Külföldi forgatócsoport járt április 23-án a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékén, hogy tudományos dokumentumfilmet forgasson egy magyar-olasz kutatási együttműködésről, melynek központjában egy bácsalmási leletanyag, és az európai hírű szegedi antropológiai biobank áll.
|
Az EURAC (Bolzano) intézet stábja forgat a BTK pincéjében található embertani gyűjteményben Pálfi György tanszékvezetővel (a képen jobbról). Fotó: Pósa Annamária
|
A ’90-es években több lépcsőben tárták fel a Bácsalmás határában fekvő homokbányában talált, török hódoltság korabeli (16-17. század) temető embertani maradványait. A vizsgálatok alapján egy betelepített délszláv közösség csontmaradványairól lehet szó. Korábbi paleopatológiai kutatások – többek között – magas fokú endogámia jelenségére hívták fel a figyelmet a népességben. A szegedi szakemberek több csontvázon találtak turberkulózisra utaló morfológiai jeleket is – tájékoztatott Pálfi György tanszékvezető. Már 2000-ben publikálták az ezzel kapcsolatos megfigyeléseiket, de a Bácsalmásról Szegedre érkezett összesen 481 csontváz teljes és szisztematikus paleoepidemiológiai vizsgálatára mindeddig nem került sor. Ezt akadályozta az is, hogy sem a technikai, sem az anyagi háttere nem volt biztosítva a maradványok DNS-vizsgálatának. Tavaly tavasszal az olaszországi Bolzanóban működő múmiakutató intézettel (EURAC, Institute for Mummies and the Iceman, www.eurac.edu ) kezdett együttműködést a tanszék, ahol a szakemberek Európa legmodernebb archaikus DNS (aDNS) labratóriumában nekiláthattak a szisztematikus feldolgozásnak, két SZTE biológus hallgató (Pósa Annamária és Neparáczki Endre) közreműködésével.
|
Varró András, az SZTE tudományos rektorhelyettese (jobbról) Szent-Györgyi-emlékérmet ad át Albert Zink intézetvezetőnek (EURAC, Bolzano, balról), a szegedi tbc-konferencia társ-szervezőjének. Fotó: Bereczki Zsolt
|
Az együttműködés ígéretesen halad előre, számos régi mintából sikerült archaikus DNS-t azonosítani, és a bolzanói szakemberek kimutatták, hogy szemben a jóval régebbi (például újkőkori) magyarországi leletekkel, ahol a gümőkóros fertőzést a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozta, ebben a 16-17. századi bácsalmási közösségben a szarvasmarha tbc-kórokozója, a Mycobacterium bovis szedte áldozatait.
A tbc-evolúció elismert kutatói, Olivier Dutour és Pálfi György mellett a legutóbbi szegedi tbc-konferencia társszervezőjeként járt Szegeden Albert Zinke, a bolzanói intézet vezetője is, akinek a nevéhez olyan világhírű genetikai vizsgálatok kapcsolódnak, mint Tutanhamon fáraó, vagy a több mint 5 ezer éves, gleccserben talált múmia, az Ötzi vagy jégember aDNS vizsgálata.
A kutatásban régészek, antropológusok és molekuláris biológusok vesznek részt, a Bolzanóból érkezett kanadai-olasz forgatócsoport felkereste a bácsalmási helyszínt, a kecskeméti Katona József Múzeum szakembereit, valamint Szegeden az Embertani Tanszék gyűjteményében forgattak.
Arany Mihály