Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem sikeresen TÁMOP-pályázatán keresztül kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását tűzte ki célul.
A Szegedi Tudományegyetem a TÁMOP-421B pályázat keretében 2 milliárd 856 millió 331 ezer forint támogatást nyert el egy Kutatóegyetemi Kiválósági Központ intézmény létrehozására. Az összességében 3 milliárd 6 millió 664 ezer forint költségvetésű projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kiválósági Központon keresztül elősegítse az SZTE kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén. A program szorosan összefügg a „kutató-elitegyetem” címmel, amelyet nemrégiben nyújtott át az oktatási és kulturális miniszter a Szegedi Tudományegyetemnek.
Az SZTE a szellemi potenciál erősítésével és a kutatási infrastruktúra fejlesztésével szeretné elősegíteni az egyetem versenyképességének fejlesztését a hallgatókért, kutatókért és kutatási megbízásokért folyó versenyben, erősíteni szeretné a nemzetközi érdeklődésre számot tartó alapkutatások interdiszciplináris jellegét, valamint fokozni szeretné a tehetség menedzselés eredményességét. Emellett természetesen fontos szempont a stratégiai kutatási együttműködés fenntartása olyan nemzetközi hírű intézményekkel, mint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, vagy a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány két szegedi intézete.
Az 5 interdiszciplináris Alprogram mindegyike a nemzetközi kutatás élvonalába tartozik, és szinergikus fejlesztést, valamint a kapacitások közös kiaknázását tesz lehetővé a kiemelt területeken. A Szabó Gábor professzor vezette Szuperlézer Alprogram kiemelt célja az Az ELI-hez kapcsolódó alkalmazások fejlesztése, valamint a kapcsolódó területek tudományos igényeinek kielégítése. A legmodernebb nano- és gyógyszertechnológiák és módszerek meghonosítását tűzte zászlajára a Kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás Alprogram, Fülöp Ferenc professzor vezetésével. Molekuláris biológia, genetika, orvostudomány Alprogram a betegségek molekuláris patogenézisének feltárása mellett a neuropszichiátriai zavarok patomechanizmusát kutatja. Penke Botond akadémikus a program vezetője. A Kovács Kornél professzor neve által fémjelzett Környezettudomány, energetika Alprogram a nanopartikulumok biztonságosságának kérdésének vizsgálatán túl megújuló energiahordozók előállítására irányuló technológiák fejlesztésén fog dolgozni, részben korábbi eredményekre építve. A program legátfogóbb témája az Információs Társadalom Alprogram, amely napjaink meghatározó kérdéseivel foglalkozik a területen, így az információs társadalom jogi, gazdasági, szociológiai, történeti és stratégiai vetületeinek kutatásával.
A programban közel 90 új kutatási műszer beszerzésére kerül sor, és kiemelt figyelmet szentelnek a hallgatók bekapcsolásának a kutatási programokba. A Szegedi Tudomány karai közül szinte mindegyik bevonásra kerül valamilyen módon a Kiválósági központ programba aktív közreműködőként.
A program kiemelt menedzsment feladata a Kiválósági központ intézményi hátterének megteremtése, valamint az egyetemi paradigmaváltás elősegítése, többek között modern versenypiaci menedzsment módszerek és struktúrák meghonosításán keresztül. A program stratégiai irányítását egy független szakértőkből álló Igazgatótanács látja el, amelyet Szabó Gábor professzor, az egyetem rektora vezet. A projekt tudományos igazgatója Dr. Kiricsi Imre.Az operatív menedzsment feladatok között a projekt szakmai menedzsmentjén túl megjelenik a nemzetközi kutatási hálózatszervezés és a kutatásmarketing tevékenység, hogy a Kiválósági központ önálló szereplőként is megjelenhessen a nemzetközi innovációs piacon, de helyet kaptak olyan exkluzív tevékenységek is, mint a kutatói coaching, vagy a kutatás-kontrolling.
A projekt tervezett futamideje 2 év, ami reményeink szerint lehetőséget biztosít az intézményi háttér létrehozására és az önálló kutatási brand kiépítésére. A program első mérföldköve 2010. szeptember 30., amikorra az egyetemnek el kell számolnia a támogatási összeg 30%-ával, amelyet jellemzően a műszerpark fejlesztésére fordít az első ütemben.
Vezetői összefoglaló
Összefoglaló adatok:
Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem
Pályázati konstrukció: TÁMOP-421B
Pályázati támogatás: 2 856 331 eFt
Projekt összköltség: 3 006 664 eFt
Támogatási intenzitás: 95%
A projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ intézmény létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE kutatás-fejlesztési versenyképességének javítását a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén.
Az 5 interdiszciplináris Alprogram a nemzetközi kutatás élvonalába tartozik, és szinergikus fejlesztést, valamint a kapacitások közös kiaknázását tesz lehetővé a kiemelt területeken, a szellemi potenciál és a kutatási infrastruktúra fejlesztése mellett, stratégiai és operatív menedzsment szervezet irányítása mellett.
A projekt eredményei iránti igény 2 területen várható. Az első terület az ELI támogató projekt. A kutatási témák között több olyan is szerepel, amelyek megoldása szükséges ahhoz, hogy az ELI potenciálja kihasználható legyen. A másik vetületet a kapcsolódó tudományterületek jelentik. A kifejlesztendő módszerek várhatóan új lehetőségeket nyitnak meg az orvosbiológia, illetve az anyagtudomány területén.
Közvetlen célok:
A SZTE gyógyszerkutatási területen meg kívánja őrizni és tovább javítani előkelő pozícióját a hallgatókért kutatókért folytatott versenyben, és a nemzetközileg is magas szintű alapkutatással vonzó partnerré kíván válni ezen piac szereplőiért folyó versenyben.
A projekt gazdasági előnyeihez sorolhatók a környezet fokozott védelme irányába tett erőfeszítések is, melyek az új típusú, energiatakarékos, fokozott élettartamú rendszerek megvalósítása mellett, a megújuló energiaforrások hatékony hasznosítását lehetővé tevő komplex rendszerek, az új energiaforrások, valamint a technológiai folyamatok megfelelő szabályozására is alkalmas kémiai szenzorok kifejlesztését célozzák. Ki kell emelni az életminőség javításához kapcsolódó anyagkutatások, melyek a felületkémia és a bioszervetlen kémia legszélesebb ismeret-bázisára és eszköztárára alapozva, bio-kompatibilis szerkezeti és funkcionális anyagok kidolgozását igénylik.
Közvetlen célok:
Az Alprogram szakmai spcifikumaiból adódóan a területen már csak integrált alapkutatással lehet komoly eredményt elérni, amely feltételezi a legkülönbözőbb szakterületek (bioinformatika, elméleti kémia, molekulamodellezés, fehérjék szerkezeti elemzése, fehérje kölcsönhatások vizsgálata, elektrofiziológia, stb.) képviselőinek együttműködését. Ezek a feltételek a világon máshol is csak a legnagyobb kutatóközpontokban, gyógyszergyárakban, egyetemeken vagy tudásközpontokban adottak. Szegeden csak a DNT-RET működésének 4 éve alatt formálódtak ki azok a tudományos iskolák és csapatok, amelyek a legkülönbözőbb szakemberek (fizikus, vegyész, bioinformatikus, orvos, biológus) együttműködésén alapulnak és magas színvonalú alapkutatást tudnak végezni.
Közvetlen célok:
Korábbi években alkalmazásra kerülő eredményeket értünk el pl. a gombatermesztés és a hidroponikus zöldségtermesztés mikrobiális hátterű kórokozóinak kutatásában. A rohamosan fejlődő nanotechnológia iparban egyre nagyobb létszámban dolgozók foglalkozási eredetű egészségkárosodásának valószínűsége is nő. A nanopartikulumok biztonságosságának kérdése nem megoldott.
Az SzTE kutatói kiemelkedő eredményeket értek el a megújuló energiahordozók előállítására irányuló technológiák elméleti alapjainak megismerése területén. A biológiai hidrogén és biogáz termelés biotechnológiájának pontosabb megismerése az eljárások hatékonyságát növelő módszerekhez, nemzetközi szabadalmakhoz vezettek. Eredményeket értek el katalizátoranyagok fejlesztése terén.
Közvetlen célok:
Az információs társadalom kihívása számos rendszerszinten eredményezett földrengés-szerű változásokat a társadalomtudományban is: önálló interdiszciplínát teremtett, amely magát a jelenséget vizsgálja (information society studies) önálló jogi klaszter alakult ki az információs társadalomban felértékelődő komplex jogi problémák kezelésére, és információ- és tudásgazdaságként a gazdaságtudománynak is új paradigmája született.
Részben a fentiek következményeként felgyorsult a társadalomtudományok hibridizációja is a természet-és élettudományokkal (MTMI), a nagy anyagtudományi, klímakutatási, környezeti, biológiai, orvosi és más kutatási felhők egyre kevésbé nélkülözhetik a társadalomfilozófiai, kulturális, szociológiai, jogi és más dimenziók alapos és szakosított vizsgálatát.
Közvetlen célok:
A program sikeres megvalósítását és intézményi fenntarthatóságát egy független szakértők bevonása mellett felálló stratégiai (Igazgatótanács) és egy operatív menedzsment szervezet segíti elő, az egyetem intézményi keretei között.
Közvetlen menedzsment célok:
Menedzsment tevékenységek:
1. Projektmenedzsment: projektadminisztráció (működési mechanizmusok és lebonyolítás), pénzügyi elszámolás, ellenőrzés, pénzügyi és kutatási kontrolling rendszer bevezetése és működtetése, jogi és üzletviteli tanácsadás, HR tanácsadás, karrierkövetés, ALUMNI, kutatói coaching, valamint minőségmenedzsment tevékenységek (benne: Baldrige kritériumok alapján kidolgozott minőségirányítási rendszer bevezetése, felkészítés az Európai Minőségi Díj kritériumrendszerére).
2. Kapcsolatmenedzsment: üzletfejlesztési tevékenység/Key Accountok kezelése, egycsatornás KF ügyfélszolgálat kialakítása, működtetése, nemzetközi KF networking tevékenység, hazai tudás-hálózati szövetség létrehozása, KF és innovációs partnerség-építés.
3. Tudásmenedzsment: tudományos potenciál felmérés eredmények alapján létrejött tudás-portfolió menedzselése (kiajánlások, technology platform építések, patent pool lehetőségek keresése, stb.), szellemi alkotás védelmi eljárások előkészítése ( megvalósítás és költségek a TÁMOP-421A program keretében!), publikációs adatbázis működtetése, potenciálra alapozott innovációs programok szervezése.
4. KF Marketing-menedzsment: KF potenciál hasznosításának piaci felmérése, célcsoport-szegmentáció, piaci pozícionálás, CoE imázsépítés, PR, disszeminációs tevékenység, marketing támogató eszközök létrehozása, marketing célú rendezvények szervezése, tudományos workshopok és konferenciák lebonyolítása.
5. Stratégiai menedzsment: Kutatóegyetemi program vízió kialakítása, szervezeti értékek meghatározása, stratégiai tervezés (HR, KF infrastruktúra, kutatás-fejlesztés, hasznosítási stratégia), felülvizsgálat és menedzsment, politikák (policy) kidolgozása és folyamatfejlesztés, projektfejlesztés, üzleti tervezés, fenntartási tervek elkészítése és forrásallokáció.
