakciócentrumban történik a fényenergia kémiai energiává alakításának döntő lépése.

(További információ: Garab Győző biofizikus, az SZBK tudományos tanácsadója ajánlásával a Délmagyarország 2012. március 10-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

JOHN E. WALKER

Az ATP-t képző enzim karakterizálását köszönheti a tudomány az 1997-ben (megosztott) Nobel-díjjal jutalmazott John E. Walkernek. Az adenozin-trifoszfát (ATP) a napból érkező energia „kémiai valutája”.

1941-ben született az angliai Halifax-ban. Az Oxfordi Egyetemen tanult, kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, majd Franciaországban dolgozott. Hazahívták Cambridge-ba.

Valódi „molekuláris motort” tárt fel, amelyben a fehérje-komplex egyes elemei egymáshoz képest elmozdulva alakítják át a hidrogénion-áramlás energiáját az ATP kémiai kötési energiájává. Az úgynevezett Walker-szakasznak diagnosztikus jelentősége van egy-egy új enzim működésének az előrejelzésében, feltérképezésében. A mitokondrium az a sejszervecske, ahol megfelelő oxigenizáció mellett a magas energiájú szénhidrátokból biológiai égés során a legtöbb ATP képződik.

(További információ: Hegyi Péter, az SZTE kutatóorvosa ajánlásával a Délmagyarország 2012. január 28-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

AARON CIECHANOVER

A sejt fehérjefeldolgozó rendszerének fölfedezéséért érdemelte ki Aaron Ciechanover 2004-ben a (megosztott) Nobel-díjat. Az energiafüggő fehérjelebontási folyamatokat uralja az az ubikvitin, „a teremtés során nagyon jól eltalált molekula”.

1947-ben született az izraeli Haifában. A Haifai Technológiai Intézetben dolgozik.

Azonosította a közepes méretű, 72 aminosavból álló fehérjét, az ubikvitint. Ez – meghatározott feltételek között – hozzákötődik bizonyos célfehérjéknek aminocsoport oldalláncaihoz. Ilyenkor egy enzim segítségével egy vagy több unikvitin hozzákötődik az elpusztítandó fehérjéhez és azt megjelöli – ezt „a halál csókjának” is nevezik. Felelős azért, hogy az öntisztító, és elimináló „program” működik az élő szervezetben. Ennek hiánya olyan folyamatokat tarthat fönn vagy indíthat be, amelyek súlyos következményekkel járnak.

(További információ: Dux Lászó, az SZTE professzora ajánlásával a Délmagyarország 2012. február 25-i számában, és a www.u-szeged.hu -n.)

 

ADA E. YONATH

A riboszómák szerkezetének és működésének mélyreható megismeréséért kapta Ada E. Yonath 2009-ben a (megosztott) Nobel-díjat. Háromdimenzós kristályai új távlatokat nyitottak az antibiotikum-kutatásban.

1939-ben született az izraeli Jeruzsálemben.1968-ban doktorált röntgen-krisztallográfiából az izraeli Weizmann Intézetben, jelenleg az intézetben a Helen & Milton A. Kimmelman Központ biomolekuláris kémiai részlegének igazgatója.

Kutatói érdeme a prokariota (vagyis sejtmag nélküli lényekben) a riboszómák kikristályosítása, illetve az azt követő nagyon részletes szerkezeti vizsgálata a különböző baktériumfajokon. A riboszomális 3D struktúra lehetővé tette, hogy rekonstruáljuk, miképpen is zajlik a fehérjeszintézis, ami közvetetten új távlatokat nyitott az antibiotikum-kutatásban, ami orvosbiológiai jelentőségű felfedezés.

(További információ: Széll Márta, az MTA és az SZTE kutatócsoportja tudományos tanácsadója ajánlásával a Délmagyarország 2012. január 21-i számában, és a www.u-szeged.hu –n.)

 

A Szent-Györgyi Konferenciát a TÁMOP-4.2.1/B-09/KONV-2010-0005 Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen elnevezésű pályázat eredményeként az Európai Unió is támogatja.

 

További híreink:

Konferenciák II.: Antitestek, EMBO-előadás és Tbc-világnap

Szegeden lombosodhat a Tudományok Fája

Nobel ülésszak V.: Osztódó sejtek, kikristályosított fehérjék

Konferenciák I.: Gőzerővel megindult a tanácskozás-sorozat

Szenvedély kell a tudományhoz – középiskolások faggatták a Nobel-díjasokat

A Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete (MOE) kérdezett Ole Petersentől

Nobel ülésszak IV.: „A természettudományos munka jó móka”

Nobel-díjas szegedi díszdoktort avattak a Szent-Györgyi-tanácskozáson

Elhúzták a Nobel-díjasok nótáját

Nobel ülésszak II.: vírusos fertőzésekről és az élet „hajtóanyagáról”

Nobel ülésszak I.: Dux Szent-Györgyiről, Sakmann a döntés sejtbiológiai alapjairól

Nobel-díj: a világ legrangosabb elismerése

Magyar származású Nobel-díjasok a Szent-Györgyi emlékszobában

A Deák-gimnáziumba látogatott Huber professzor

Szegedre figyel a tudományos világ – elstartolt a konferencia

Radnótis diákoknak mesélt a tudomány szépségéről Schally professzor

A Nobel-díjas Doherty szegedi diákokkal, tudósokkal találkozott

Szegedre érkezett a Nobel-díjas Schally is

Megérkezett az első Nobel-díjas: Doherty Szegeden

A Szent-Györgyi konferencia programja – ajánlásokkal

Érmekkel is megörökítik a Szent-Györgyi-konferenciát

9 Nobel-díjas tudóst fogad a Szegedi Tudományegyetem

Konferenciák: 7 az 1-ben

11 csongrád megyei középiskolás a fiatalok fórumán

5 vajdasági középiskolás a fiatalok fórumán

3 békés megyei középiskolás a fiatalok fórumán

8 bács-kiskun megyei középiskolás a fiatalok fórumán

Regisztrálnak, támogatnak

Nobel-díjasok tisztelegnek Szent-Györgyi Albert emléke előtt 


 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 13.
    07:00 - 15:00
    Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat ősszel immár XXXIX. alkalommal rendezi meg a hagyományos Nevezéses Horgászversenyét október 13-án.
    Az eddigiekhez hasonlóan idén is oktatói, dolgozói és hallgatói kategóriákban lehet jelentkezni rendezvényünkre. A rendezvény sikerességéhez hozzájárulásukat szeretném kérni azáltal, hogy továbbítja üzenetemet a Kar Intézetvezetőihez, Tanszék csoportjaihoz, az adott egységben dolgozókhoz, elősegítve ezzel is a hallgatók, oktatók és dolgozók közötti kapcsolat erősítését, illetve, hogy aki szeretne versenyezni időben értesüljön a lehetőségről.
    Időpont: 2019. október 13. vasárnap
    Helyszín: Sándorfalva, Nádastó
    Jelentkezni: a szek@ehok.u-szeged.hu email címen lehet
    Jelentkezési határidő: 2019. október 4. péntek, 12:00-ig.
    3+1 fős csapatok jelentkezését tudjuk elfogadni! Az email tartalmazza a csapatnevet, kategóriát, a csapattagok nevét és pólóméretét, a csapatkapitány nevét és elérhetőségét (e-mail cím és az egyik csapattag telefonszáma)
    Minden egyéb részlet a Facebook eseménynél lesz közzétéve, kérem kövessék!
    https://www.facebook.com/events/379637452954342/
  • október 13.
    10:00 - 17:00
    Hatodik alkalommal invitáljuk a családokat a Tök Jó Napra, melyen az ősz egyik népszerű finomsága, a tökfélék családja lesz a főszereplő.
    Tökfaragás: akik kedvet éreznek hozzá, a helyszínen kifaraghatják Halloween-töklámpásukat, vagy akár tökös mécseseket, ablakdíszeket is készíthetnek.
    Tökfaragáshoz tökök vásárolhatók.
    Tökkiállítás: megismerhetik a tökök meghökkentő sokféleségét: a hatalmas méretű Halloween-tököket, a karcsú lopótök fajtákat és a számtalan szín-, minta- és formagazdagságban növő apró dísztököket.
    Tök jó játékok: a tökmagok az ügyességi játékokban bizonyíthatják rátermettségüket.
    Tökös ételek: a gasztronómia iránt érdeklődők tökös ételeket, kemencében sült tököt kóstolhatnak. Kíváncsian várjuk kedvenc családi tökös ételek receptjeit akár kóstolóval együtt.
    Kézműves termékek vására és kézműveskedés.
    Faragni való tökök és dísztökök a helyszínen vásárolhatók. A gyerekeket a kézműves foglalkozásokon kívül délelőtt zenés, mesés műsorral várjuk.
    Belépőjegy 950 Ft, diák, nyugdíjas 650 Ft, óvodás, SZTE hallgató, dolgozó 450 Ft
  • október 13.
    17:00 - 19:00
    A foglalkozásokat vasárnaponként 17.00-19.00-ig tartjuk. Maximális létszám 20 fő.
    Előzetes regisztráció szükséges a kooperalo@szinhaz.szeged.hu címen.
    Az alkalmak részvételi díja 1000 Ft
    Foglalkozásvezető: Kállai Ákos színházpedagógus
  • október 14.
    12:10 - 12:10
  • október 14.
    14:00 - 15:00