Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE ÁJTK Karrier Iroda szervezésében zajlott le a Partnertalálkozó elnevezésű rendezvény március 31-én. A nagy érdeklődésre való tekintettel át kellett helyezni egy, az eredetinél nagyobb terembe a helyszínt; az érdeklődő jogászhallgatók így is zsúfolásig megtöltötték a helyiséget.
A partnertalálkozót az esemény moderátora, Görög Márta egyetemi docens nyitotta meg. A rendezvény elsődleges céljaként azt jelölte meg, hogy a hallgatók tájékozódjanak a végzés utáni elhelyezkedési lehetőségekről, feltételekről, méghozzá a témában leginkább kompetens személyek által. A különböző hivatalokból érkezett előadók rövid tájékoztatója után a diákok feltehették kérdéseiket az ügyvédi, közjegyzői, bírói vagy épp a rendőrség berkeiben vállalt állásokkal kapcsolatban.
Kopcsányi Katalin, a Szegedi Közjegyzői Kamara elnökhelyettese ismertette, mi vár arra, aki ezt az életpályát választja. Szó esett arról, hogy egyre nagyobb megbecsültségnek örvend ez a szakma, és bár sokszor a munka nem ér véget a hivatalban, „haza is kell vinni néha”, a fáradozásokat megfizetik. Ennek a hivatásnak a gyakorlásához a jogász diploma megszerzése után szakvizsga szükséges - a közjegyző-jelöltek egy közjegyző mellett kezdenek el tevékenykedni.
A Csongrád Megyei Bíróságot Cseh Attila képviselte, aki felvázolta, hogyan lehet eljutni a bírósági fogalmazótól a bírói posztig. „A bírósági munkának csak egy vékony szelete a tárgyalás vezetése” – hangzott el az ismertetőben. „Emellett tanulmányozni kell az ügyet, felkészülni belőle; elmerülni az adott témakörben, ami bizony rengeteg időt elvesz: nálunk gyakoriak a munkával töltött éjszakák.” A www.birosag.hu oldalon a bírósági állások iránt érdeklődők további információkat találnak.
„Az ügyvéd az ügy első bírája” – emelte ki Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke. Hangsúlyozta, hogy az ügyvédi pálya szépsége a szabadság, hiszen egy ügyvéd maga dönti el, milyen jogcímre alapítja a keresetet. Munkája egyfajta nyomozás, amíg felkutatja a bizonyítékokat, tanúkat. Ha valaki ügyvéd szeretne lenni, akkor három év jelölti tevékenység után teheti le a szakvizsgát. Az is kifejtette, hogy a régebbi generáció számára nehézséget okoz, hogy ezen a területen is egyre többet kell használni a számítógépet, az elektronikus ügyintézést. Így még inkább szükség van fiatalabb, informatikában jártas ügyvédjelöltekre is. Emellett „az idegen nyelvek ismerete nagy előnyt jelent, hiszen globalizált világunkban sok ügyvéd kerül kapcsolatba nemzetközi, cégekkel vagy ügyfelekkel” – emelte ki Kertész József.
A közigazgatási szféra felértékelődésére hívta fel a figyelmet Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója. Aki náluk helyezkedik el, a kezdeti gyakornoki poszt után, két év elteltével lehet főelőadó, és léphet egyre feljebb a ranglétrán. Polner Eörs elmondása szerint ez az egyik legbiztosabb pálya, és a légkör közel sem olyan bürokratikus, mint ahogy az a köztudatban él.
Akár a rendőri hivatás is nyitva áll a jogászok előtt. Mint azt Varga Mihály, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Humánigazgatási Szolgálatának vezetője elmondta, bűnügyi vonalon és az igazgatás-rendészeten is szükség van ilyen végzettségű fiatalokra. Kezdetben a munkába álltak kormánytisztviselői posztot töltenek be, majd három év után kerülhetnek be a hivatásos állományba, amely bérezésben és juttatásokban is már magasabb kategóriát jelent.
A tájékoztatók után a hallgatók kérdéseikkel fordulhattak az előadókhoz, akik készséggel adtak további információkat az érdeklődőknek a diploma megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatban.
Tóth Ilona
