SZTE Info

hallgato290 százalékuk ajánlaná az intézményt ismerőseinek

Az SZTE-n végzettek fél éven belül állást találnak

A Szegedi Tudományegyetemen végzettek döntő többsége – minőségi diplomája, színvonalas tudása és gyakorlati tapasztalatai révén – rendkívül hamar el tud helyezkedni, s elégedett is munkaerő-piaci helyzetével. Ezt mutatják annak a vizsgálatnak az eredményei, melyet az intézmény kutatócsoportja a Diplomás Pályakövető Rendszer keretében végzett el.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem 2006 óta folytat pályakövető vizsgálatokat korábbi diákjai körében. 2009-ben a „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen” című uniós pályázatával csatlakozott az országos Diplomás Pályakövető Rendszerhez. Ennek keretében 2010-ben végezték el azt a kutatást, mely a 2007-ben és 2009-ben az SZTE különböző (nappali, levelező, távoktatásos) tagozatain végzettek munkapiaci jellemzőit vizsgálta. Az online felmérésben 1612 fő válaszait értékelték ki. Az erről készült jelentést idén nyáron fogadta el az SZTE Szenátusa.

A szegedi egyetem képzési kínálata igen sokszínű, amit jól érzékeltet, hogy a válaszadók közel negyede végzett bölcsészettudományi, 16 százaléka pedagógiai, 15 százaléka jogi és igazgatási területen, de jelentős a természettudományi és az informatikai, valamint az orvos- és egészségtudományi, illetve a gazdaságtudományi oklevelet szerzettek aránya is. A válaszadók negyede nemcsak egy, hanem kettő vagy több szakon is végzett.

Egyetemi élet

Az eredmények remekül ábrázolják, hogy a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott hallgatók – minőségi diplomájuknak, színvonalas tudásuknak és gyakorlati tapasztalataiknak köszönhetően –valóban igen kiváló esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. Azok közül, akik itt végeztek, 83 százalék három hónap alatt el tudott helyezkedni, fél év alatt pedig már 93 százalék találta meg munkahelyét. A válaszadók több mint fele a régióban szerzett állást (a Csongrád megyében elhelyezkedők aránya hozzávetőlegesen egyharmad), míg ötödük dolgozik a fővárosban. A munkával rendelkezők túlnyomó többségét (74 százalék) teljes munkaidőben foglalkoztatják, de akadnak, akik saját vállalkozást visznek vagy szerződéses munkákat végeznek. A végzettek közül sokan egyéb munkát is vállalnak főállásuk mellett, egy jelentős réteg pedig a diplomaszerzést követően is továbbtanul vagy tervezi tanulmányai folytatását.

A felmérés szerint az SZTE-n végzettek jelentős része (41 százalék) az üzleti szférában dolgozik, ugyanakkor az intézmény képzési szerkezetéből adódóan sokan (51 százalék) találtak állást az állami/önkormányzati szektorban is. A válaszadók döntő többségének (82 százalék) munkája kapcsolódik a végzettségéhez, rendkívül alacsony, mindössze 18 százalék a pályaelhagyók aránya. A munkával rendelkező végzettek átlagkeresete nettó 146 000 forint, de akad köztük olyan is, aki 900 000 forintot visz haza havonta.

Fontos visszajelzés az intézmény számára, hogy a végzettek 85 százaléka úgy nyilatkozott: a munkaerőpiacra való kilépéskor nagyon elégedett volt az egyetemmel. A válaszadók jelentős része (88 százaléka) szerint kiemelkedő, illetve nagyon jó az SZTE hírneve más intézményekéhez viszonyítva. Mindent egybevetve 90 százalékuk ajánlaná a szegedi universitast ismerőseinek.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.