SZTE Info

Szeged – Temesvár tengely a biztonságos élelmiszerért

A gabonafélékben - főleg a búzában és kukoricában - fellépő gombafertőzések toxinjainak a hatását vizsgálta a „Szeged – Timisoara axis for the safe food and feed” projekt. 16 hónapos kutatást összegeztek a partneregyetemek május 15-én és 16-án, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tízéves együttműködést zár az SZTE Növénybiológiai Tanszék és a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem. A két intézmény 2002 óta öt projektben dolgozott együtt, az SZTE Növénybiológiai Tanszéke mintegy 220 millió forintnyi támogatást nyert. Infrastrukturális fejlesztések, új műszerek jelzik az időszak sikerességét, a kutatási eredmények mellett.

Biztonságos élelmiszer határon innen, határon túl

NBT_HURO1A célunk az volt, hogy az élelmiszerbiztonság szempontjából vizsgáljuk a gabona különböző genotípusainak jellemzőit. Az élelmiszerláncban nagyon fontos, hogy a takarmányt is megvizsgáljuk, így a kukoricát és a lucernát” – foglalja össze Erdei László projektvezető a kutatás általános törekvését. A Román-Alföld nyugati részének és a magyar Dél-Alföld éghajlatának és termőföldjének hasonlósága miatt a két terület összefüggő természeti régiót alkot, így az élelmiszerbiztonság terén közösek az érdekek.

Néhány éve éppen szegedi kutatók vészjelzésére figyelt fel az ország az egyik leggyakoribb gabonafertőzés, a fuzárium-gomba terjedésére, a forgalomban lévő gabona határértéket meghaladó, úgynevezett mikotoxin szintjére. A gomba termelte toxinok a nemi hormonokkal mutatnak hasonló hatást, nagy mennyiségben akár a szaporodáshoz kötődő biológiai elváltozásokat is okozhatnak, például drasztikusan korai menzeszt, bizonyos esetekben cisztákat. Más toxin-fajtái emésztőrendszeri és rákos megbetegedéseket is kiválthatnak. A legtöbb mérgező anyag a korpában tárolódik, így magasabb a rizikófaktora a teljes kiőrlésű gabonatermékeknek.

A záruló pályázatban a kutatók a növények ellenálló-mechanizmusait vizsgálták a fuzáriummal szemben. Illetve azt is, hogyan alakul a gabona ion-elem felvétele, befolyásolja-e valamely elem felvételét a fertőzés. Bizonyos mikroelemekre, például a rézre, cinkre és a szelénre szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanakkor nagy mennyiségben akár toxikusak is lehetnek. Mások kis mennyiségben is mérgezőek: így például az ólom és a kadmium. A fuzárium-fertőzés hatással van a növény mikroelem-felvevő és nehézfém akkumuláló képességére is. Ezért fontos a gabonanövények elemfelvételét szabályozó folyamatok megértése.

Román mintából származott a genetikailag módosított kukorica, amelyen azt vizsgálták, milyen eltérések figyelhetőek meg fuzárium-fertőzés esetén a konvencionális és az eredetileg kukoricabogár ellen módosított GM kukorica között. „A növénybiológia rakéta-sebességgel fejlődött az elmúlt húsz esztendőben, mióta a molekuláris biológia eszközei kialakultak. Sokat fejlődött a módszertan: egy gént bevinni egy növényből a másikba megoldható, a probléma az, hogy elhelyezésük nem eléggé irányított. Sok tényezőtől függ a gének kifejeződése, meg kell ismerni a szabályozását” – mondja Erdei László a napjainkban sokat vitatott GMO kérdésköréről.

A temesvári kutatópartnerek két nehézfém-rezisztens és szenzitív lucernatípust vizsgáltak. Itt meglepő eredmény született, az ellenállónak tartott növény rengeteg toxikus nehézfémet tárolt a szöveteiben.

Analitikai laboratórium, alföldi kuriózum

NBT_HURO2Több mint 240 ezer euró támogatást használhatott fel a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszéke a május végén záruló pályázat eredményeként. A műszerek és az infrastruktúra fejlesztése látványos hozadéka a projektnek. Az intézmény idei szerzeménye a rendkívül korszerűnek számító induktívan csatolt plazma tömegspektrometriás műszer analitikai laboratóriuma, melyben a periódusos rendszer majd’ minden eleme meghatározható nagyon kis koncentrációban is. Ezzel a módszerrel tizenötezer minta-adatot kaptak rövid időn belül, de nem csak ebben a kutatásban hasznosul az eszköz: „Azért alakítottuk ki ezt a nagyon érzékeny laboratóriumot, mert távolabbi célunk, hogy akkreditáltassuk. Nagy igény lenne erre az Alföldön, a gazdáknak most messzire kell utazniuk a növényeik megvizsgáltatásához” – teszi hozzá Erdei László. A tanszék egyelőre csak szóbeli tanácsot adhat, az akkreditált laboratórium később már tanúsítványt is.

Együttműködés a pályázat után

Csupán ebben a projektben 23 kutató dolgozott együtt a határ két oldalán és a doktoranduszokon, végzős hallgatókon kívül nagyszámú BSc-s biológia szakos hallgató is részesül az SZTE Növénybiológiai Tanszék fejlett infrastrukturális hátterének előnyeiből. Bár az együttműködés hivatalos keretei véget értek, a kialakult tudományos vagy akár baráti kapcsolatok a jövőben is megmaradnak. A projektvezető szerint a fiatal doktoranduszok folytathatják majd az elkezdett munkát egy újabb pályázat esetén. „Ritkaság, hogy ilyen emberi kapcsolat alakul ki egy kutatás során…” – mondja a professzor, aki másfél évtizedig volt a Növénybiológiai Tanszék vezetője, 2005 óta a temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem Doctor Honoris Causa címét is viseli.

B. T.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.