Minden, ami gyógyszer – konferencia a szakma szereplőivel

A szervezők spektruma árulkodott a tanácskozás céljairól: az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszer-felügyeleti Intézete, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszeripari Szervezete és Gyógyszerkutatási Szakosztálya, a GYEMSZI – Országos Gyógyszerészeti Intézet, valamint az MTA SZAB Gyógyszerészeti Szakbizottsága. A rendezvény azért jött létre, hogy a gyógyszerfejlesztés és -kutatás folyamatában együttműködő három partner – a kutatók, a gyógyszeripar képviselői és a gyógyszer-felügyeleti hatóságok – egy helyszínen oszthassa meg álláspontjait a fejlesztés egyes stádiumaiban jelentkező elvárásokról, nehézségekről, problémákról – a harmonizáció jegyében – mondta el Csóka Ildikó, a Gyógyszer-felügyeleti Intézet tanszékvezető egyetemi docense, a kar oktatási dékánhelyettese. Hangsúlyozta: fontos, hogy a kutató lássa azt, hogy mivel küzd a hatóság, mikor lát egy jó ötletet, de nem tud belőle terméket csinálni, vagy az ipar, ami szeretné automatizálni, olcsóbbá tenni a folyamatot – ezen szempontok alapján a tudatosabb munkát segíthetik elő.

Eredetit vagy generikusat

A tanácskozás négy szekcióban zajlott, mindegyiket fórum követte, valamint a fiatal kutatók posztereit is elhelyezték a rendezvény helyszínén. Az első szekció a molekulatervezés, szerkezetazonosítás témát járta körbe. A gyógyszerkutatónak úgy kell terveznie a kísérleti módszereit, komponenseit, hogy megfeleljen a hatósági elvárásnak, ha azt szeretné, hogy vizsgálatai nyomán engedélyezett termék szülessen – magyarázta Csóka Ildikó. A hatóság szerepét itt a GYEMSZI – OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) tölti be – egyébként az uniós elvek, illetve egy világszinten szabályzó dokumentáció is garantálja a fejlesztés biztonságát. Foglalkoztak a gyógyszerforma-tervezéssel – mikor az adott molekulát tablettába, kenőcsbe elhelyezik –, volt preklinika, toxikológia, farmakológia blokk, illetve a klinikai vizsgálatokról Kemény Lajos professzor tartott előadást.

Azt is megtudtuk, alapvetően kétféle gyógyszergyártás létezik: vagy innovatív a gyógyszergyár, azaz originális fejlesztést végez, új molekulákat keres, vagy generikusgyártó, azaz új gyógyszerformákat, beviteli kapukat kutatnak már lejárt szabadalmú hatóanyagokkal. Ez utóbbi kevésbé költségigényes, hiszen a preklinikai vizsgálatok már megvannak – tudtuk meg a docenstől. A kar hét intézetében egyébként adott a teljes gyógyszerkutatási profil a molekulától a törzskönyvezésig, ebben egyedi az intézmény Magyarországon.

Az egészség ára

Vas Ádám, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási főtanácsadója, az SZTE I. számú Belgyógyászati Klinika professzora az SZTE Médiacentrumnak elmondta, ha egy gyár elindul a gyógyszerfejlesztés útján, türelemre és előrelátásra van szüksége, hiszen mintegy 10-12 évvel és originális, szintetikus úton előállított, úgynevezett kismolekulák esetén egy-másfél milliárd amerikai dollárral számolhat, mely évről évre növekszik. Hazai vonatkozásban, jelen körülmények között az egész magyarországi gyógyszeripar nem tud összehozni ennyi forrást, épp ezért partnerre van szükség a fejlesztés bizonyos stádiumaiban, főképpen a klinikai fázisban.

Fájdalomcsillapító a békától

A világban jelenleg nagyjából 6 ezer hatóanyag van forgalomban – ez meglepően kevés, ahhoz képest, hogy nagyjából 60 millió anyagot szintetizáltak eddig – tudtuk meg Fülöp Ferenc dékántól, TÁMOP-alprogramvezetőtől. Évente – az elmúlt öt esztendő átlagában – 20 körüli új hatóanyag kerül az egész világon forgalomba. Magyarországról az utóbbi 20 évben nem volt új hatóanyag, beleértve az összes gyógyszergyár működését is. Természetesen jelöltek voltak, és most is vannak.

Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon folyó kutatások is hozzájárulhatnak egy-egy gyógyszer előmeneteléhez. Egyes intézetek olyan vizsgálatokat is folytatnak, amelyek után a szabadalmi bejelentések is születnek, előkelő helyen szerepel a kar az egyetemi szabadalmi számok között. Leginkább a korai fejlesztésben, az úgynevezett felfedező gyógyszerkutatásban születnek eredmények. A Gyógyszerkémiai Intézet például az elmúlt 5 évben 6 szabadalmi bejelentést tudhatott magáénak, kizárólag intézeti eredményekből 4 született, 2 pedig egy finn gyógyszerkutató céggel közösen. Az említett intézet mellett még három egység nagyon szorosan kapcsolódóik a gyógyszerkutatáshoz. Ilyen a Gyógyszer-technológiai Intézet, ahol a hatóanyagból gyógyszert készítenek. Rendkívül fejlődőképes terület, manapság ugyanis az egyik legfontosabb elvárás a kényelem, hogy például a lehető legkevesebbszer kelljen bevenni a pirulát. Úgy tűnik, a nanotechnológiát is próbálják bevezetni – tudtuk meg a dékántól. A Gyógyszer-hatástani és Biofarmáciai Intézetben többek között a tumorellenes vizsgálatokra, hatóanyagokra koncentrálnak. A Farmakognóziai Intézetben pedig az országban egyedülálló módon különböző, a népgyógyászatból ismert növényekből izolálnak anyagokat, meghatározzák azok szerkezetét, majd különböző kooperációkban hatástani vizsgálatokra is sor kerül. A gyógyszerkutatásban a legfontosabb ötletadó bázis a növényvilág, illetve mára már az állatok szervezetéből is merítenek „ihletet”, például bizonyos békák bőréből kivont anyagokból már készültek fájdalomcsillapító gyógyszerjelöltek.

Arany Mihály

A konferencián készült képek itt megtekinthetők

A konferencia a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005, Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen projekt keretében valósult meg.