SZTE Info

A fizikusok ajándékkoncertje: Karácsonyi Kísérletek

2006 óta rendezi meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád Megyei Csoport és az SZTE Fizikus Tanszékcsoport a nagy népszerűségnek örvendő Karácsonyi Kísérleteket, melyre kis és nagy diákokat egyaránt vártak. Az idei rendezvény, „ajándékkoncert” a „Fényes hangok, hangos fények” címet viselte, és mintegy 120 érdeklődőt vonzott az SZTE TTIK Budó-tantermébe december 17-én.
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A fényes hangok, hangos fények cím olyan jelzők összekapcsolása, amelyek nem triviálisan, mindenki számára tartoznak össze, ugyanakkor a fénynek nagyon gyakran van hangja és a hangnak akkor jó, ha van fénye” – beszélt a rendezvény idei címéről Papp Katalin, a Karácsonyi Kísérletek főszervezője, a Kísérleti Fizikai Tanszék docense. Kicsit mélyebben a fizikába beleásva: sok nagyteljesítményű fényimpulzus van, ami nagy hanggal jár.

img_113Befőttes üvegek is sorakoztak egy asztalon különböző mennyiségű vízzel töltve, hogy egy karácsonyi dalt szólalhasson meg az üveg szélén…

Szegeden, sőt akár Magyarországon eddig nem látott kísérleteket is bemutattak. A hang sebességének közegtől való függését a fizikában és operaéneklésben egyaránt jártas Szélpál Szilveszter demonstrálta, aki fizikus tanulmányai mellett a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának magánének szakos hallgatója is. A hang közegtől való függése miatt változik a frekvenciája: Szélpál Szilveszter olyan közegben szólaltatta meg hangját, amely nem szokványos (például hélium) – így a hagyományos beszédhang frekvenciáját közegtől függően magasabbnak, illetve mélyebbnek hallhatták.

„Kemény munkával járt, hogy összejöttek ezek a nem szokványos kísérletek” – mondta el az előkészületekről Papp Katalin. Az érdeklődők láthattak olyan nagyteljesítményű YAG-lézert is, amely infravörös tartományban sugároz. Nem látjuk, ahogyan a levegőben, a közegben terjed, de meggyújtja a szigetelőszalagot, elvágja a műanyagpoharat… A behatolás, a fény elnyelése függ a közeg színétől, a sárga lufiban lévő fekete lufinál a sárga nem pukkad ki, a feketét viszont elégeti a lézer. Szabó Gábor, az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék professzora a nem látható fénytartományban működő lézerek tulajdonságait és alkalmazását mutatta be, például a környezetfizikai méréseknél. De további érdekes bemutatókat, előadásokat kínált a „koncert” többi fellépője is: Bohus János, Kopasz Kata, Nagy Anett és Szakmány Tibor.

A. M.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.