SZTE Info

Kanadai-olasz forgatócsoport érdeklődött a szegedi kutatások iránt

Külföldi forgatócsoport járt április 23-án a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékén, hogy tudományos dokumentumfilmet forgasson egy magyar-olasz kutatási együttműködésről, melynek központjában egy bácsalmási leletanyag, és az európai hírű szegedi antropológiai biobank áll.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Press_photo
Az EURAC (Bolzano) intézet stábja forgat a BTK pincéjében található embertani gyűjteményben Pálfi György tanszékvezetővel (a képen jobbról). Fotó: Pósa Annamária

A ’90-es években több lépcsőben tárták fel a Bácsalmás határában fekvő homokbányában talált, török hódoltság korabeli (16-17. század) temető embertani maradványait. A vizsgálatok alapján egy betelepített délszláv közösség csontmaradványairól lehet szó. Korábbi paleopatológiai kutatások – többek között – magas fokú endogámia jelenségére hívták fel a figyelmet a népességben. A szegedi szakemberek több csontvázon találtak turberkulózisra utaló morfológiai jeleket is – tájékoztatott Pálfi György tanszékvezető. Már 2000-ben publikálták az ezzel kapcsolatos megfigyeléseiket, de a Bácsalmásról Szegedre érkezett összesen 481 csontváz teljes és szisztematikus paleoepidemiológiai vizsgálatára mindeddig nem került sor. Ezt akadályozta az is, hogy sem a technikai, sem az anyagi háttere nem volt biztosítva a maradványok DNS-vizsgálatának. Tavaly tavasszal az olaszországi Bolzanóban működő múmiakutató intézettel (EURAC, Institute for Mummies and the Iceman, www.eurac.edu ) kezdett együttműködést a tanszék, ahol a szakemberek Európa legmodernebb archaikus DNS (aDNS) labratóriumában nekiláthattak a szisztematikus feldolgozásnak, két SZTE biológus hallgató (Pósa Annamária és Neparáczki Endre) közreműködésével.

Zink_Varro
Varró András, az SZTE tudományos rektorhelyettese (jobbról) Szent-Györgyi-emlékérmet ad át Albert Zink intézetvezetőnek (EURAC, Bolzano, balról), a szegedi tbc-konferencia társ-szervezőjének. Fotó: Bereczki Zsolt

Az együttműködés ígéretesen halad előre, számos régi mintából sikerült archaikus DNS-t azonosítani, és a bolzanói szakemberek kimutatták, hogy szemben a jóval régebbi (például újkőkori) magyarországi leletekkel, ahol a gümőkóros fertőzést a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozta, ebben a 16-17. századi bácsalmási közösségben a szarvasmarha tbc-kórokozója, a Mycobacterium bovis szedte áldozatait.

A tbc-evolúció elismert kutatói, Olivier Dutour és Pálfi György mellett a legutóbbi szegedi tbc-konferencia társszervezőjeként járt Szegeden Albert Zinke, a bolzanói intézet vezetője is, akinek a nevéhez olyan világhírű genetikai vizsgálatok kapcsolódnak, mint Tutanhamon fáraó, vagy a több mint 5 ezer éves, gleccserben talált múmia, az Ötzi vagy jégember aDNS vizsgálata.

A kutatásban régészek, antropológusok és molekuláris biológusok vesznek részt, a Bolzanóból érkezett kanadai-olasz forgatócsoport felkereste a bácsalmási helyszínt, a kecskeméti Katona József Múzeum szakembereit, valamint Szegeden az Embertani Tanszék gyűjteményében forgattak.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.