SZTE Info

Az „1x” csodálata a magyar nyelv védelme

November 13. immár a magyar nyelv ünnepe. Kell-e féltenünk az anyanyelvet például a világnyelvvé növekedő angol hatásától, vagy az esemesezés rövidítéseitől? Forgács Tamást, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszéke vezetőjét kérdeztük az első ünnepen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Hivatalos ünnepek

2010 óta az ENSZ is ünnepli hivatalos nyelveit. Például az angol nyelv napjává április 23-át, William Shakespeare halálának napját választották. A kínai nyelvet április 20-án ünneplik, mert e napon emlékeznek meg Cangjieről, aki a legenda szerint megalkotta a kínai írásjeleket Március 20. a francia nyelv napja, mivel 1970-ben ezen a napon hozták létre a Frankofónia Nemzetközi Szervezetét.

 

Az „elmérgesít” helyett színesebb, expresszívebb, ha az mondjuk például: „olajat önt a tűzre” – fogalmaz Forgács Tamás nyelvész. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője szótárt állított össze a nyelvhasználatot színesítő szólásokból és közmondásokból. Egyetemi oktatóként ugyanis azt tapasztalta, hogy ezekkel a nyelvi eszközökkel a diákok, de még a magyar szakos hallgatók sem mindig élnek. E jelenségre is fölhívhatja a figyelmet a magyar nyelv napja, amit üdvözlendő kezdeményezésnek tart.

November 13. immár a magyar nyelv napja. A Parlament szeptemberi döntése nyomán idén először ünnepeljük így az anyanyelvet. Azért éppen e napon, mert 1844. november 13-án az akkori Országgyűlés a II. törvénycikkel a latin helyett a magyart tette az államigazgatás és a közoktatás hivatalos nyelvévé.

A nyelvtanórát szükséges rossznak, például a predikatív szintagmát, a képzőt és a szótövet kereső unalmas feladatokból álló, fölösleges 45 percnek tartják számos iskolában. Holott ezeken az órákon lehetne bővíteni a gyerekek szókincsét, írás- és kommunikatív készségét – véli az egyetemi oktató. Szerinte nincs veszélyben a magyar nyelv az országhatáron belül. Az angol hatás nem erősebb, mint egykor a német, a latin, a szláv nyelv befolyása volt. Így aztán például a trágárságok térnyerésében megnyilvánul ugyan a nyelv „elszemetesedése” – ahogy erről a nyelvművelők fogalmaznak –, de ez inkább a társadalmi jelenségek nyelvi megnyilvánulása.

Elmés megoldásokat hozott a magyar nyelvben is a mobilozás és az internetezés kora. Funkcionalitásuk miatt még a nyelvész is „megcsodálja” például az egyes rövidítéseket, mint például az „egyszer”: „1x” írásmódját, vagy a „meg-” igekötő + jellel való jelölését. – Nem feltétlenül szép, de láthatóan ökonomikus megoldásokat hozott az esemesezés rövidítési kényszere – mondja. – Ám ezek a közlések – például a blogos bejegyzések, a Facebook likeolásaihoz fűzött megjegyzések – sokszor szabadszájúbbak, mint a hivatalos közlésben megszokott nyelvhasználat. Ezek az „újítások” a beszélt nyelvet az írott nyelv szintjére „emelik”. Ez a szakirodalomban „írott beszéd nyelviségnek” nevezett jelenség a nyelvhasználat új korszakának jellemzője. Az ifjúság nyelvében nagyon sok elmés és humoros megoldást találni. A minap egy tévéműsorban hallottam az egyik rockénekestől, hogy az általam is ismert – „kerüli, mint ördög a tömjénfüstöt” – helyett azt találta mondani, hogy: „kerüli, mint gyújtogató a vizes szalmát”. Amíg ilyen megoldások születnek, addig nem kell attól félnünk, hogy a nyelvünk pusztul. Mert a nyelvhasználók éltetik az anyanyelvet. Márpedig több mint 10 millióan beszéljük a magyart, ami épp ezért nem is a kis nyelvek csoportjába tartozik. A romló helyesírás, a trágárabb beszéd, a rossz szövegértés sajnálatos jelenség, de az oktatás és romló közállapotaink ügye, nem a virágzó magyar nyelvé.

Újszászi Ilona

 


 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *