Bezár

Hírarchívum

tik2

Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária: Nyugalmi állapotot kell teremteni

Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária: Nyugalmi állapotot kell teremteni

2011. január 17.

Január 5-én mutatta be Szabó Gábor rektor az új egyetemi vezetőket, köztük Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettest. A professzor asszony a SZTE ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, szakterülete a magánjogi jogintézmények történeti hátterének feltárása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
Homoki-Nagy– Hogyan kezd hozzá oktatási rektorhelyettesi teendőihez?

– Már munkához láttam, hiszen november közepe óta megbízott rektorhelyettesként dolgozom; az ember ilyenkor a napi teendőkkel kezdi el. Egyrészt ezekkel kell foglalkozni, másrészt óhatatlan, hogy tudatosan megtervezzem a feladataimat. A jogszabályi változások miatt fontos, hogy átlássam az egész egyetemet érintő kérdéseket. A január 31-ei szenátusi ülésen már előkerülnek az oktatást és a hallgatókat érintő kérdések. Jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy nagyon tudatosan végiggondoljuk, melyek azok a feladatok, amelyeket inkább előtérbe kell helyezni és gyors megoldást találni. A további teendőket a kialakított ütemterv szerint kell elvégezni. A legfontosabb ebben az évben, hogy nem hektikusan, ad hoc jelleggel, hanem nyugodtan tudjunk dolgozni, mert az egyetemnek ez a legfontosabb érdeke. Ki kell alakítani a nyugalmi állapotot. A karok önállóan dolgoznak, a mi feladatunk, hogy biztosítsuk azt a hátteret, amely ehhez nélkülözhetetlen.

– Mely feladatok elvégzése után állhat be a nyugalmi állapot? Mik a legsürgetőbb teendők?

– A jövő héten a közoktatási intézmények és gyakorlóiskolák vezetőségével folytatunk beszélgetést arról, hogyan dolgozunk tovább. Mivel módosul a közoktatási törvény, változnak az ő feladataik és érdekeik is, ennek megfelelően át kell látni nekem is az ő feladataikat. Ezzel összefügg a tanárképzés, a jövendőbeli tanárok gyakorlóképzésének kérdése: nagyon gyorsan meg kell tervezni és letisztázni, hogy szeptemberben a végzős tanárszakos hallgatók mikor, hol, melyik osztályban és mely vezetőtanár felügyelete alatt végzik majd gyakorlatukat. Fontos, hogy a hallgatói önkormányzattal is beszélgessek, kiemelten a kollégiumi szabályzatról, valamint a térítések és juttatások rendszeréről. Az én hatáskörömbe került ugyanis a hallgatókkal kapcsolatos ügyek jelentős része, így a kollégiummal kapcsolatos kérdések, a szociális és tanulmányi ösztöndíjak, valamint az átsorolási kérelmek másodfokú döntése. Bízom benne, hogy azzal, hogy mindezek egy kézben összpontosulnak, sokkal jobban kezelhetővé válnak. Fel kell térképezni, hogyan alakul majd az egyetem jövő évi tanrendje, mikor kezdődjön a tanév és a vizsgaidőszak. Ezek mindennapos, apró-cseprő ügyek, mégis ezeket kell először átlátni. Ha mindezt nyugodtan be tudjuk osztani és el tudjuk rendezni, akkor kezd kialakulni az a nyugalmi állapot, amelyben dolgozni tudunk.

– Mennyi szabadságot biztosítanak az oktatási törvények egy intézmény saját belső életének?

– Ha egyszerűen akarnék válaszolni, azt mondanám, hogy autonómia van, de nem akarok egyszerűen válaszolni. Ezek kerettörvények, ami azt jelenti, hogy a törvényi szabályozáson belül minden felsőoktatási intézmény szabadon tud mozogni. Úgy tudja kiépíteni a saját irányát, koncepcióját vagy jövőbeni fejlődését, ami neki megfelel. Ez a Szegedi Tudományegyetem vonatkozásában konkrétan azt jelenti, hogy mi dolgozzuk ki azt, hogy a tizenkét kar meglévő alapszakjai hogyan épüljenek fel, hogyan kapcsolódjon hozzájuk a mesterszak és a doktori iskola. Mi határozhatjuk meg azt is, milyen szakirányok indulnak az adott szakokon és azok milyen struktúrában működjenek – ezeket ki kell használni, hogy a 21. század igényeihez tudjuk igazítani lehetőségeinket. Az én feladatom, hogy a kialakuló jogszabályi hátteret figyelve segítsem a karok munkáját. Ha a karok ennek megfelelően tudnak működni, az egyetem ugyanolyan jó, sőt jobb is lesz, mint eddig.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek