Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A közelmúltban tartották meg a temesvári és szegedi egyetem levegőminőségi szakemberei által folytatott, TRANSAIRCULTUR nevet viselő, az Európai Unió által támogatott projekt nyitórendezvényét. Az első mérési sorozatot a temesvári fél által biztosított laborkocsival végeztek el a Szegeden, a Rerrich Béla téren.
A projekt célja, hogy a kulturális értéket képviselő műemléképületek közelében, illetve a turisták által gyakran látogatott helyek körzetében vizsgálják a levegőszennyezettség mértékét. A történelmi jelentőségű épületek, különösen a turisták által látogatottak jóval veszélyeztetettebbek, mint egyéb objektumok – magyarázta Makra László.
Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék docense azt is elmondta, mind Temesvár, mind Szeged város légszennyezettsége elég magas. Szegeden különösen a nitrogén-oxidok és a részecskék okoznak problémát, melyek alapvetően a közlekedésből származnak. Előbbiek értéke körülbelül kétszer-háromszor magasabb az EU-s küszöbértéknél, a részecskék évi koncentrációja pedig az uniós határérték húsz-harmincszorosát is meghaladhatja. E két paraméter alapján Szeged gyenge levegőminőségűnek számít annak ellenére, hogy nem ipari város.
Temesvár ipari központ, Nyugat-Románia legfejlettebb városa, így az ipari eredetű légszennyezők koncentrációja is magas, túl azon, hogy a 600 ezer fős lakosságú város a szegedinél jóval nagyobb forgalommal rendelkezik. Ennek ellenére a problémák hasonlóak a két településen.
A temesvári Műszaki Egyetemmel közösen folytatott, 2013 március végéig tartó projekt azt célozza, hogy meghatározzák a leltárba vett történeti és kulturális objektumok, illetve a turisták által leginkább látogatott helyek környezetének légszennyezettség terhelését. Természetesen mindenütt nem tudnak mérni, de különböző modellek alkalmazásával egy akciótervet tudnak készíteni arra, hogy bizonyos időjárási helyzetek bekövetkeztekor különös figyelemmel legyünk a várható szélsőséges légszennyezettség koncentrációkra – összegzett a szakember.
Arany Mihály
