Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A jubileumi ünnepségre a TTIK öregdiákjait is várták. A megnyitó után a szintén jubiláló, fennállásának tizedik évét ünneplő Sófi-alapítvány tehetségei tartottak bemutatkozó előadásokat. A résztvevők a nap folyamán megismerkedhettek az ELI-projekttel, és díjnyertes TDK-előadások is színesítették a délelőttöt. Két kiállítás-megnyitóra is sor került, a Sófi-alapítvány által támogatott fiatal művészek alkotásai „Keretbe tárva” és a „TTIK, a Kutató Kar” című tárlatokat május 21-ig tekinthetik meg majd az érdeklődők.
Harmadik jubiláns intézményként az Eötvös Loránd Kollégium fennállásának 80. évéről is megemlékeztek, felidézték a szakkollégium természettudományos műhelyeinek történetét, munkáját, valamint Bobanj Rebeka énekművész, a kollégium lakója énekelt az érdeklődőknek.
„Mennyit ér a szegedi alap- és mesterképzéses diploma?” címmel HR-s minikonferenciát rendeztek, valamint fakultatív programként Szent-Györgyi túrát és látogatást szerveztek az Informatika-történeti Múzeumba.
Elsősorban tudománytörténeti szempontból vizsgálja az elmúlt évtizedeket az a kötet, amellyel a kilencvenéves természettudományi képzésről emlékeznek meg. Csendes Tibor dékánhelyettes felidézte, kezdetben a kar tudományágai között a hangsúly elsősorban a matematikán volt, 1993-tól jött az informatika, a közelmúltban megalakult a Környezettudományi Intézet, amelynek oktatóit a fizika-, a kémia-, a biológia- és a földrajztanszék adja, valamint szintén az újonnan alakult intézetek közé tartozik a Műszaki és Anyagtudományi Intézet.
Évente 2-3 új szakot jegyez a kar. Csendes Tibor szólt a természettudományi tárgyak tanárképzését érintő problémákról is, hangsúlyozva, immár országos hiányról beszélhetünk főként a biológia- és kémiatanárokból. Szegeden elsősorban az informatikustanár-képzés népszerű, főleg a már informatikusként végzett szakemberek körében. A dékánhelyettes a kar előnyeiről szólva úgy fogalmazott, a piaci igényekhez rugalmasan igazodik a TTIK képzési struktúrája, és a nagyhírű kutatók is is vonzóvá teszik az intézményt. Jelenleg a legfiatalabb és talán legnépszerűbb szakként a molekuláris bionikát említette a dékánhelyettes, mely a biológiát, a technikát és az elektronikát egyesítő tudományterület, többek között a gyógyító robotok megismerésével foglalkozik.
Ráczné Mojzes Katalin, az Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa, az egyetemi gyűjtemény vezetője, a kötet főszerkesztője portálunknak elmondta, a könyvben az intézménytörténet mellett a kar meghatározó személyiségei, a velük készült interjúk is helyet kaptak. A kiadvány felépítése a jelen korból, a mostani tanszéki felosztásból kiindulva ad történeti áttekintést, magában foglalja a legjelentősebb kutatási eredményeket
Olvasmányos és tudományos egyben – jellemezt a kötetet a főszerkesztő. A kiadvány legvégén az elmúlt tíz év karra vonatkozó statisztikai adatai kaptak helyet, ezek egyébként az egyik kiállításon is megjelentek a TIK-ben.
Az ünnepi kari tanácsülésen elismeréseket osztottak ki a jubileum kapcsán. Lézeres kutatásaiért és az ELI-ért végzett munkásságáért Pro Universitate díjat kapott Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus, az SZTE rektora. A hivatali elfoglaltságai miatt távol levő rektor levelében mondott köszönetet a díjért, mint fogalmazott, rendkívül megtisztelőnek tartja, hogy az a kar tünteti ki, amelyhez egész életpályája köti. Olyan ez, mintha az ember a családjától kapna dicséretet. Kari Nívódíjban részesült Szabóné Kovács Veronika, az Elméleti Fizikai Tanszék ügyintézője. A TTIK Mecénásdíját vehette át Sófi József, a tízéves fennállását ünneplő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány létrehozója a karon folyó oktatás, kutatás fejlesztésének, színvonalának emeléséért nyújtott kiemelkedő támogatásáért. Végül a TTIK tiszteletbeli kutatójává fogadták Pavelka Tibort, a SemiLab Zrt. vezérigazgatóját – a cég évek óta jó kapcsolatot ápol a karral, hallgatóinak például gyakornoki lehetőségeket nyújt.
Hernádi Klára dékánasszony az 1921-ben Kolozsvárról Szegedre települt természettudományi kar történetéről beszélt régi dokumentumok alapján. Az elmúlt kilencven évet – hála a kar kiemelkedő tanáregyéniségeinek – töretlen fejlődés jellemezte, a kar emelt fővel állhat a nagy elődök előtt – összegzett a dékán. Személyes hangvételű visszatekintést tartott a 2010-ben 90. évét betöltött Dombi József, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék fizikusa, a lézeres kutatások elindítója, valamint Csákány Béla, a Bolyai Intézet professor emeritusa.
Délután a Rerrich Béla téren a Sófi-alapítvány és a TTIK jubileuma alkalmából Tehetségfát ültettek, az emléktábla tanúsága szerint a “Jövő Szegedi Tehetségeiért”. A kar reméli, tíz év múlva már ennek árnyékában ünnepelheti százéves jubileumát. "A tudomány folytonossága úgy tartható fent, ha a tanárok mindig továbbadják a tudásukat a hallgatóknak, akik pedig majdan szintén mentorai lesznek egy következő generációnak. Ma ez azért is kiemelkedő fontosságú Magyarországon, mert a külföldi 'agyelszívás' számos tehetséget csábít külföldre, akik nem térnek vissza. Álljon itt e fa a tudományos évgyűrűk folytonosságának reményében, a jövő tehetségei támogatásának szimbólumaként" - fogalmazott Sófi József.
Arany Mihály
