Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A szegedi universitas a magyar Oxford, innovációs potenciált és know-how-t kell felmutatnunk a kínai-magyar kapcsolatokban – világlott ki az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési Központja által szervezett Szakképzési Kerekasztal idei félévi utolsó tanácskozásán, június 19-én.
Európa nyit Kína felé, és ebben a folyamatban Szeged és az egyetem a hídfőállás szerepét töltheti be – hangsúlyozta a Szakképzési Kerekasztal félévet záró tanácskozásának köszöntőjében Galambos Gábor, az SZTE JGYPK dékánja. A fórum programját az SZTE JGYPK Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ programigazgatója, Tóth Károly ismertette.
Szeged is nyit
A világ technológiai és kutatásfejlesztési központjai Kínába települnek, felértékelődnek a magas hozzáadott tudással működő iparágak, így Szeged az egyetem, a Gabonakutató és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont révén tudástőkéjével profitálhat a kínai kapcsolatokból – fogalmazott Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke. A Konfuciusz Intézet alapításának egyik kezdeményezője előadásában elmondta, már a Medgyesi-kormány idején elkezdték a Kína felé való nyitást a diplomácia és a kultúra területén, és ezt a jelenlegi kormány is támogatja. Emlékeztetett: 2006-ban az ELTE keretében létrejött a budapesti Konfuciusz Intézet, illetve megalakult egy kéttannyelvű kínai-magyar általános iskola is. Ujhelyi István szerint fontos előnyünk, hogy gondolkodásmódunkban közelebb állunk az ázsiai népekhez, mint Európa más országai.
A Konfuciusz Intézet alapításának hírére máris érdeklődőbbé váltak a kínai partnerek, közismert Szeged jó kapcsolata Sanghajjal – tudtuk meg Solymos László alpolgármestertől. Szegeden évek óta folyik kínai nyelvoktatás a Radnóti-gimnáziumban, sőt vannak általános iskolák is, amelyek jelezték, hogy szeretnének részt venni ebben. Jelentős fejlődésen megy keresztül a kínai környezetvédelem, ezen a területen is lesznek közös pontok a szegedi kutatásokkal.
Jó pont a sanghaji lista
Dömötör Máté, az SZTE főtitkára kiemelte: a Szegedi Tudományegyetemnek jó pontot jelent, hogy előkelő helyen szerepel a sanghaji listán, és az ELI is az itteni kutatások színvonalát mutatja Kína felé. A főtitkár azt is elmondta, az egyeztetéseken végig azt igyekeztek felmutatni, hogy a szegedi universitas a magyar Oxford. Az SZTE-nek a Konfuciusz Intézethez tanárokat biztosító Sanghaji Idegen Nyelvi Egyetem mellett a Sanghaji Jogi és Közigazgatási Egyetemmel, a Fudan Egyetemmel, és a híres ranglistát készítő Jiao Tong Egyetemmel is van kapcsolata, melyek mind katalizátorai lehetnek a későbbi gazdasági kooperációknak is. Dömötör Máté előadásában kis történelmi visszatekintést is adott: megtudtuk, már a Monarchia korában is voltak kínai-magyar gazdasági kapcsolatok. A második világháború után a két ország ugyanazon politikai blokkhoz tartozott, Magyarország 1949-ben elsőként ismerte el a Kínai Népköztársaságot. A nyolcvanas évek második felében a kultúra, tudomány és az oktatás területén szerveztek együttműködéseket. 2003-tól fejlesztik még komolyabban a kapcsolatokat, Magyarország számára Kína az első számú, Európán kívüli export- és importország. A kínai tulajdonú kazincbarcikai BorsodChem vegyi üzem, vagy a Miskolci Egyetem Kína-központja is mutatja a két ország kölcsönös érdekeltségét.
Egy intézetnyi Kína
A Konfuciusz Intézetek a világ összes országában jelen vannak, összesen mintegy 400, és ehhez további 580 Konfuciusz-tanterem jön, mely az intézetek leányintézményei. Mindezek szervezetileg a Hanbanhoz tartoznak (Országos Kínai Nyelvoktatási Tanács), Szegednek nyelvtanárokat a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetem (SISU) biztosít majd, ez az universitas delegálja az intézet igazgatóhelyettesét is – mondta el előadásában Szentmártoni Lívia, a kínai kapcsolatokért felelős rektori megbízott, a szegedi Konfuciusz Intézet igazgatónője. Az intézet célja a nyelvoktatás, a kultúra terjesztése, Kína integrálása a világba. A nyelvoktatás keretében térítésmentes és költségtérítéses nyelvtanfolyamokat is szerveznek – ingyenes alkalmak mind középiskolások, mind egyetemisták számára, mind felnőttoktatásban elérhetők lesznek havonta két alkalommal, kéthetes intenzív kurzus formájában. Lehetőség van nyelvvizsga letételére is, a kínai állam nyelvvizsgája, a HSK még csak Budapesten érhető el, de az Origónak is van kínai nyelvvizsgája. Szeretnének kínai nyelvtankönyveket kiadni, és nyelvtanárok képzésére is lesz lehetőség, valamint kínai érettségire való felkészítés is zajlik majd az intézetben. A Hanban 3 ezer könyvvel támogatja a szegedi intézetet. A középiskolásoknak nyári tábort szerveznek, valamint ösztöndíjakkal segítik a Kína iránt érdeklődőket. Számos kulturális programmal készülnek, így például megtartják a holdújévi gálaműsort, mely Kínában akkora ünnep, mint nálunk a karácsony. Előadások, kiállítások, hangversenyek, tanfolyamok szervezése is az intézet profiljába tartozik. Az igazgatónő hangsúlyozta, Kína hatalmas piacot és vásárlóerőt jelent, növekvő üzleti lehetőségekkel. Kiemelt uniós támogatások irányulnak a kínai kapcsolatépítésre. Az ázsiai országnak mindössze 6 százaléka művelhető terület, így a magyar élelmiszeripar felvevő piacra találhat. A vizek szennyezettek, nagy hangsúlyt kap vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a zöld energia és a gyógyszeripar is. Az intézet sok más mellett üzleti tréningekkel, tolmácsokkal is segítheti a helyi és a kínai vállalkozók kölcsönös kapcsolatfelvételét.
Arany Mihály
További részletek: http://vtvszeged.hu/hun/s_!
 |
| A tanácskozáson készült képek itt megtekinthetők |
