Egy európai közvélemény-kutatás, a Trendence Graduate Barometer 2010 arról számol be, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói jobban szeretik egyetemüket, valamint számos ponton elégedettebbek az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaik.
A magyar átlaghoz hasonlóan azonban a szegedi egyetem hallgatói is borúlátóbbak a munkavállalás, a karrierlehetőség és a várható jövedelmek tekintetében, mint az európaiak, és ráadásul a nyelvi felkészültségük még nem érte el az európai színvonalat, sőt, rosszabb a hazai átlagnál is: haladó szintű angol nyelvtudással a szegedi mérnökhallgatók mindössze 17%-a, közgazdászok 28%-a rendelkezik, míg az európai átlag 60%, de a magyar átlag is meghaladja a szegedit.
A felmérésében 24 ország, 850 intézmény, 220 ezer hallgató vett részt. Az évente ismétlődő, egyre népszerűbb európai szintű online közvélemény-kutatás az egyetemi hallgatók véleményét, elégedettségét vizsgálja saját képzésüket illetően, valamint jövőbeni várakozásaikat a munkaerőpiacon. Idén a mérnöki és gazdasági képzésben résztvevők kerültek a fókuszba, Magyarországon több mint 26 ezer hallgató válaszolt a kérdésekre. A szegedi mérnökhallgatók közül 842-en, a gazdasági szakokon tanulók közül 309-en töltötték ki a kérdőívet.
-A Szegedi Tudományegyetem hallgatói az európai és a magyar átlagnál is pozitívabban értékelték többek között az intézmény tudományos elismertségét, a diákéletet, a diploma munkaerő-piaci értékét, az egyetemi infrastruktúrát, az intézmény informatikai felszereltségét, nemzetközi kapcsolatait. Ugyanakkor más európai egyetemekhez viszonyítva a szegedi diákok kevésbé elégedettek a kurzusok tartalmával, valamint – a mérnökhallgatók – az egyetemi adminisztrációval és szolgáltatásokkal. Az is kiderül a kutatásból, hogy a szegedi (és a magyar) hallgatók kevesebb a képzésükkel összefüggő munkatapasztalatot szereznek.
Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes fontos és hiteles visszajelzésnek nevezte a felmérést a mérnökképzésben, a természettudományi, az informatikai és a gazdasági képzésben résztvevő hallgatók tekintetében. Mint megtudtuk, az SZTE vezetése elemzi a rendelkezésükre bocsátott kimutatásokat. „Kifejezetten örömünkre szolgál a felmérésnek az az eredménye, miszerint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói kedvelik az alma materüket, kötődnek az egyetemhez. Az oktatás minőségét a gazdasági és a mérnökképzésre jelentkező hallgatók egyaránt közel 90 százalékban vették figyelembe akkor, amikor egyetemi képzést és képzőhelyet választanak maguknak (89,1% és 89,4%). Az egyetem tudományos színvonalát és elismertségét is mindkét csoportba tartozó hallgatók 90 százalékpont fölötti értékkel jellemezték (93,9% és 95,4%). Az oktatás minőségét is kifejezetten magas pontszámmal honorálták (83% és 86%)” – sorolja a számadatokat Pukánszky Béla.
A rektorhelyettes úgy véli, mindezek a tényezők arra mutatnak, hogy az egyetem e képzési formái jelentős vonzerővel rendelkeznek, és kifejezetten sikeresnek mondhatók. Ennek a kiemelkedő eredménynek a hátterében az e képzésekben résztvevő karok vezetésének és oktatóinak folyamatos, tervszerű képzés- és tananyagfejlesztő munkája áll – hangsúlyozza. „Meggyőződésünk szerint hozzájárulnak a hallgatói elégedettséghez a nagyegyetemi struktúrából adódó többlet-előnyök is, például a karok között tudatosan tervezett és kivitelezett képzési együttműködés” – teszi hozzá. Pukánszky Béla a kevésbé pozitív eredményeket is értékes visszajelzésnek tekinti. Mint mondja, a hallgatók gyakorlati munkatapasztalatainak csekély mértéke és a hallgatók nyelvi kompetenciáinak hiányosságai ügyében lépeseket terveznek. „Nagyon hasznos lenne, ha ez a tanulságos és sok haszonnal járó felmérés a jövőben nem korlátozódna a fenti területekre, hanem az egyetemen folyó valamennyi képzési területre és formára kiterjedne!” – jegyzi meg végül.