SZTE Info

Fókuszban két egyetemi város levegője

A közelmúltban tartották meg a temesvári és szegedi egyetem levegőminőségi szakemberei által folytatott, TRANSAIRCULTUR nevet viselő, az Európai Unió által támogatott projekt nyitórendezvényét. Az első mérési sorozatot a temesvári fél által biztosított laborkocsival végeztek el a Szegeden, a Rerrich Béla téren.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projekt célja, hogy a kulturális értéket képviselő műemléképületek közelében, illetve a turisták által gyakran látogatott helyek körzetében vizsgálják a levegőszennyezettség mértékét. A történelmi jelentőségű épületek, különösen a turisták által látogatottak jóval veszélyeztetettebbek, mint egyéb objektumok – magyarázta Makra László.

Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék docense azt is elmondta, mind Temesvár, mind Szeged város légszennyezettsége elég magas. Szegeden különösen a nitrogén-oxidok és a részecskék okoznak problémát, melyek alapvetően a közlekedésből származnak. Előbbiek értéke körülbelül kétszer-háromszor magasabb az EU-s küszöbértéknél, a részecskék évi koncentrációja pedig az uniós határérték húsz-harmincszorosát is meghaladhatja. E két paraméter alapján Szeged gyenge levegőminőségűnek számít annak ellenére, hogy nem ipari város.

Temesvár ipari központ, Nyugat-Románia legfejlettebb városa, így az ipari eredetű légszennyezők koncentrációja is magas, túl azon, hogy a 600 ezer fős lakosságú város a szegedinél jóval nagyobb forgalommal rendelkezik. Ennek ellenére a problémák hasonlóak a két településen.

A temesvári Műszaki Egyetemmel közösen folytatott, 2013 március végéig tartó projekt azt célozza, hogy meghatározzák a leltárba vett történeti és kulturális objektumok, illetve a turisták által leginkább látogatott helyek környezetének légszennyezettség terhelését. Természetesen mindenütt nem tudnak mérni, de különböző modellek alkalmazásával egy akciótervet tudnak készíteni arra, hogy bizonyos időjárási helyzetek bekövetkeztekor különös figyelemmel legyünk a várható szélsőséges légszennyezettség koncentrációkra – összegzett a szakember.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.