Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Diplomás pályakövetés, alumni, tehetséggondozás, komplex hallgatói szolgáltatások és vezetői információs rendszer. Ezzel az 5 témakörrel foglalkozott az a nemrég befejeződött uniós finanszírozású program a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek eredményeként az universitas hallgatói és intézményi szintű szolgáltatásai jelentős mértékben fejlődtek.
1996-ban fogalmazódott meg, hogy szükség van egy vezetői információs rendszerre, meg kell ismerni a hallgatók igényeit, és fontos lenne, hogy az öregdiákok elmondják, milyen haszonnal forgatták az alma materükben megszerzett ismereteket – kezdte történelmi kitekintéssel köszöntőjét a november 17-i tanácskozáson Rácz Béla rektorhelyettes. A most lezárult TÁMOP-projekt ezekkel a kérdésekkel foglalkozott.
A 2000-ben létrejött, integrálódott Szegedi Tudományegyetemen egy előző projekt eredményeként alakultak ki a legfontosabb hallgatói szolgáltatásokat biztosító szervezetek, így példáulé az Alma Mater, vagy a Karrier Iroda – folytatta az előzmények ismertetését Görög Márta projektvezető. Hangsúlyozta: ezeket a hallgatói szolgáltatásokat úgy fejlesztették tovább a jelenlegi pályázati forrásból, hogy az akkor elért eredményeket is megőrizték. Azt pedig már korábban felismerték, hogy az egyetemnek nemcsak az aktív hallgatóit kell a szó jó értelmében kiszolgálnia, hanem minél árnyaltabban be kell mutatni a szegedi egyetemet, az itteni tudományos és oktatói tevékenységet a középiskolásoknak, illetve azok szüleinek.
A projekt időszakában tapasztalt jelenség, hogy egyre fokozódik a verseny a felsőoktatás „piacán” az intézmények között. Újabb megpróbáltatást jelentenek a munkaerőpiac változó elvárásai. Közben szembesülnie kell az intézménynek azzal a ténnyel, hogy a korábbi mikroközösségek nem léteznek immár, a régi egyetemi évek kisközösségeinek mentorálási, életvezetési tanácsadási funkcióját másnak kell átvennie. Ezek a kapcsolatok áthelyeződtek az internet világába, ezért valamennyi területen elvégezték a web 2.0-s fejlesztéseket is.
A kutatóegyetemi minősítést elnyert SZTE-t 5 központi területen fejlesztették. Kihasználva az online világ nyújtotta lehetőségeket, a diplomás pályakövetési rendszert internetes alapúvá tették, online felületű tanácsadást vezettek be, sőt, egyedülálló módon ez angol nyelven is elérhető, és speciális képzési igényű hallgatóknak is rendelkezésére áll. A vezetői információs rendszer keretében olyan információ-menedzsment megoldást kerestek, mellyel a döntéshozók az egyetem teljesítményének adatokon nyugvó elemzését, értékelését végezhetik el. Fókuszba kerültek az alumni-szolgáltatások – az öregdiákokkal való aktív kapcsolattartás az SZTE Alma Mater szervezetén keresztül. Komplex hallgatói szolgáltatásokat hoztak létre az egyetemen, melyek a hallgatók életviteli és munkaerő-piaci felkészülését segítik. Külön hangsúlyt fektettek a tehetséggondozásra. Görög Márta a fejlesztések jelentőségét úgy érzékeltette, hogy – képletesen szólva – „űrhajót” építettek, és most az a nagy kérdés: vajon valóban akarnak-e a hallgatók „Holdra szállni”…?
Bolgár Zsolt szakmai vezető, az Universitas-Szeged Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője az alumni-szervezetről beszélt. Azt mondta, céljuk az egyetemi lét meghosszabbítása a már végzettek számára is. Az SZTE Alma Mater honlapját közösségi szolgáltatásokkal bővítették, így az a Facebookhoz, illetve az Iwiwhez hasonló funkciókat is kapott – üzenőfallal, chattal, fórummal, blogolási lehetőségekkel. Online évkönyvet is szerkeszthetnek az ide látogatók. A szakmai rendezvények, valamint a kiadványok – mint például az immár online is elérhető Alma Mater Magazin – mellett tagsági kártyát is bevezettek, melyhez különböző kedvezmények társulnak. Mára már presztízst jelent a cégeknek az állásbörzén kiosztott Alma Mater Díj elnyerése, melyet a legtöbb szegedi egyetemen végzettet foglalkoztató szervezet vehet át.
Badó Attila jogászprofesszor, a tehetséggondozás alprojekt vezetője, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács elnöke, a nemrégiben kiválóra akkreditált SZTE Tehetségpont vezetője kiemelte a program keretében létrehozott SZTEhetség honlapot, valamint a hozzá kapcsolódó SZTE Kiválósági Listát. Ez utóbbi célja, hogy az egyetem tehetséges hallgatóit pályázati úton egy ösztönzési rendszerbe sorolják be teljesítményük alapján arany-, ezüst- és bronzfokozatba, melyekhez különféle kedvezmények társulnak. Nem titkolt cél, hogy előbb-utóbb olyan presztízst érjenek el, hogy az álláskeresésben lehessen hivatkozni a listán elért fokozatra, amely az önéletrajzban feltüntetve előnyt jelenthet a munkaerőpiacon.
A tehetséggondozási alprojekt keretében külföldi előadókat hallgathattak az érdeklődők, szakmai workshopokon vehettek részt, a hallgatóknak kompetenciafejlesztő tréningeket szerveztek. A projekt lebonyolítóinak lehetőségük nyílt ellátogatni a Cambridge-i Egyetemre is, ahol megfigyelhették, miként működik a gyakorlatban az angol tehetséggondozás.
Kísérleti jelleggel, 45 hallgató részvételével kipróbálták a mentori és tutori rendszert, melynek keretében szakmai tutorok segítették az egyetemisták előmenetelét. Az augusztus végi egyedülálló SZTE Tehetségtábor keretében intenzív tréningeken vehettek részt az érdeklődők, ami a közösségépítést is szolgálta. Eszközbeszerzésre is lehetőség nyílt, egy számítógépes kabinet, illetve egy saját könyvtár is rendelkezésére áll az SZTE Tehetségpont tagjainak.
A Szegedi Tudományegyetemen 2010-2011 közötti hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztést célzó projekt zárókonferenciáját az SZTE és az Educatio Nonprofit Kft. szervezte.
M. A.
