Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Az egészségügyi innovációk olyan ütemben fejlődnek, amely alapjaiban formálhatja át a betegellátást a következő években – erről beszélt a Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof. Dr Rovó László a Pénzcentrumnak adott interjúban. A fül-orr-gégész professzor részletesen ismertette, milyen technológiai áttörések zajlanak világszerte és Magyarországon, és ezek miként válhatnak a mindennapi gyógyítás részévé.
A rektor szerint az egyik legjelentősebb előrelépés a molekuláris biológia és a mesterséges intelligencia találkozásában figyelhető meg. Mint fogalmazott: „A módszer gyökeresen felgyorsította és olcsóbbá tette a gyógyszerfejlesztést.” Hozzátette, hogy a génterápia és a nagyméretű genetikai adatbázisok elemzése új korszakot nyithat a célzott kezelésekben.
Az interjúban kiemelte az is, hogy Magyarországon is komoly fejlesztések zajlanak, különösen az egészségügyi mesterséges intelligencia területén. Ezek alapját a nagyméretű, jól strukturált adatbázisok adják, amelyek nélkülözhetetlenek az algoritmusok tanításához. Ugyanakkor nemcsak az adatgyűjtés, hanem azok feldolgozása is kulcskérdés. „Az adatok tisztítása és annotálása komoly szakértelmet igényel, de már itt is megjelent az automatizáció” – mondta.
A professzor beszélt az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szerepéről is, amely több hazai intézmény együttműködésére épül. A cél az, hogy az egészségügyi és járványügyi döntések egyre inkább adatvezéreltek legyenek. Ennek részeként már ma is működnek olyan rendszerek, amelyek a lakosság egészségi állapotát vagy a légúti betegségek terjedését monitorozzák.
A kutatások egyre inkább interdiszciplinárissá válnak, vagyis több tudományág együttműködésére épülnek. Ennek jó példája a bőrbetegségek, valamint a ritka genetikai kórképek vizsgálata, ahol a genetika, az immunológia és a bioinformatika eredményei egyszerre jelennek meg.
A mesterséges intelligencia a diagnosztikában is egyre nagyobb szerepet kap. „A diagnosztika az egyik legígéretesebb alkalmazási terület” – hangsúlyozta a rektor, utalva arra, hogy az MI-alapú algoritmusok képesek olyan apró elváltozások azonosítására is, amelyek az emberi szem számára könnyen észrevétlenek maradnának. Emellett az egyénre szabott kezelések kialakításában is kulcsszerep juthat az adatelemzésnek.
Ugyanakkor kihívásokból sincs hiány. „A mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldások legfontosabb erőforrása a betegadat, amelynek kezelése rendkívül szigorú szabályozás alá esik” – emelte ki. Az engedélyeztetési folyamatok és az adatkezelési korlátok lassíthatják a fejlesztéseket.
A robotsebészet és a telemedicina fejlődése is látványos. Saját, fül-orr-gégészeti szakterületéről szólva megjegyezte: „Vannak olyan műtéti fázisok, ahol az emberi kéz természetes remegése már önmagában is kockázatot jelenthet”, utalva arra, hogy a robottechnológia nem az orvost váltja ki, hanem annak képességeit egészíti ki.
Prof. Dr. Rovó László szerint nagy valószínűséggel a személyre szabott terápiák és a modern diagnosztikai, illetve telemedicina megoldások egyre szélesebb körben válnak elérhetővé. „Sok ilyen technológia már ma is működhet egy egyszerű mobilalkalmazáson keresztül” – mondta, hozzátéve, hogy a verseny és a fejlődés idővel az árak csökkenéséhez is vezethet.
Összességében az a tendencia rajzolódik ki, hogy a ma még újdonságnak számító megoldások fokozatosan beépülnek a mindennapi betegellátásba – és ezzel egyre több ember számára válik elérhetővé a korszerű, személyre szabott gyógyítás.
Forrás: pénzcentrum.hu
Borítókép: Prof. Dr. Rovó László az első okos cochleáris implantátumot ülteti be 2025. június 25-én, Szegeden. Fotó: Sahin-Tóth István
