Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Kilenc évtizednyi Tisza-parti történelemről emlékeztek a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán – november 25-én konferenciával és jogászbállal ünnepeltek.
Nagyszabású jubileumi konferenciát nyitott meg Szabó Imre dékán. A tudományos seregszemle plenáris ülésén Ruszoly József professzor a jogi kar történetét ismertette a hallgatósággal. Előadásában kiemelte, hogy jövőre is lesz mit ünnepelni, hiszen él a kapcsolat a kolozsvári egyetemmel, ami jövőre lesz 140 éves. Szabó Imre Plósz perrendtartása és napjaink Pp. módosításai címmel ismertette, mi vezetett a törvény megszületéséhez, mai vetületét, illetve azt, hogy az elmúlt két évtizedben hogyan alakították át.
A vendégelőadók következek: Fejlemények az „alkotmányos büntetőjog” területén címmel tartotta meg előadását Lévay Miklós, aki az ELTE ÁJK-ról érkezett, majd Balázs István a DE ÁJK-ról, aki Új tendenciák a közigazgatás fejlesztésében című előadásával zárta ezt a részt.
Az ebédszünet után következtek a szekcióülések, melyek három részre osztották a hallgatóságot. Az első szekció a Civilisztikai tudományok és Jogtörténet összefoglaló nevet kapta, s öt előadást foglalt magába. Hansági Viktória, a PPKE ÁJK egyetemi docense A fizetési meghagyásos eljárás különböző modelljei Európában című előadása nyitotta a sort. Őt az ME ÁJK-ról érkezett Wopera Zsuzsanna követte A kisértékűtől a kiemelt jelentőségű perekig címmel. Majd átvették a szerepet az SZTE ÁJTK képviselői: Homoki-Nagy Mária A magánjogi kodifikáció történeti hátteréről, majd Blazovichné Gellén Klára a Médiaszolgáltatás és a fogyasztóvédelem címmel igen népszerű témáról beszélt, végül Törőcsikné Görög Márta Információs szabadságjogok a magánszféra védelmének ölelésében című felszólalása kötötte le a közönséget.
A második szekció a Bűnügyi tudományok címet viselte, és négy előadást tartalmazott. Elsőként a PTE-ről Balogh Ágnes A veszély fogalmáról a büntetőjogban címmel adott elő. A következő az MTA JTI képviseletében Hollán Miklós volt, aki A személyes tulajdonságok és körülmények tana című előadását tartotta meg. Nagy Mihály (PTE ÁJK) Tézisek a büntetőjog tudományának és gyakorlatának kapcsolatáról című beszámolója után az SZTE ÁJK képviselője, Nagy Ferenc A szegedi büntetőjogi/dogmatikai iskola meghatározó képviselőiről címmel zárta a sort.
A harmadik szekcióban (Államtudományok) három előadó szólalt fel. Elsőként egy rendkívül aktuális téma került a terítékre a PPKE JÁK-tól Schanda Balázs tolmácsolásában Új vallásügyi-szabályozás – új kihívások címmel. Józsa Zoltán az SZTE ÁJK-ról Az önkormányzati rendszer fejlesztési irányairól tájékoztatott. Végül Kiss Barnabás szintén az SZTE ÁJK-ról Az új Alaptörvény alapjogi rendelkezéseiről címmel tartott előadást.
A konferenciát Szabó Imre dékán zárta. A nap méltó megkoronázása az esti jogászbál volt, amelyen vonósnégyes, jégszobrok, tüzes táncosok, pezsgő, csokoládé szökőkút fogadta az érkezőket. A szegedi jogi kar méltó módon tekintett vissza Tisza-parti működésének kilenc évtizedére, s újult erővel indul neki az újabb sikereknek.
SZEGY
