SZTE Info

Közlemény a Szegedi Tudományegyetem rektorválasztásáról

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2010. március 8-án tartotta rektorválasztó szenátusülését. A rektori tisztségre ketten adták be pályázatukat: Prof. Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár, az egyetem jelenlegi rektora és Prof. Dr. Wittmann Tibor egyetemi tanár.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szavazás első fordulójában a titkos szavazáson a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező 49 szenátor közül 40-en adtak le érvényes szavazatot, közülük 27-en Szabó Gáborra, 13-an Wittmann Tiborra. A második fordulóba a Szenátusülés első napirendi pontjában elfogadott választási ügyrendnek megfelelően az egyszerű többséget kapó Dr. Szabó Gábor jutott tovább.

A szavazás második fordulójában már csak az ő neve szerepelt a szavazólapon, a név mellett kettő lehetőség: „igen” vagy „nem”, mivel személyi ügyekben tartózkodás nincsen. A második fordulóban 44 érvényes szavazat volt, ebből 30 „igen”, 14 „nem” szavazat. Mivel Dr. Szabó Gábor harmadik rektori ciklusára pályázik, a Felsőoktatási Törvény szerint kinevezéséhez minősített többség, azaz jelen esetben 33 „igen” szavazat kellett volna.

Ennek megfelelően a rektorválasztás eredménytelen volt, a rektori tisztségre új pályázatot kell kiírni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *