Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A fényes hangok, hangos fények cím olyan jelzők összekapcsolása, amelyek nem triviálisan, mindenki számára tartoznak össze, ugyanakkor a fénynek nagyon gyakran van hangja és a hangnak akkor jó, ha van fénye” – beszélt a rendezvény idei címéről Papp Katalin, a Karácsonyi Kísérletek főszervezője, a Kísérleti Fizikai Tanszék docense. Kicsit mélyebben a fizikába beleásva: sok nagyteljesítményű fényimpulzus van, ami nagy hanggal jár.
Befőttes üvegek is sorakoztak egy asztalon különböző mennyiségű vízzel töltve, hogy egy karácsonyi dalt szólalhasson meg az üveg szélén…
Szegeden, sőt akár Magyarországon eddig nem látott kísérleteket is bemutattak. A hang sebességének közegtől való függését a fizikában és operaéneklésben egyaránt jártas Szélpál Szilveszter demonstrálta, aki fizikus tanulmányai mellett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának magánének szakos hallgatója is. A hang közegtől való függése miatt változik a frekvenciája: Szélpál Szilveszter olyan közegben szólaltatta meg hangját, amely nem szokványos (például hélium) – így a hagyományos beszédhang frekvenciáját közegtől függően magasabbnak, illetve mélyebbnek hallhatták.
„Kemény munkával járt, hogy összejöttek ezek a nem szokványos kísérletek” – mondta el az előkészületekről Papp Katalin. Az érdeklődők láthattak olyan nagyteljesítményű YAG-lézert is, amely infravörös tartományban sugároz. Nem látjuk, ahogyan a levegőben, a közegben terjed, de meggyújtja a szigetelőszalagot, elvágja a műanyagpoharat… A behatolás, a fény elnyelése függ a közeg színétől, a sárga lufiban lévő fekete lufinál a sárga nem pukkad ki, a feketét viszont elégeti a lézer. Szabó Gábor, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzora a nem látható fénytartományban működő lézerek tulajdonságait és alkalmazását mutatta be, például a környezetfizikai méréseknél. De további érdekes bemutatókat, előadásokat kínált a „koncert” többi fellépője is: Bohus János, Kopasz Kata, Nagy Anett és Szakmány Tibor.
A. M.
