SZTE Info

Kimagasló szegedi eredmények a hasnyálmirigy gyulladás kutatásában

A Magyar Tudományos Akadémia vezetői hírei között számolt be a szegedi hasnyálmirigy kutatások nemzetközi sikereiről. Ezen eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az idei júniusi választásokat követően 2012-2017 között a Szegedi Tudományegyetemre kerül a több mint ezer tagot magába foglaló Európai Hasnyálmirgy Társaság központja, melynek irányítójának egyhangú szavazással Hegyi Pétert választották.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hegyi Péter, a Szegedi Tudományegyetem 39 éves kutatóorvosa által vezetett munkacsoport kiemelkedő újdonságokat fedezett fel, melyek alapvetően átírják élettani és kórélettani ismereteinket a hasnyálmirigy működésével illetve betegségeivel kapcsolatban. Ez azért is fontos, mert a heveny hasnyálmirigy gyulladásnak napjainkig is elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%) melynek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája.

„A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigyének fő feladata az emésztőenzimek illetve bikarbonát ionok szekréciója. Sejtjeinek felépítése szőlőfürthöz hasonlít, ahol a szőlőszemekben (acinusok) az emésztőenzimek szintézise, míg a szárban (vezeték sejtek) a bikarbonátban gazdag folyadékszekréció történik. A szár vége belecsatlakozik a patkóbélbe, ahol a táplálék emésztése történik. Korábban a hasnyálmirigy vezetéksejtek által termelt bikarbonát fő élettani szerepének a gyomorból a patkóbélbe lecsorgó sav semlegesítsét tulajdonították. Meggyőződésünk volt, hogy a bikarbonátnak nem csak a hasnyálmirigyen kívül, de a szerven belül is fontos élettani szerepének kell lennie. Elsőként igazoltuk, hogy a hasnyálmirigy vezeték sejtek bikarbonát szekréciójának már a szerven belül is fontos savat semlegesítő hatása van. Ez a folyamat rendkívül fontos, hiszen a savas közeg kiválthatja a emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációját, ami hasnyálmirigy gyulladást okoz” – mondta a fiatal szegedi belgyógyász kutatóorvos.

A szegedi kutatócsoport nevéhez fűződik a „tripszin kiváltotta ördögi kör” felismerése is, mely 2011. szeptemberében került publikálásra a legerősebb nemzetközi gasztroenterológiai lapban a Gastroenterology c. (IF:12.032) folyóiratban. „A hasnyálmirigy idült gyulladása során folyamatos, szerven belüli enzimaktiváció, folyadék és bikarbonát szekréció károsodás figyelhető meg. Ezeket a mechanizmusokat eddig külön, egymástól függetlenül vizsgálták. Kimutattuk, hogy ezek a folyamatok nemcsak hogy egymással összekapcsolva, de sajnos egymást erősítve zajlanak krónikus gyulladás során. Az emésztőenzimek hasnyálmirigyen belüli aktivációja gátolja a bikarbonát szekrécióját, ami a termelt folyadék savasodását idézi elő. A savasodás tovább fokozza az enzimek aktivációját, ezáltal egy „ördögi kör” alakul ki, ami fenntartja a gyulladást. Ha le tudnánk állítani a körfolyamatot, akkor a ma még nem gyógyítható krónikus hasnyálmirigy-gyulladást is hatékonyan lehetne kezelni."

Ezen új eredmények (öt közleményt publikáltak a Gut és Gastroenterology c. 10-es impaktfaktor feletti folyóiratokban) nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az idei júniusi választásokat követően 2012-2017 között a Szegedi Tudományegyetemre kerül a több mint ezer tagot magába foglaló Európai Hasnyálmirgy Társaság központja, melynek irányítójának egyhangú szavazással Hegyi Pétert választották.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.