SZTE Info

Alternatív energiatortából gazdálkodhatna régiónk

Bár némileg túlzás, hogy „geotermikus tengeren” úsznánk, ugyanakkor kétségtelen, hogy a dél-alföldi régiónak egész Európát tekintve is páratlan lehetőségei vannak a geotermika terén – ez világlott ki Kóbor Balázs, az Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos főmunkatársának pénteki előadásából, mellyel lezárult az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar által szervezett Energia Szabadegyetem egész szemeszteren átívelő sorozata.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Fontos kérdés, hogy mit akarunk kiszolgálni egy-egy megújuló energiaforrással. A geotermika sajátságaiból adódóan elsősorban a hőtermelésre alkalmas, az áramtermelés viszont az uniós országok nagy részében – a finanszírozás területén is – nagyobb hangsúlyt kap. Európa keleti fele viszont orosz gázzal fűt, így nem kérdés, hogy ebben a térségben a geotermikának és a biomasszának kombinálva lehet szerepe, az áramtermelésben pedig hazánkban Paks továbbélése elkerülhetetlen szükségszerűség – hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor hozzátette: az atomerőmű kibővítése helyett viszont meg lehetne növelni az alternatív energia szerepét. Ami szóba jöhet még, a korlátlanul rendelkezésre álló napenergia, amelynél technológiai, zöldáram-átvételi problémák lépnek fel, ezenkívül a törvénykezési háttér kidolgozatlansága, az engedélyezésben rejlő ellentmondások is nehezítik, hogy „felragyogjon a napenergia Napja”. Szélből pedig itt az Alföldön nem állunk olyan jól.

Az úgynevezett energiatorta tehát így néz ki: atomenergia kombinálva az áramhoz Nappal, a hőtermeléshez pedig geotermikával és biomasszával – összegzett Kóbor Balázs.

A geotermikus energia terén számos olyan projekt megvalósult már, ami sikerrel kecsegtet a jövőre nézve. Így például említhető a hódmezővásárhelyi geotermikus távhőellátó rendszer, mely 15 megawattjával Közép-Európa legnagyobb ilyen létesítménye. A szakember azt is elmondta, Kistelek és Mórahalom után Makón most egy 69 ezer gigajoul kihelyezésére alkalmas rendszert készítenek, valamint Csongrádon, Békésen és Békéscsabán is ígéretes előrelépés mutatkozik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem a megfelelő ütemben halad a geotermika, viszont az utóbbi két-három évben az orosz gázelzárások, illetve a gázár folyamatos emelkedése miatt egyre vonzóbbak az alternatív lehetőségek. Szeged még mindig fehér folt, bár kétségtelen, hogy egy ilyen beruházás hatalmas összeget jelent, vélhetően az önkormányzati szférának nincsenek ilyen forrásai – magyarázta az előadó.

Végül pedig Kóbor Balázs azt is hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a döntéshozók a szakma felől közelítsenek – ez a mai napig nem valósul meg.

 

SZEGY

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében