Az egyetemalapító
Báthory István emléke előtt tisztelgett kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB). Az erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem 428 évvel ezelőtt, 1581. május 12-én bocsátotta ki a kolozsvári egyetemet megalapító oklevelét. A szenátus 2007. évi döntésének értelmében ide vezeti vissza gyökereit a szegedi univerzitás is, hiszen mint ismeretes, a trianoni békediktátumot követően, 1921-ben a Tisza-parti városban talált új otthonra az Erdélyből elűzött intézmény.
 |
| Fotó: Segesvári Csaba |
Az emlékünnepség a SZAB-székházban kezdődött, ahol
Dékány Imre akadémikus, a SZAB elnöke mondott köszöntőt, majd
Papp Sándor történész, az SZTE Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense tartott előadást „Báthory István, a király és fejedelem két világ – Kelet és Nyugat – határán” címmel. Az egyetemi oktató a nagy formátumú európai politikust mutatta be a legújabb hazai, nemzetközi eredmények és saját isztambuli kutatásai alapján. Megtudhattuk egyebek mellett, hogy Báthory kora egyik legtehetségesebb politikusa, kiváló katona, diplomata és államférfi volt, akiben a lengyelek máig egyik legnagyobb királyukat tisztelik. Az ügyes taktikázás sem állt távol tőle, így került a két nagyhatalom, a Habsburg és az Oszmán Birodalom között lavírozva Erdély és Lengyelország élére.
A program a Dóm téri panteonban folytatódott, ahol Báthory István és a gyulafehérvári református akadémiát az 1620-as években megteremtő
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát koszorúzták meg a résztvevők. Az ünnepi gondolatokat
Palkó Andrástól, az SZTE tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettesétől hallhatta a közönség.
 |
| Fotó: Segesvári Csaba |
A professzor azt mondta, felmerülhet a kérdés: mennyire vállalhatja föl a 21. század elején az állami fenntartású, tehát világias jellegű Szegedi Tudományegyetem a Báthory István alapította kolozsvári felsőfokú jezsuita tanintézményt történelmi-szellemi elődként? Vállalható-e a jezsuita értékrend a mai magyar egyetemi gondolat számára? Palkó András szerint bátran és fenntartások nélkül felelhetünk igennel, mert minden igényes egyetemi polgárnak ki kell állnia azok mellett az egyetemes emberi értékek mellett, amelyek a jezsuita oktatási intézményeket is oly sikeressé tették annak idején: ilyenek az erkölcs, a tudás, a szorgalom, a fegyelem és a tehetséggondozás.
„A jezsuita egyetemek olyan általános európai értékeket közvetítettek, melyeknek átadása ma is minden, magára valamit is adó felsőoktatási intézmény célkitűzései közé tartoznak. Amikor e helyütt tisztelgünk és koszorúzunk, nem a kora újkori katolikus egyház, a jezsuiták korabeli szemléletének továbbélése mellett teszünk hitet, hanem annak a szellemi-kulturális örökségnek, annak az értékközpontú szemléletnek a felvállalása, továbbörökítése mellett, melyek segítségével a jezsuiták nemzedékek sorát képezték ki” – fogalmazott.
