SZTE Info

Tartós szegfű az SZTE Füvészkertjéből

A tartós szegfű élénk rózsaszín, apró, filigrán termetű vadvirág, amely az egész világon csak a Duna-Tisza közi homoki gyepekben fordul elő. Az élőhelye beszűkülése miatt veszélybe került faj megmentéséhez a Szegedi Egyetemi Füvészkert is hozzájárult több száz palántával. Egyetlen ilyen virágtő 250 ezer forint értékű.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegfűmentő programot 2006-ban a Kiskunsági Nemzeti Park indított: a természetvédelmi szakemberek 19 ezer palántát ültettek ki az eredeti állományok erősítésére, s öt év alatt csaknem 100 ezerre nőtt a kizárólag Magyarországon előforduló fokozottan védett tartós szegfű állománya – adta hírül az MTI.

– Óriási munka volt egyszerre 5-600 virágtövet kivinni olyan területekre, amelyeket autóval nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni. Sokszor magunk cipeltük a ládákat és egyenként ültettük ki a palántákat a kijelölt területekre. A kiültetett tövek 90 százaléka megmaradt, több már magot is érlelt, így biztosak lehetünk abban, hogy a füvészkerti példányok megerősítik majd a természetes állományokat – nyilatkozta Mihalik Erzsébet, a Szegedi Egyetem Füvészkertjének vezetője.

A Duna-Tisza közi homoki gyepekben virító szegfű egyetlen tövének természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A növényt Kitaibel Pál fedezte fel, s azért nevezte el tartós szegfűnek, mert május közepétől október közepéig virágzik. Idén – az enyhe ősznek és a mostani melegebb napoknak köszönhetően – még decemberben is.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *