Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakos hallgatóinak vizsgafilmjeit tűzi műsorára négy televízió is.
Az SZTE Bölcsészettudományi Kar BA-ás végzős kommunikáció szakos hallgatói közül az elektronikus média szakirányosak most is magas színvonalú filmekkel záróvizsgáztak. A témák és a megvalósítási módok is különbözőek voltak. Remek dokumentum-, portré- és ismeretterjesztő filmek születtek. Aki kíváncsi a műhely munkáira most már négy televíziós csatorna kínálatában is megtalálhatja azokat. Országos médiumként a Hálózat Televízió június 23-án kezdi meg a filmek vetítését, a regionális tv-ék közül a VTV Szeged műsorán június 18-tól hétről hétre újabb és újabb vizsgamunkát láthatnak, míg a Telin Televízió Szeged június 26-tól kezdi meg a filmek sugárzását. A Dunántúlon élők a Szombathely Televízióban találhatják meg a szegedi BTK-ás alkotásokat.
A legjobb alkotások közül Szabados Gabriella filmje, a MegMentők, amelyben egy mentőautó három dolgozójának egy napját követhetik végig a nézők.
Petkovics Ágnes Szintről szintre című filmjében egy új mozgásformával, a Hot Iron-nal ismerkedhetnek meg. A film nemcsak a mozgásformát, hanem azokat is bemutatja, akiknek élete a sport.
Stranszki Tímea dokumentumfilmje az újszülött, koraszülöttmentés helyzetével, szakembereivel és megmentettjeivel ismertet meg.
Méhes Nóra Kézfogás az ősökkel című alkotása egy ásatás története. A régészek munkája mellett megismerkedhetnek a nézők a korai magyar történelem régészeti hagyatékával és ismereteivel is.
Prischetzky Botond dokumentumfilmje egy erdélyi kisfalu túlélésért folytatott küzdelmét mutatja be. A Szegény Bágyon, gazdag Bágyon szereplői egyet soha nem adnak fel, a hitet a jövőben.
Orbán Krisztina filmje, a Felnőtteknek írtam, mint címe is sugallja, Janikovszky Éváról szól, de nem a gyerekeknek írt könyvek szerzőjét ismerhetjük meg, hanem felnőtt könyvein keresztül emlékezünk rá.
Papp Melinda Teljes gőzzel című filmje egy különleges világba viszi el a nézőket, a steampunk kultúra világába. Nemcsak a főbb stílusjegyekkel ismertet meg, hanem meg tudhatjuk, ki miért lett steampunk, miért jó ma XIX. század véginek lenni.
Lucz Barbara filmje, a Rajzolj JOBB-an! megmutatja, hogy a rajztehetség mindenkiben ott szunnyad, csak nem a jó agyféltekénket használjuk a képek készítésekor.
Gyepes Mónika A szegedi szabadkőművesség című ismeretterjesztő filmje elsősorban a szabadkőművesek szegedi jelenlétét vázolja fel, de sokat megtudhatunk e különleges mozgalom múltjáról és arról is, miért élnek ma is közünk szabadkőművesek.
Pál Melinda Bunzel Líviáról szóló portréfilmje egy sikeres nő története, aki szakmájában és magánéletében egyaránt megtalálta azokat a feladatokat és azokat az embereket, akik segítségével teljes életet élhet.
Fehér Dániel „Az Alulírott felülír” című portréfilmje egy bajai fiú, Makaji Máté története – beszélgetések oktatásról, vallásról és zenéről.
Győryné Tóth Zsuzsanna Siker, kesztyűk nélkül című filmje Kovács „Kokó” Istvánról szól, de nem a sikeres bokszolóról, hanem arról az életről és arról az emberről, akivé a boksz sikerek után lett, akiként ma ismerhetjük.
Arros András Vaskarika fémből című filmje egy különleges módon, különleges eszközökkel dolgozó képzőművész portréja: Móder Rezső nemcsak megalkotja, hanem meg is szólaltatja szobrait.
Bogdán Pál filmje is érdekes. Hollósy Simon a XIX. század végi Magyarország meghatározó festője volt, a nagybányai iskola megalapítója. Az Öreg című film őt idézi meg korabeli dokumentumok és korszak kutatóinak segítségével.
SZTEpress
