SZTE Info
szte

430 éves gyökereire emlékezett az SZTE

1581. május 12-én Báthory István erdélyi fejedelem egyetemalapító oklevelet adott ki, ennek nyomán megszületett a kolozsvári universitas, melyet a szenátus 2007. évi döntése értelmében az SZTE szellemi-kulturális elődjének tekintünk. A 430. születésnapot kétnapos, színes programsorozattal köszöntötték Szegeden.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 430 éve történt egyetemalapításra szerdán könyvbemutatókkal és hangversennyel, csütörtökön szentmisével, konferenciával és kiállítással is emlékeztek. A május 11–12-i ünnepi egyetemtörténeti rendezvénysorozatra a Szegedi Tudományegyetem rendezésében, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola és a Szegedi Akadémiai Bizottság együttműködésével került sor.

Szerdán délután a Móra Ferenc Múzeumban mutatták be az Epigrafi romane di Transilvania (Romai-kori feliratok a 18. századi Erdélyben) című kötetet. A régészeti felfedezéseket és a leletek Bécsbe szállítását irányító olasz szakember, Giuseppe Ariosti által megjelenített kövek és leírások alkotják az első, fakszimile részt, az azt kísérő, képekkel illusztrált tanulmánykötet szerzői a 18. század elejének erdélyi és szegedi kultúráját, régészetét az itteni szellemi és földrajzi viszonyokat, s azok mai hatását vizsgálják. A 17 szerző közül négy kolozsvári, négy szegedi. A reprezentatív kötetet Gian Paolo Marchi (Veronai Egyetem) és Pál József, az SZTE rektorhelyettese szerkesztette. Az Aranybulla (1999) és a Dante kódex (2006) közös kiadása után ez a mű a két egyetem közötti együttműködés harmadik eredménye. A beszélgetést Zombori István nyugalmazott múzeumigazgató moderálta, beszédet mondott Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, valamint Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója is.

Ezt követően a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában Szögi László (az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója) és Varga Júlia (az ELTE levéltárának igazgatóhelyettese) egyetemtörténeti munkájának első kötetét ismerhette meg az érdeklődő közönség. A szerzőkkel az SZTE részéről Csernus Sándor, a BTK dékánja és Makk Ferenc történészprofesszor beszélgetett. A közel 400 oldalas kiadvány a Báthory-féle kolozsvári alapítólevél (1581. május 12.) kiadásától 1872-ig követi végig a kolozsvári felsőoktatás többször megszakadó, majd újra induló történetét. A több évszázados folyamat során a bölcsészeti és teológiai karral rendelkező akadémia (indulásakor az egyetlen felsőoktatási intézmény volt Magyarországon) 1872-re négykarú, modern tudományegyetemmé vált, ekkor az ország második egyeteme lett. A kötetet színes illusztrációk díszítik, s az eredeti dokumentumok magyar nyelvű fordításával zárul, ezek közül több a mostani kutatások során került elő. Az Egyetemtörténeti Bizottság további kötetek kiadását tervezi. Az estet a 85 éves Szegedi Egyetemi Énekkar és az Universitas Szimfonikus Zenekar ünnepi hangversenye zárta a dómban.

A csütörtöki program ugyanitt, a fogadalmi templomban indult, ahol Kiss-Rigó László megyés püspök celebrált szentmisét. Ezután ünnepi megemlékezés következett az SZTE felújított központi épületének aulájában. Itt Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dékány Imre, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyés püspöke, Csucsuja István történészprofesszor (Babes-Bolyai Tudományegyetem) és Rimantas Vaitkus, a Vilniusi Egyetem rektorhelyettese mondott köszöntőt.

Szeretnénk a Báthory-egyetem örökségét felvállalni, ezzel egyszersmind a nagy elődök munkájához csatlakozni, azt vezérfonálnak elismerve – fogalmazott Szabó Gábor. Mint mondta, egy gyökérből több ág is kinőhet, ezért Báthory intézményét több egyetem is szellemi elődjének vallja. Hangsúlyozta, a mostani rendezvénysorozat jól mutatja, hogy a szegedi egyetem keresi a kapcsolatokat a külföldi universitasokkal. A tudomány akkor is összeköt, mikor a politika elválasztana – így a professzor. Az örökség vállalása a mi döntésünk – szögezte le a rektor. Kiemelte: a mostani évfordulót kiegészíti a tavaly őszi jubileum, mikor a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által megálmodott Dóm tér és intézményei fennállásának 80. évfordulóját ünnepelték, valamint az ez év őszi ünnepség, mikor a szegedi felsőoktatás 90 évéről emlékeznek majd meg. Dékány Imre köszöntőjében arról szólt, a magyar tudományosság, azon belül a dél-alföldi régió szellemi gyökerei Erdélyből erednek. Kiss-Rigó László úgy fogalmazott, kevés olyan terület van, mint a felsőoktatás, amelyben ilyen jól tud együttműködni az egyház a világi intézményekkel. A Babes-Bolyai Egyetem üdvözletét Csucsuja István történészprofesszor tolmácsolta a megjelenteknek. Reményét fejezte ki, hogy a jubileumi ünnepségek kapcsán a köztudatba is bekerül a Báthory-örökség. Hozzátette: egyetemük – mely az erdélyi magyar elitképzés legfontosabb intézménye – is felvállalta, és integrálni igyekszik valamennyi intézményi elődjének múltját. Báthory István nemcsak erdélyi fejedelem, hanem litván nagyherceg is volt – ezt már Rimantas Vaitkus mondta. A jezsuita iskola előtt 1579-ben a fejedelem Vilniusban is alapított egy egyetemet, mely alapján testvérnek nevezheti egymást a három intézmény. Ma a bölcs uralkodóra emlékezünk, aki megértette az oktatás és a művelődés jelentőségét – így a vilniusi rektorhelyettes.

A megemlékezést tudományos konferencia követte az aulában, majd az Egyetemi Könyvtárban Egyetem-alapítások az újkori Közép-Európában címmel nyílt kiállítás.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében