SZTE Info

gyermekklinika

Nemzetközi szintű koraszülött-ellátás uniós forrásból

A Koraszülött Intenzív Osztály fejlesztését célzó pályázat beindulása alkalmából írt alá szerződést Szabó Gábor rektor és Botka László szegedi polgármester. 382 millió forintos pályázat 10 százalékát a szegedi önkormányzat fedezi.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Neonatális Intenzív Centrum az ország egyik legrégebbi olyan helye, ahol koraszülötteket látnak el. 500 grammtól felfelé minden súlycsoportból kerülnek ide csecsemők súlyos légzési, illetve szívproblémával, akik rendszerint gyermek- és szívsebészeti, neurológiai, vesegyógyászati, gasztroenterológiai beavatkozást igényelnek – közölte a keddi sajtótájékoztatón Túri Sándor, a Gyermekgyógyászati Klinika vezetője. A professzor azt is elmondta, az ellátás minősége a mostani műszerberuházásnak köszönhetően jelentősen javulni fog. A jelenlegi inkubátorkészülékek között ugyanis található 25 éves is. „Minden alkalommal, mikor kaptunk egy tőkeinjekciót, ugrásszerű fejlődés következett be a kisbetegek ellátásában” – hangsúlyozta Túri Sándor. Az újszülöttek 10 százaléka koraszülött, a túlélésük viszont meglepően jó, rossznak számít az a megye, ahol ezer koraszülöttből 8, vagy annál több koraszülött hal meg. A professzor hozzátette: nagyon fontos az is, hogy milyen minőségű életet kapnak azután, miután innen kikerülnek.

gy_klinika_fejleszt_it_1Az új programnak köszönhetően búcsút mondhatnak az idős eszközöknek, folyamatosan ellenőrzik majd, hogy ötévesnél régebbi készülékek ne legyenek az osztályon. Az eddigi 17 ágy igen kevésnek bizonyult: a koraszülötteket, mikor elérték az 1500 grammos súlyt, át kellett helyezni az újszegedi részlegbe, hogy a többi csecsemőt fogadni tudják. Most 30 ágyra bővül ez a szám, így jó esély van arra, hogy az ide került koraszülöttek innen is menjenek haza, és minden gyerek számára vadonatúj inkubátor, lélegeztetőkészülék, multifunkciós monitor álljon rendelkezésre. Ez igazi nemzetközi színvonalat képvisel – összegzett a klinika vezetője. A részleget a következő öt évben rendszeresen ellenőrzik, miként fejlődnek a koraszülöttek, és hogyan működik a műszerpark.

„Az egészségügyi integráció és az ellátás közös ügy, a közös érdek mentén való gondolkodás zökkenőmentesen folyik” – hangsúlyozta Szabó Gábor rektor. A professzor hangsúlyozta: az egészségügyi integráció valójában a Semmelweis-tervet kezdte megvalósítani, annak egyfajta előképe. A közeli jövőben megvalósul a klinikai beruházás, és ha a kormány a Semmelweis-tervet következetesen végrehajtja, annak Szeged és a régió nyertese lehet – így Szabó Gábor.

A szakma és az egészségügyi kormányzat által is példaértékűnek tartott egészségügyi integrációt két részletben, 2005-ben – a Gyermekklinika az önkormányzati fenntartású gyermekkórház egyesülésével – és 2007-ben – mikor a Szegedi Tudományegyetem átvette az egészségügyi intézmények fenntartói szerepét – valósult meg – vázolta az integráció lényegét Botka László polgármester. Az egészségügyi integrációs szerződés rögzíti, hogy Szeged város önkormányzata minden éves költségvetésében 100 millió forintot biztosít a Szegedi Tudományegyetem számára, amit kizárólag fejlesztésekre, leginkább pályázati önrészre lehet fordítani. „Vállaltuk azt is, hogy ha valamelyik klinika nagy jelentőségű pályázaton kíván indulni, és újfajta ellátási formát szeretne bevezetni, akkor a 100 millió forint fölött is ehhez támogatást nyújtunk” – indokolta a mostani támogatást a polgármester.

Botka László kiemelte: soha ennyi pénzt nem költött egészségügyi fejlesztésre az önkormányzat, mint ebben az évben. A mostani támogatás mellett most fejezték be a rövidesen meginduló új klinikai tömb infrastruktúrájának kiépítését. Mindent összeadva több mint 900 millió forintot fordított egészségügyi fejlesztésre a szegedi önkormányzat, amire két évtizedes fennállása óta nem volt példa.

 

Arany Mihály

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.