Az SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinika és az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet látja vendégül az Európai Gasztroenterológiai Társaság éves továbbképzését.
Az Európai Gasztroenterológiai Társaság (UEG) ebben az évben Szegedre, a Szegedi Tudományegyetemre hozta el az éves Basic Science Konferenciáját. A július 12-étől 15-éig tartó rendezvényre mintegy 10 országból a szakterület 30 kiemelkedő szakértője látogatott el a Tisza-parti városba. Többek között a Harvardról és az USA egyik leghíresebb kutatóintézetéből, a National Institutes of Health-ből (ahol számos Nobel-díjas tudós dolgozott, köztük Szent-Györgyi Albert is) érkezett előadó. A neves szakemberek 35 év alatti orvosokkal, kutatókkal osztják meg tapasztalataikat, ismereteiket, beszámolnak a fiatal kollégáknak a gasztroenterológia legfrissebb kutatási eredményeiről. A részvételt pályázat útján lehetett elnyerni: a 30 legjobb diák – köztük 3 magyar fiatal – kapta meg e lehetőséget.
A hivatalos megnyitón, július 12-én az újszegedi Forrás Hotelben – mások mellett – Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket, s beszámolt arról, hogy a szegedi universitason évtizedes hagyományokkal bírnak a kiemelkedő gasztroenterológiai kutatások. A négynapos program a gyógyítás, a kutatás és az oktatás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű – ez a hármas egység a dékán szerint áthatja a Tisza-parti orvoskar mindennapi munkáját.
– A Basic Science Konferenciát az elmúlt két évben Angliában, illetve Olaszországban rendezték meg. Ezúttal az elméleti oktatás mellett (az UEG történetében első alkalommal) gyakorlati kurzus, úgynevezett Hands on Training is lesz, melynek a SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinika s az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, valamint azok laboratóriumai adnak otthont – tájékoztatott a főszervező, Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar I. számú Belgyógyászati Klinika munkatársa. A friss Bolyai-díjas tudományos kutató nem az első nagyszabású seregszemle szervezését végzi idén, elég, ha csak arra utalunk, hogy a márciusi nemzetközi Szent-Györgyi-emlékkonferenciának is ő volt a „motorja”. – Egy-egy ilyen eseménynél mindig a tudományos aspektus határozza meg a szervezési feladatokat. Igyekszünk alkalmazkodni a technika fejlődéséhez. Mindig az új dolgokat érdemes bemutatni, megismertetni. Éppen ezért ezúttal videóra rögzítjük az előadásokat, melyeket aztán oktatási céllal, az interneten e-learning keretében tudunk használni – magyarázta.
A gyakorlati továbbképzés egyik vezetője Wittmann Tibor professzor, az SZTE I. számú Belgyógyászati Klinika igazgatója. Megtudtuk tőle: a rendezvény központi témája a gasztroenterológia, szűkebb értelemben pedig bizonyos sejtek, illetve sejtcsoportok izolálása, valamint ezek működésének speciális műszeres vizsgálata. – Ennek révén érthetik meg a kutatók, hogy bizonyos sejtek, sejtcsoportok hogyan viselkednek, működésükben mi a kóros, ami meghatározza a betegségeket, vagy utat mutathat a szakembereknek a gyógyításban. Alapkutatások kerülnek terítékre a konferencián, ám ezek egyáltalán nem az élettől elszakadt vizsgálatok. A szegedi belklinika egyik fő alapelve is az, hogy a kérdéseket mindig a betegágy mellett kell feltenni, s a válaszokat is ott kell rájuk megadni, miután megtörténtek a kutatói vizsgálatok, elemzések. A mostani rendezvény célja ehhez kapcsolódóan, hogy 30 kiváló, elismert szakember 30 szé reményű kutatónak délelőttönként elméleti képzést adjon, délutánonként pedig 3-4 fős, azaz kimondottan kiscsoportos műszeres vizsgálatokat tartsunk az SZTE ÁOK laborjaiban – vázolta a négy nap tudományos feladatait a professzor.
Ami a betegellátás, a gyógyítás oldalát illeti, Wittmann Tibor rávilágított: az SZTE belgyógyászati klinikája igyekszik hatékony és gyors választ találni alapvető betegágy melletti kérdésekre, a betegségek okainak mélyebb megértéséért dolgoznak nap mint nap. Büszkén számolhatnak be róla a konferencián is, hogy hasnyálmirigy-betegségekkel foglakozó munkacsoportjuk az utóbbi években például igen komoly eredményeket ért el, melyeket publikált is. – Sikerült feltárnunk, mi magyarázza, hogy bizonyos esetekben egy egyszerűbb hasnyálmirigy-gyulladás súlyosbodik, akár életveszélyessé válik, más, szerencsésebb alkalmakkor pedig néhány nap alatt átvészeli a krízist a páciens. Ezekben a kutatásokban kiemelt szerep jutott azoknak a korszerű műszereknek, melyeket csütörtöktől vasárnapig a rendezvény résztvevői is használni fognak a sejten belüli folyamatok vizsgálatára – árulta el.
A szakmai elemek mellett a Tisza-parti esemény közösségi-kulturális élményeket is nyújt: a nemzetközi kutatógárda például július 13-án részt vesz a Szegedi Szabadtéri Játékok Hegyen-völgyön lakodalom című néptáncgáláján. – Alapelvünk, hogy olyan szociális-kulturális programokat kínáljunk a vendégeknek, melyek révén örökké emlékezhetnek rá, hol is jártak. Nagy híve vagyok annak, hogy mutassuk meg a hazánkba érkezett külföldieknek az igazi magyar értékeket. A magyar néptánckincs, folklórhagyományok pedig olyan értéket képviselnek, melyekkel sehol máshol a világban nem találkozhatnak – mondta erről Hegyi Péter főszervező.
SZTEPress