SZTE Info

Hirtelen szívhalál – vizsgálják az SZTE kutatói

Immáron DNS szekvenátor segítségével, vérmintából is ki tudják mutatni az életet veszélyeztető genetikai betegségeket Szegeden. Együtt pályázott, és nyert a szegedi universitas és a Temesvári Orvostudományi Egyetem. A pénzből az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Állatháza is megújult. A projekt eredményeit a december 18-i záró konferencián mutatták be a résztvevők.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az országban alig néhány helyen, a dél-magyarországi régióban pedig egyedül a Szegedi Tudományegyetem 2. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Centrumában használnak DNS szekvenátort. A műszer segítségével, vérmintából tudják kimutatni az életet veszélyeztető genetikai betegségeket. A 25 millió forint értékű DNS szekvenátort pályázati pénzből vásárolta az Szegedi Tudományegyetem. Az intézmény a Temesvári „Victor Babes” Orvostudományi Egyetemmel közösen pályázott. Összesen 956 ezer euró támogatást kaptak, melyből az SZTE-re eső rész 487 ezer euró.

– Szív-védelem, kardioprotekcio és hirtelen szívhalál témakörében hirdettük meg a projektet. Azon belül is a kardiovaszkuláris kutatás, elsősorban a hirtelen szívhalál témaköre állt a középpontban – mondta el Jost Norbert, az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet főmunkatársa, a projekt magyarországi oldalának szakmai vezetője.

A magyar kutatócsoport a hirtelen sportolói szívhalált valamint a genetikai betegségek okozta hirtelen szívhalált vizsgálta. Hazánkban, az utóbbi években különösen előtérbe került ez a téma Kolonics György olimpiai bajnok kenus és Fehér Miklós válogatott labdarúgó megdöbbentő halála után.

„A sportszív azoknál alakul ki, akik rendszeresen mozognak. Az eddigi adatokból úgy látszik, hogy paradox módon az intenzív trénig ugyanolyan típusú elváltozásokat okoz a szív szöveteiben, mint amit az egészségtelen életmód, vagy veleszületett betegség, amely – számos egyéb tényező mellett – szintén érzékenyítheti a szívet, és ezek együtt akár hirtelen szívhalálhoz vezethetnek” – olvasható Varró András Sportolók hirtelen szívhalála című írásában (Lege Artis Medicinae. 2009; 19:105-111). A kutatók azt vizsgálják, hogy melyek azok a faktorok, amik ide vezetnek.

A projekt kapcsán az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet két hordozható EKG-t is beszerzett, mellyel az ország több pontján NB1-es labdarúgókat vizsgáltak meg mérkőzés előtt és mérkőzés után. A szegedi kutatócsoport szerint az EKG szoftver módosításával, és a kutatási eredményeik figyelembe vételével időben ki lehet mutatni, kik azok, akiknél előfordulhat hirtelen szívhalál. Az erre való „hajlamot” ugyanis felmenőinktől is örökölhetjük. Ennek a kimutatására alkalmas a projekt részeként beszerzett DNS szekvenátor. Az SZTE 2. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Centrumban még Csanády Miklós professzor vezetésével kezdődött programban már több mint két évtizede kutatják a genetikai defektusokra visszavezethető hirtelen szívhalált. Ez idő alatt már 60-nál is több olyan családot azonosítottak be, ahol a hirtelen szívhalál az átlagosnál gyakrabban fordult elő, és amelyek hátterében mindenképpen különböző genetikai defektusok valószínűsíthetőek. A genetikán nem tudnak változtatni, de felkészíthetik az érintetteket: megtanítják nekik az újraélesztés technikáját és figyelmeztetik őket a rizikófaktorokra. Tanácsos lemondaniuk például olyan izgatószerekről, mint a kóla vagy a kávé. Fontos, hogy ne egyedül sportoljanak.

A projekt egyik célja a közös adatbázis kiépítése. Az elmúlt időszakban négy mintát kaptak a szegedi kutatók Temesvárról. Az egyiknél beazonosítottak egy genetikai hibát, ami valószínűleg a hirtelen szívhalált okozta a családban.

A pályázati pénzből az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Állatházát is teljesen felújították. Az uniós előírásoknak megfelelő liftet alakítottak ki. Korábban gondot okozott, hogy az állatháznak nem volt teteje. Előfordult, hogy a kutyák ugatása zavarta a szabadtéri előadását. Most ez is megoldódott, de gyakorlatilag a teljes állatház megújult, csak a falak maradtak a helyükön.

A projekt részeként két szemináriumot is tartottak: a felnőtt és a gyermek háziorvosoknak mutatták be a DNS szekvenátort, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy milyen panaszokra ügyeljenek oda jobban, és ilyen esetekben hova küldjék tovább kivizsgálásra a betegeket.

A Temesvári Victor Babes Orvostudományi Egyetemen 300 ezer euróból alakítottak ki egy modern konfokális mikroszkóppal is ellátott Molekuláris Biológiai laboratóriumot.

A „HURO-CARDIO-POL HURO/0802/011_AF: Regionális transzlációs kardiovaszkuláris kutatási kiválósági hely infrastruktúrájának fejlesztése” című projekt a „Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” részeként valósult meg két év alatt.

 

Bobkó Anna

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    14:00 - 15:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja