SZTE Info

Szabó Gábor: „Szegeden nemcsak fényt talál, hanem tudást is”.

Többszörös ünnepe november 11. a Szegedi Tudományegyetemnek. Az Egyetem Napján ünnepről és hétköznapokról, múltról és jövőről kérdeztük Szabó Gábor akadémikust, a Szegedi Tudományegyetem rektorát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- November 11. miért ünnep a Szegedi Tudományegyetemen?

- A szegedi universitas történetének gyökerei messzire nyúlnak. Az intézmény törzsére pillantva elmondhatjuk: a kolozsvári egyetem szegedi befogadásának 90 évvel ezelőtti aktusára emlékező esztendőben is élnek körünkben olyan kollégák, akik részben azoktól a professzoroktól tanultak, akik 1921-ben elkezdték itt az oktatást. Tehát a kolozsvári múlt közvetlen örökségünk. Az 1940-ben újraalapított egyetemre utal, hogy idén külön is megemlékezünk Klebelsberg Kunóról. Mert kultuszminiszterként nemcsak helyet adott egy intézménynek, hanem jóval többet tett ennél – például a Dóm téri épületek felhúzásának segítésével, Szent-Györgyi Albert ide csábításával. Így maradhatott meg a szegedi egyetem Klebelsberg halálát követően akkor is, amikor kultuszminiszter utódai között akadt, aki megkérdőjelezte létjogosultságát. Így aztán november 11. számomra a Kolozsvárról átköltözött egyetem és Klebelsberg Kunó szellemiségének a kombinációját fejezi ki. Ezért fontos, hogy idén végre úgy állítunk emléket Klebelsberg Kunónak, hogy róla nevezzük el az Egyetemi Könyvtárat. Ez már az a szellemiség, ami közvetlen örökösének vallhatjuk magunkat.

- Az integrációval megszületett szegedi universitas tette saját jeles napjává november 11. napját. Befejeződött az integráció?

- Szegeden sikertörténet, mert ésszerű lépés volt az egy városban működő különböző felsőoktatási intézmények integrálása. Ám az ebben rejlő lehetőségeket nem használjuk ki teljes mértékben. Az integráció elmélyítése a következő lépés. Mert a karok közti együttműködés erősítése, a tudományos és oktatási kooperáció rejtett tartalékunk. Bizonyítja ezt a tudomány fejlődése: napjainkban a klasszikus diszciplínák határterületein születnek a legérdekesebb eredmények. Ezért az az intézmény lehet sikeres, amely képes hangsúlyozni interdiszciplinaritását. A szegedi egyetem ilyen. Így aztán a felsőoktatási intézmények széttagoltságának időszakához képest, jelen formájában sokkal alkalmasabb a világszinten folyó tudományos versenyre.

- A tudomány globalizáltsága megjelenik a november 11-i ünnepen, amikor olyan kutatók részesülnek díszdoktori címben, akik szegedi tudósokkal állnak szoros munkakapcsolatban, érnek el eredményeket.

- A díszdoktori címmel nemzetközi szinten elismert kollegákat kötünk az egyetemhez.

- Kivételes alkalom, hogy a díjesőből idén a hallgatók, a fiatalok sem maradnak ki.

- Szeretném is, hogy a hallgatók is megjelenjenek a november 11-i ünnepen, mert itt érzékelhetik, miért lehetnek büszkék a Szegedi Tudományegyetemre.

- Márpedig az egyetemre készülők választását befolyásolja, mit mesélnek az intézményről azok, akik itt tanulnak, vagy itt szerezték diplomájukat. Kiket vár a szegedi egyetem?

- Szívesen látunk mindenkit – persze azokon a területeken, amelyeken van képzésünk. De néhány képzési területetet leszámítva igen színes a szakkínálata 12 karú egyetemünknek. Világhírű oktatási műhelyekkel, élhető várossal, a hallgatók számára is érdekes programokkal, az áthallgatás lehetőségével…

- … És megújult épületekkel. Az egyetem napi ünnep előtt adták át a mérnöki kar új épületét, hamarosan a végéhez ér a Dóm téri renoválás.

- Jelentősen javítják az egyetemi infrastruktúra állapotát, felszereltségét az utóbbi évek beruházásai. A pályázati források irányultsága miatt előtérbe kerültek a természettudományokhoz, műszaki képzéshez kötődő épületek. De például a pedagógusképző karon megvalósult tudástárral is gazdagodott az egyetem. Ráadásul ezek az új intelligens épületek a fenntarthatóságot szem előtt tartva készültek. E szempontból fontos, bár nem látványos a napelemes projekt, amelynek eredményeként az ország legnagyobb napelem parkja kerül épületeinkre. A Tanulmányi és Információs Központ népszerű zöld akciói is azt mutatják, hogy az egyetem nem bort iszik, miközben vizet prédikál: vagyis a fenntarthatóságot szem előtt tartva úgy működik, hogy az unokáink unokái számára is élhető maradjon a környezet.

- Lezárult egy pályázati sorozat. Milyen tervek várnak megvalósításra?

- Például a kutatóegyetemi pályázat során kialakuló műhelyek megerősítése.

- Így kapcsolódik az SZTE a helyi gazdasághoz?

- Szellemi és gazdasági szempontból is regionális központ az egyetem. Tudatosan haladunk abba az irányba, hogy együttműködési megállapodásokat aláírva fonjuk szorosra a kapcsolatot a környékbeli városokkal, a határon túli területekkel. Az egyetemnek a gazdaságfejlesztésben is vállalnia kell küldetését. Ez azt jelenti, hogy az ide csábítható, munkahelyteremtő beruházások szempontjából Szeged fő vonzereje: az egyetem.

- Példázza ezt az ELI ide telepítése. Hogyan kell elképzelnünk, milyen lesz az ELI és az egyetem viszonya?

- Legégetőbb feladatunk a szakemberképzés. Mert a fotonika területén máris érzékelhető a szakemberhiány. A három helyszínen csaknem 800 millió eurós beruházás európai szinten mobilizálja a fotonika ipart, így óriási lesz a szakember igény. Az épületek elkészülte után az ELI berendezésével, működésével kapcsolatosan számos részletkérdés vár még tisztázásra – az egyetem segítségével. Ugyanakkor az ELI a lézer széles felhasználási lehetőségeit kínálja majd az élő tudományoktól kezdve, az anyagtudományokon át, a nanotudományokig. Ezért olyan szakemberekre lesz szükség, akik össze tudják kötni a lehetséges felhasználókat a kísérletet végzőkkel, a lézerfizikával. E híd megteremtése a szegedi egyetem küldetése. Ezért az ELI szlogenjének ajánlom: „Szegeden nemcsak fényt talál, hanem tudást is”.

- Miközben a regionális gazdaságfejlesztés kulcsszereplőjévé válik az egyetem, együttműködik a város önkormányzatával is. Ebbe beletartozik a nemzetközi kapcsolatháló fejlesztése is?

- A kutatóegyetemi léthez hozzátartozik a külföldi hallgatók, professzorok fogadása, a nemzetközi kapcsolatháló. Ezt a célt szolgálta a város vezetőivel közös kínai látogatás. Ennek egyik eredménye a sanghaji Idegen Nyelvek Egyetemével alakuló kapcsolat, amelynek célja, hogy Szegeden Konfuciusz Intézetet szeretnénk meghonosítani. Ez a kínai befektetők megjelenését ösztönözheti. Három további intézménnyel, a Sanghaji Jogi és Közigazgatási Egyetemmel, valamint – főképp az élőtudományok területén – a Fudan Egyezemmel, és a Jiao Tong Egyetemmel – ez intézmény készíti az úgynevezett sanghaji toplistát – formálódik együttműködés. Remélem, hogy az SZTE oktatási, tudományos kapcsolatai katalizátorai lesznek a későbbi gazdasági együttműködésnek!

Újszászi Ilona



Kapcsolódó cikkek:

Könyvtári névadó, kitüntetések a Szegedi Tudományegyetem Napján

Klebelsberg Kunó nevét vette föl, az Egyetemi Könyvtár


 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *