SZTE Info

A szabadalomtól az értékesítésig – ismét Vállalkozói Klub a Szegedi Tudományegyetemen

Losonczi Áron, az üvegbeton feltalálója beszélt a szabadalmaztatás és az üzleti partner megtalálásának nehézségeiről április 17-én. A második félévében járó Vállalkozói Klub programsorozat célja, hogy a hallgatók már tapasztalt vállalati vezetőkkel beszélgetve ismerjék meg az üzleti élet lehetőségeit és buktatóit.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egy temesvári művész alkotása ihlette meg az építészmérnök-feltaláló Losonczi Áront. Az üveget és betont ötvöző szobor adta a LiTraCon, azaz a Light Transmitting Concrete alapötletét, amely a már hagyományos építőanyagnak számító beton mellett optikai szálakat tartalmaz. Az eredmény igen látványos, a bonyolult és nem ok nélkül titkos előállítási móddal áttetsző építőanyagot készít a vállalkozás. Egyesek szerint az évszázad építőanyagát, amelyet 2004-ben a Time magazin az év legfontosabb találmányai között említett.

Rögös út vezetett az első sikerekig. A csongrádi születésű Losonczi Áron 2001-ben állította elő az üvegbetont. Több magyarországi próbálkozás után, egy évvel később, posztgraduális tanulmányainak helyszínén, Svédországban sikerült nemzeti támogatással szabadalmaztatnia ötletét. A 2004-es cégalapítást követően az üzleti partner megtalálása bizonyult a legnehezebb feladatnak. Potenciális partnerek hátráltak ki az utolsó pillanatban a szerződéskötésből, kevesen adtak bizalmat a rendhagyó építőanyagnak. A vállalkozás-indításban a tárgyalási gyakorlat és a marketing-stratégia hiánya okozott nehézségeket Losonczi Áronnak. Az igazi kihívást mindezek mellett egy osztrák cég lépése jelentette. Már évek óta értékesítették a LiTraCon-t, amikor az anyag másolatát gyártó cég felszólalt Losonczi Áron szabadalma ellen. Magyar állami támogatással, jogi úton győzött az üvegbeton, a konkurens vállalkozás már csak licence-szerződéssel gyárthatja a hungaricumot. A LiTraCon más szempontból is sikeresen jött ki az üzleti konfliktusból. Az építészmérnök szabadalma vitatására adott „kreatív válasznak” szánta második találmányát, a LiTraCon pXL-t. A műanyag szálakkal készített beton olcsóbb és könnyebben előállítható variációja volt az eredeti elgondolásnak. Egyben a cég második szabadalma is, ami a nemzetközi piacon is egyedülállónak számít a vállalkozások körében.

Stockholm, London, Washington – csak néhány a városok közül, ahol kiállításokon mutatták be az üvegbetont. A washingtoni építészeti múzeum állandó tárlatának részét képezi a magyar találmány, amit dizájn-díjjal is jutalmaztak. Eladható-e a kérdéses termék, valóban egyedülállóan új dolgot találtunk ki? – a vállalkozó szerint egy ötlet szabadalmaztatásakor ezt a legfontosabb mérlegelni.

Üvegbetonból készült már épület-homlokzat, egy vidéki kápolna keresztje, művészek használják alkotásaikhoz, de beltéri bútorok, dekorációs tárgyak, lámpák, sőt ékszerek alapanyaga is. „Csak az építész fantáziája szab határt a felhasználás módjainak” – mondja Losonczi Ádám.

A Vállalkozói Klub tavaszi záró-előadását április 24-én, kedden tartják az SZTE főépületében (Szeged, Dugonics tér 13.), 17.00-kor. Kojedzinszky Richárd (a Ritek Zrt. egykori vezérigazgatója, egy ipari automatizálással foglalkozó kisvállalat vezetője) előadásában a válságmenedzselés kérdéseit vizsgálja.


A rendezvény a DAOP–5.1.2/C-09-2f-2010-0002, Biopolisz Park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja című pályázat keretében valósul meg.


SZTEpress

 

uszt_logo_rgb Infoblokk3_ERFA
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.