SZTE Info


Szóljunk hozzá!

Hatékonyabb napkollektorok készítésének lehetőségét vizsgálja az SZTE

A jövőben akár több hőenergiát termelő napkollektorok is készíthetők a Szegedi Tudományegyetemen 2009. júniusától üzembe helyezett mérőlabornak köszönhetően. Az új berendezés segítségével ugyanis lehetőség nyílik a hatékonyságot befolyásoló műszaki paraméterek vizsgálatára. A kutatási célokon túl a labor oktatási feladatokat is ellát, hiszen a gépészmérnök hallgatók a kollektorok gazdaságos üzemeltetését is elsajátíthatják.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2009. júniusától a napenergia-hasznosítást célzó kutatások elősegítése érdekében egy új napkollektor mérőlabor kezdi meg működését a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán. A labor a kutatási feladatok mellett a gépészmérnök hallgatók számára gyakorlati oktatóhelyet is biztosít, ahol a diákok a kollektorok hatásfok-mérésén kívül azok gazdaságos üzemeltetését is elsajátíthatják. A közel hét millió forintból kialakított rendszernek köszönhetően továbbá a nyári időszakban a Kar egyik oktatási épületének melegvíz igényét is fedezni tudják.ű


A kollektorok hatékonyságát nagymértékben befolyásolják az üzemeltetés körülményei, így például a napsugárzás intenzitása és a külső hőmérséklet. Azonos körülményeket feltételezve azonban a különböző kollektorok is eltérő hatásfokkal működnek, magyarázza Péter Szabó István, a Mérnöki Kar adjunktusa. A laborban végzett vizsgálatok során a szegedi kutatók a kollektorok szerkezeti felépítésének, illetve a különböző üzemeltetési algoritmusoknak a melegvíz-termelésre gyakorolt hatását kívánják felmérni, így az eredmények függvényében hatékonyabb kollektorok készítésére nyílhat lehetőség.


A berendezés iránt már most nagy az érdeklődés a napkollektor fejlesztéssel és forgalmazással foglalkozó cégek körében.

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.