Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az ősi kínai gyógyászat világába kalauzolt az SZTE Konfuciusz Intézetében Fődi Attila. A vegyész több mint tíz éve foglalkozik a kínai nyelvvel, és buddhizmussal, emellett szakterülete a gyógygombák világa. Számos ilyen témájú könyv fordításában, és szerkesztésében is részt vett.
A kínai gyógymódokat először a Hann-dinasztia idején írták le – tudtuk meg Fődi Attilától. Az akupunktúra, vagy a füstöléses moxaterápia mind hagyományos, és természetes gyógymódok, melyet a kínai gyógyítók használnak napjainkban is. A masszázs, a mozgásterápia, illetve a különösen érdekes gyógyszerészet mind egy célt szolgál, amelyet hisznek, és vallanak; a teljes testi harmónia a kulcs az egészséghez.
A kínai gyógyszerészet a speciális köveken, gyógynövényeken, fákon, emberi, és állatai eredetű szereken, gyümölcsökön, zöldségeken, és különböző gabonaféléken alapszik.Ezek elkészítési formái alapján a “gyógyszer” lehet főzet, por, golyó, gyógybor, kenőcs, vagy krém.
A gombák jótékony hatását már évezredek óta ismerik. Napjainkban – a nyugati orvoslás mellékhatásai miatt kiábrándult tömegekből – egyre többen hajlanak arra, hogy kipróbálják ezeket a terápiákat. Számtalan gyógygomba létezik, néhány azonban különösen fontos a gyógyításban. Például a pecsétviaszgomba, mely általánosan erősíti az immunrendszert, véd a krónikus betegségektől, vagy a lepketapló gomba, mely leginkább gyulladáscsökkentő, és az emésztőszervekre kifejtett jótékony hatásáról ismert. A Shii-take gomba, mely tumor ellenes, és általános közérzet javító, immunrendszer erősítő, vagy az úgynevezett sün gomba, mely az időskori elbutulás ellen hat.
Ezen gombák többségét – a kínai módszer szerint – táplálékként fogyasztva juttatják a szervezetbe, ételeikbe keverik, mivel, a nyugati modellel szemben, itt az étel az, mely az orvosságként szolgál, legalábbis ennek kell lennie. Itt nyer értelmet a monads: az vagy, amit megeszel.
Egyre nagyobb az érdeklődés az effajta kúrák iránt, olyan betegségekre is gyógyírt kínálnak ezek az eljárások, melyek ellenállnak a hagyományos gyógyszeres, vagy antibiotikumos kezeléseknek.
Bővebb információkért, és érdekességekért az előadó saját www.fodiattila.hu honlapját ajánlotta, ahol a gombák leírása mellett, gondolatokat, és ezzel kapcsolatos olvasnivalókat is találhatnak az érdeklődők.
V. I.
