Robbanásra várva

Nemcsak az egyetem presztízsét növeli, illetve financiális mozgásterét bővíti, hanem Szeged és a régió gazdaságának is új lendületet adhat, ha az idegen nyelvű képzésekkel tömegesen sikerül külföldi fiatalokat idevonzani.

A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg közel 2000 külföldi hallgató végez felsőfokú tanulmányokat, közülük a legtöbben (mintegy ötven százalék) az általános orvosképzésben vesznek részt. A külföldi kapcsolatban is egyértelműen az a tendencia, hogy az egészségtudományi terület, illetve az ezzel foglalkozó karok (Általános Orvostudományi Kar, Fogorvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar) iránt mutatkozik a legkomolyabb érdeklődés, de egyre vonzóbbak más tudományterületek is. A különböző karok lehetőleg minden szinten – előkészítő, bachelor, master, PhD, illetve speciális kurzusok – kínálnak idegen nyelven (az esetek döntő többségében angolul; a teljes tárház az egyetem angol nyelvű honlapján: http://www.u-szeged.hu/english – Education) elérhető képzéseket. Az SZTE elkötelezett idegen nyelvű portfóliójának folyamatos bővítése, illetve az itt tanuló külföldi diákok számának növelése mellett, ami nemcsak az universitas, de tágabb értelemben a város és a régió érdeke is – vázolta a stratégiát a Szegedi Egyetem Magazinnak Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. Nem titkolta, az utóbbi időszakban biztató tárgyalások zajlottak elsősorban ázsiai országokkal (mint például Kína, Kazahsztán, Szaúd-Arábia stb.), ahonnan szervezett keretek között, állami ösztöndíjjal nagy létszámban küldenének Szegedre diákokat.

Az intézmény tervei között szerepel, hogy az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ápolás szakján is megindítja az idegen nyelvű képzést, ezzel téve teljessé az egészségtudományi portfóliót. A részletekről jelenleg zajlanak az egyeztetések. Világszerte nagy az igény a műszaki, mérnöki képzések iránt is, itt két kar, a Mérnöki, valamint a Természettudományi és Informatikai Kar összefogásában hirdet meg különböző szakokat külföldről érkező fi atalok számára az egyetem. A természettudományi szektorban a biológia, a vegyészet és a fi zika területén dolgoztak ki teljes képzési ciklust biztosító oktatási rendszert a szegedi szakemberek. Az informatika is hamarosan csatlakozik ehhez a hármashoz, amint az utolsó részleteket is sikerült kidolgozni az idegen nyelvű oktatás kapcsán. Jogi területen a francia nyelvű nemzetközi tanulmányok mesterképzés rendkívül népszerű határainkon túl, a bölcsészet- és társadalomtudományok számára pedig az idegen nyelvi szakok (Kazahsztánból sokan jelentkeztek például a szegedi angol BA-ra), illetve a páneurópai közös képzések jelentenek elsősorban perspektívát. A néprajzi tanszék mutat mintát: egy norvég, egy angol és egy francia egyetemmel együtt vesznek rész közös nemzetközi mesterkurzusban, melynek végén az intézmények közös MA-diplomát adnak ki. Ilyen jellegű pályázatokra a továbbiakban is nyitott az SZTE – árulta el a rektorhelyettes. Ami a gazdaságtudományi szakokat illeti, szintén egyre nagyobb az érdeklődés a teljes ciklusnál rövidebb képzések, például az egyéves business-management idegen nyelvű képzés iránt, melynek oktatására Szegeden adott a szakembergárda, jelenleg gőzerővel folyik a szervezőmunka. A gazdaságtudomány növekvő szerepét jelzi az az együttműködési szerződés is, amit a szegedi universitas nemrégiben az indiai, gurgaoni Management Development Institute-tal kötött meg hallgatók, oktatók cseréjéről, tudományos kooperációról. Mivel a közeljövőben várhatóan jelentős mértékben megnő a hallgatói mobilitás, emelkedik az SZTE-n tanuló külföldi hallgatók száma, ügyeik kezelésére, technikai jellegű lebonyolítására az egyetem vezetése új, idegen nyelvű oktatási központ létrehozását tervezi a Rektori Hivatalon belül. Az Erasmus-ösztöndíjrendszer kiváló működése miatt korábban a mobilitás elsősorban az Európai Uniót érintette, ám hosszabb időtartamú képzéseivel már a teljes világot célozza az universitas, ami új kihívásokat is jelent. A szegényebb országokból érkező diákok fogadásánál körültekintéssel kell eljárni, szorosan együtt kell működni az idegenrendészeti és bevándorlási szervekkel, hiszen a toborzás veszélyeket rejthet magában, s hazánkban is volt már rá precedens, hogy egy felsőoktatási intézményből csaknem egy teljes évfolyam „eltűnt” a tandíj befi zetését

és a beiratkozást követően... Általában azonban nem ez a jellemző, s az ide érkező diákok nem a legkisebb jövedelmű családokból származnak. Ahogy mondani szokás, öt-hat hallgató „eltart” egy szegedit, munkahelyet teremt számára, így akár a szállásra, akár az étkezésre, vendéglátásra gondolunk, egyértelmű, hogy Szeged gazdasága is rengeteget profi tálhat abból a bővülésből, ami előtt az egyetem e vonatkozásban áll.

Pintér M. Lajos