Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetemen végzettek döntő többsége – minőségi diplomája, színvonalas tudása és gyakorlati tapasztalatai révén – rendkívül hamar el tud helyezkedni a munkaerőpiacon – derül ki abból a fölmérésből, amit az intézmény kutatócsoportja a Diplomás Pályakövető Rendszer keretében végzett el.
A Szegedi Tudományegyetem 2006 óta folytat pályakövető vizsgálatokat korábbi hallgatói körében. 2009-ben a „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen” című uniós pályázatával csatlakozott az országos Diplomás Pályakövető Rendszerhez. Ennek keretében 2011-ben végezték el azt a kutatást – Hetesi Erzsébet, az SZTE Gazdaságtudományi Kar oktatójának irányításával –, mely a 2008-ban és 2010-ben az SZTE különböző (nappali, esti, levelező, távoktatásos) tagozatain végzettek munkapiaci jellemzőit vizsgálta. Az online felmérésben 1875 fő válaszait értékelték (a válaszadók 60 százaléka nappali tagozaton tanult, 40 százalékuk esti, levelező vagy távoktatásos képzésben vett részt).
Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói már tanulmányaik befejezése előtt is igyekeznek valamilyen módon munkába állni: az abszolutórium megszerzésekor már 42 százalék rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ez a nem nappalin végzettek 88, míg a nappalin végzettek 12 százalékára volt igaz.
Az abszolutórium megszerzését követően a válaszadók 47 százaléka keresett munkát, 37 százalékuk már állásban volt, és nem akart váltani, így nem nézett munka után. 12 százalék tanulmányait folytatta, ezért nem lépett ki a munkaerőpiacra, a többiek pedig egyéb okból (például gyermekvállalás) nem kívántak elhelyezkedni. A nappali tagozaton végzettek közül többen (64 százalék) kerestek munkát, 11 százalék viszont már akkor dolgozott, és nem akart munkahelyet váltani, további 20 százalék folytatta tanulmányait, a fennmaradóak pedig egyéb okokra hivatkozva nem akartak elhelyezkedni.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott hallgatók – minőségi diplomájuknak, színvonalas tudásuknak és gyakorlati tapasztalataiknak köszönhetően – továbbra is igen kiváló esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33 százaléka gyakorlatilag azonnal (1 hónapon belül) talált állást, 50 százalék egy hosszabb-rövidebb munkakeresési időszak után el tudott helyezkedni, és csak 17 százalék jelezte, hogy nem talált még munkahelyet. A nappali tagozaton végzettek mutatói e tekintetben jobbak: 36 százalék azonnal, 1 hónapon belül, 51 százalék némi keresés után sikeresen elhelyezkedett, míg valamivel több mint tizedük még nem talált munkát.
Azok közül, akik nem azonnal (1 hónapnál rövidebb idő alatt), hanem keresés után találtak munkát, 48 százaléknak 1-3 hónap, további 26 százaléknak 4-6 hónap, 17 százaléknak 7-12 hónap, míg 7 százaléknak több mint egy év kellett az elhelyezkedéshez. A nappali tagozatosok esetében szinte ugyanilyen adatokat kaptak a kutatási készítői: az érintettek 49 százaléka 1-3 hónap, 26 százaléka 4-6 hónap, 19 százaléka 7-12 hónap, míg 6 százaléka több mint egy esztendő alatt talált munkát.
Összességében azokat tekintve, akik a végzéskor kiléptek a munkaerőpiacra (tehát vagy már akkor is dolgoztak, vagy munkát kerestek, s nem tanultak tovább vagy vállaltak például gyermeket) fél éven belül 83 százalék tudott sikeresen elhelyezkedni, míg a nappali tagozatosok közül 77 százalék.
SZTEpress
