SZTE Info

Manninger emlékérmet kapott Kovács Kornél, a SZTE professzora

A Magyar Mikrobiológiai Társaság kitüntető Manninger emlékérmet adományozott Kovács Kornélnak, a Szegedi Tudományegyetem professzorának. A kitüntetés, amely életmű-díjnak számít a hazai mikrobiológus társadalomban azért is jelentős, mert általában a klasszikus mikrobiológia területén működő kutatóknak ítélik oda, Kovács professzor pedig elsősorban a mikrobiális biotechnológiában ért el komoly eredményeket.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kovács Kornél egyetemi tanulmányait biológus szakon Szegeden végezte. 1971-ben végzett, abban az évben nyitották meg a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontját. A kutatási terület a földi élet keletkezésének és fejlődésének egyik alapvető csodája és megoldatlan rejtélye volt. Életünk a Földön olyan molekulákból épül fel, amelyeknek két, minden kémiai-fizikai tulajdonságukban azonos tükörképi párja létezik. A tükörképi molekula párokből az élő szervezetekben azonban csak az egyik fajtát találjuk -- az élet tehát aszimmetrikus, miközben az élettelen világban csaknem tökéletes szimmetria uralkodik. A furcsa és megdöbbentő kérdés tehát az, hogyan fejlődhetett ki egy aszimmetrikus élővilág a csaknem tökéletes szimmetriával rendelkező élettelenből? Kovács Kornél olyan kísérleteket végzett, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy az aszimmetrikus élet kialakulhatott az ún. aszimmetrikus gyenge kölcsönhatások réven, melyek olyan gyengék, hogy a mindennapi életben csak speciális radioaktív bomlási folyamatokban tudjuk érzékelni. Második publikációja eredményeinek köszönhetően egy első szerzős cikk volt az egyik legrangosabb folyóiratban, a Nature-ban. Ezzel el is nyert egy UNESCO ösztöndíjat, amivel 1974-75-ben a természettudományos kutatások fellegvárában, a University of California Berkeley kampuszára került a Nobel díjas Melvin Calvin intézetébe.

Amikor visszatért Magyarországra, az enzimek működésével kapcsolatos alapvető kérdéseket választotta kutatásai témájául. Az eredmények felkeltették a nemzetközi tudományos körök érdeklődését, aminek eredménye egy 4 éves meghívás lett az USA Gerogia Állami Egyetemén. A hidrogenázok molekuláris biológiai kutatását ott kezdte el, majd itthon folytatta. 1996-ban hívták az akkor megüresedő Biotechnológiai Tanszék vezetői helyére az SZTE-re. Az akadémiai doktori fokozatot 1999-ben szerezte meg.

A Biológus Tanszékcsoport vezetője, az SZBK tudományos tanácsadója. Számos nemzetközi és hazai tudományos szervezetben vesz részt, a Magyar Biogáz Egyesület alapító elnöke. Munkatársaival több mint 230 publikációt jegyez, melyek referált nemzetközi folyóiratokban jelentek meg, társszerzője 7 szabadalomban és meghívott előadóként szerepelt 100 felett különféle tudományos konferenciákon.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.