Derékfájdalom? – Válaszol a specialista, Dr. Finta Regina gyógytornász

A derékfájdalom igen gyakori probléma, mégis – hívta fel rá a figyelmet Dr. Finta Regina – az emberek általában keveset tudnak róla. Valójában tünetről beszélhetünk, amely önmagában nem feltétlenül jelez komoly betegséget, hanem általaban valamilyen diszfunkció áll a hátterében. – Az esetek több mint 90%-ában mechanikai okokra visszavezethető, funkcionális eltérésről van szó – hangsúlyozta az SZTE főiskolai docense. A gyakorlati tapasztalat és az átfogó kutatások is egyetértenek abban, hogy a gerinc kisízületei-, a csigolyák-, a porckorongok- és az azt körülvevő lágyrészek képalkotóval igazolt károsodása sokszor nincs összefüggésben a tünetekkel; tehát egy-egy elváltozás nem feltétlenül von maga után fájdalmat, és fájdalom akkor is jelentkezhet, ha nincs semmilyen elváltozás. – Egy viszonylag nagy elemszámú kutatás számadatai azt mutatják, hogy az 50 év alattiaknál nagyjából 71-77%-ban van jelen porckorong degeneráció, az 50 év felettieknél pedig ez az arány 90% – mondta az oktató. Hozzátette, természetes élettani folyamatnak tekinthető, hogy bizonyos életkor felett csökken a szervezet víztartalma, így a porckorongoké is, ami tulajdonképpen a gerinc degeneratív folyamatainak egy fontos kiinduló pontja, azonban ideális esetben ehhez a változáshoz a lágyszövetek és az idegrendszer alkalmazkodik, így nem feltétlenül okoz fájdalmat. Ezt alátámasztja, hogy egy MRI vizsgálatban résztvevő, teljesen panaszmentes személyek minimum 30%-nak volt igazolhatóan porckorongsérve. Amikor ez az alkalmazkodás nem történik meg, a folyamat funkcionális eltéréseket, majd fájdalmat okoz. Ennek több oka is lehet.

Miért fáj a derekunk?

A derékfájdalom leggyakoribb oka a nem megfelelő mozgás. Az is baj, ha sokat és rosszul, és az is, ha keveset mozgunk – tudtuk meg a szakembertől.

A nehéz fizikai munkán és az ülőmunkán kívül a túlsúly is hozzájárul a fájdalom és a gerincpatológiák kialakulásához. – Itt nem feltétlenül csak a súlyos elhízásról van szó, elég a túlsúly is ahhoz, hogy a biomechanikai következményei jelentkezzenek. A test plusz súlya nagyobb terhet ró a porckorongokra, ízületekre. Emiatt az ízületek természetes degeneraciós folyamatai felgyorsulnak, valamint megváltozhat a testtartás is a többlet zsír következteben. Ma már tudjuk azt is, hogy a zsírszövet különböző gyulladásos anyagokat termel, melyek szintén jelentős szerepet játszanak a fájdalom kialakulásában, fenntartásában – emelte ki Dr. Finta Regina.

Nemcsak az ülő-, az álló munka is állhat a derékfájdalom hátterében, hiszen mindkettő statikus kényszerhelyzet. – Ha kettő, négy vagy akár nyolc órán keresztül nem mozdulunk, mert annyira belemerülünk a munkába, akkor diszkomfort érzettel jelezhet a testünk, ez természetes – mondta a szakértő.

Az ember nem is gondolná, de a dohányzás és a stressz is jelentős rizikófaktor a derékfájdalom kialakulásában. Ezért fontos a panasz interdiszciplináris megközelítése. – Meg kell vizsgálnunk, hogy azon túl, hogy hatunk a páciens mozgatószervrendszerére, izmaira, ízületeire, szükséges-e valamilyen más támogatás számára. Van, hogy érdemes pszichológust vagy mentálhigiénés szakembert bevonni a munkafolyamatba. Sokszor már a támogató családi közeg is segít a krónikus fájdalom megszűntetésében – hangsúlyozta a gyógytornász.

Akut és krónikus fájdalom

Amikor az ember egy „rossz mozdulatot” tesz, és megfájdul a dereka, akkor a fájdalom akut. Ez másképpen kezelendő, mint a hosszú hónapokig tartó vagy visszatérő krónikus fájdalom, hisz pár nap után magától elmúlhat, és nem biztos, hogy valaha visszatér. Azonban mindenképpen vegyük ezt figyelmeztető jelnek, hogy valamin változtatnunk kell a jövőben.

Dr. Finta Regina hangsúlyozta, a krónikus fájdalom hátterében az esetek túlnyomó többségeben már nem áll fenn a fájdalmat kiváltó szövetkárosító folyamat. A krónikus fájdalom kialakulása összetett, ebben a fájdalom érzékelésének és feldolgozásának folyamata is érintett. A krónikus fájdalom fenntartását központi idegrendszeri változások mellett pszichoszociális tényezők is támogathatják, mint a munkahelyi-családi problémák, szorongás, depresszió. Mindezt súlyosbíthatja a fájdalom katasztrofizálása és a mozgások mennyiségének lecsökkentése. Gyakran védeni akarjuk a fájó területet, félünk az állapotunk súlyosságától. Részben tudatosan, részben automatikusan reagálunk erre, és a gerinc menti izmok tónusának növelésével „merevítjük” az adott gerincszakaszt, csökkentjük a mozgások mennyiségét, más testtartást veszünk fel. Ez rövid távon segítheti a regenerációt, hiszen ezzel megszűnik a mechanikai irritáció. Hosszú távon azonban nem megfelelő alkalmazkodási stratégia alakulhat ki, ami további diszfunkciókat és fájdalmat generálhat. – A hosszan tartó fájdalom mellett sokan nem tudnak jól aludni. Fokozódik a stresszélményük, mely a fájdalom megélését negatívan befolyásolja. Ezt, a több pólusú ördögi kört szükséges megszakítani a folyamat valamelyik pontján – mondta a szakember.

– Ha valakinek akutan megfájdul a dereka, amennyire lehetséges, folytassa a hétköznapi fizikai aktivitásokat. A legrosszabb, amit tehetünk – kutatások és tapasztalatok szerint is –, ha lefekszünk és pihentetjük, főleg napokig. Ha tudunk, menjünk el a munkahelyünkre, vagy ha a fájdalom ezt nem engedi, legalább mozogjunk az otthonunkban; végezzük hétköznapi teendőinket. Ez csökkenti a krónikussá válás esélyét – tanácsolta a gyógytornász. Ilyenkor átmenetileg fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő gyógyszer is szedhető a tünetek enyhítésére, ha nincs ellenjavallata.

Fotó: Bartha Karina

Hogyan kezeljük a fájdalmat?

– A szakirodalom és a tapasztalataink is alátámasztják, hogy a legjobb megelőző és helyreállító megoldás a mozgás. Általánosságban is elmondható, hogy a mozgatószervrendszer panaszait mozgásterápiával tudjuk a leghatékonyabban helyreállítani – osztotta meg Dr. Finta Regina a derékfájdalommal kapcsolatban. A gyógytornász kiemelte a passzív, kiegészítő kezelések hasznosságát is, mint amilyen a manuálterápia és a különböző lágyrész technikák alkalmazása. Ezek átmeneti enyhülést hoznak, de magát a problémát ritkán képesek megoldani, azonban támogathatják és gyorsíthatják az aktív terápiás folyamatot.

– Az aktív és passzív terápia során a gyógytornász a pácienssel együttműködve segít megtanítani a testnek, hogyan adaptálódjon jelenlegi állapotához. Hiszen a már elindult ízületi és porckorong-degenerációt nem lehet megállítani. Viszont lassítani a folyamatot elég hatékonyan tudjuk, illetve, ha a mozgatószervrendszerünk képes kompenzálni a degeneráció okozta változásokat, és létrejön egy újfajta biomechanikai egyensúly, úgy el tudjuk érni a panaszmentes állapotot – mondta a gyógytornász.

A szakembertől megtudtuk: a teljes derékfájós populációt tekintve kevés derékfájdalommal küzdő egyén szorul műtétre vagy egyéb invazív beavatkozásra. A fizioterapeuta saját kompetenciájában látja el az őt felkereső pácienseket. A súlyos állapotra, komoly betegségre utaló úgynevezett „vörös zászló” tüneteket a gyógytornász képes felismerni és szakorvoshoz küldi a pácienst. Funkcionális károsodásra utaló körülmények és tünetek esetében első lépésként is fel lehet keresni gyógytornászt, ha mozgásszervi panaszok nehezítik meg a hétköznapokat. A különböző mozgásszervi betegségekkel foglalkozó szakemberek, gyógytornászok, ortopéd- és reumatológus szakorvosok együtt dolgoznak a páciensek kezelésén. Súlyos állapot esetén az orvosok diagnózis felállításával, gyógyszerrel és egyéb invazív megoldásokkal segítik az állapotjavulást, kevésbé súlyos esetekben pedig gyógytornászok állítják fel a funkcionális diagnózist, és menedzselik a fizioterápiás kezeléseket. Ennek a kezelési tervnek része az edukáció, a különböző eltérések korrekciója, és a fájdalom miatt eddig elkerült mozgások visszavezetése.

Gyulladáscsökkentő kezelések, műtétek után a rehabilitációban is fontos szerepe van a fizioterápiának, a beavatkozások ugyanis óriási változásokat idéznek elő a mozgatószervrendszer állapotában.

– Sok ember azt hiszi, hogy ha derékfájdalma vagy porckorongsérve van, az azt jelenti, hogy többé nem emelhet súlyt, nem emelheti fel a gyerekét, nem futhat. Ez nem így van, csak meg kell tanulja, hogyan teheti meg ezeket az aktuális állapotának megfelelően, ízületkímélő módon, és hogy hogyan vezesse vissza ezeket a típusú mozgásokat fokozatosan, túlterhelés nélkül – emelte ki a gyógytornász.

Mit tehetünk, ha ülőmunkát végzünk?

Fontos, hogy az ülőmunkát minél többször megszakítsuk. – Ezt lehet a mostanában népszerű „excercise snack”-ek beiktatásával. Nagyszerű, ha legalább 45 percenként teszünk egy kört az irodában, megnyújtózunk, csinálunk egy-egy oldalra hajlást vagy guggolást – sorolta Finta Regina.

– Ha csak az ebédszünet félórájában állunk fel, és néha munka után elmegyünk az edzőterembe, ahol mindent beleadva dolgozunk azért, hogy semmi baj ne legyen, nem biztos, hogy olyan hatékonyak vagyunk a fájdalom megelőzését illetően, mint ha rendszeresen megszakítanánk az ülést – emelte ki Finta Regina. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állítható magasságú asztaloknál állva dolgozóknak is érdemes olykor leülniük, valamint a dinamikus ülést támogató eszközöket (nagylabda, levegővel töltött dinamikus párnák) sem állandóan kell használni. Ezek variálása a legjobb, hiszen a folyamatos állástól és a nagylabdán egyensúlyozáskor is elfáradnak a testtartás fenntartásáért felelős izmok.

– Már azzal is rengeteget teszünk az egészségünkért, ha – akár csak heti három alkalommal – nem autóval, hanem biciklivel vagy gyalog megyünk munkába. Természetesen az is nagyon jó, ha valaki edzeni jár, akár fitneszterembe, hiszen ekkor rendszerré válik a mozgás az életében, aminek rendkívül sok haszna van, a mozgásszervi betegségeken túl a daganatos és szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében is – osztotta meg Dr. Finta Regina, aki oktatói és gyógytornász állása mellett személyi edző is.

A szakember kiemelte, fontos a testtartás-korrekció is. – Szinte mindenkinek van valamilyen testtartás-problémája. Ez a legtöbb esetben nem okoz feltétlenül problémát, de mindenképpen egy rizikófaktor, így érdemes rá odafigyelni, hiszen ezzel is tudjuk tehermentesíteni az ízületeinket. Ez nem a „Húzzuk ki magunkat!” jótanács, hanem a tartáseltérés miatt nem megfelelően funkcionáló lágyszövetek, izmok és azok koordinációjának finom újrahangolását jelenti. A mozgásterápia során a gyengült izmokat érdemes fókuszáltabban erősíteni ahhoz, hogy meg tudjuk majd tartani a biomechanikailag előnyösebb, korrigált helyzetet. Gyakran olyan rövidült izmokkal találkozom, főleg ülő munkát végző személyek és krónikus panaszokkal élők esetében, ahol be kell vetni az izomnyújtási technikákat és az egyéb lágyrészkezeléseket is ahhoz, hogy jobb, az ízületeket kevésbé terhelő tartást tudjunk kialakítani az adott személynél – mondta Finta Regina.

Jógyakorlatok

Ha krónikus derékfájdalommal küzdünk, mindenképpen érdemes gyógytornászt felkeresnünk. A terápia ideális esetben egy közös munka, melyben a szakember vezetésével a páciens önmagát gyógyítja. Az egyéni alkalmak során a szakember a torna közben fellépő változásokra is reagálni tud. Mint Finta Regina elmondta, ez nem feltétlenül csak fájdalom, lehet például egy szokatlan feszülésérzet is. Ő ebből sok következtetést le tud vonni, és esetleg változtat ennek megfelelően a terápián.

Azonban vannak mindenki számára otthon is könnyen elvégezhető hasznos gyakorlatok, amelyeket meg is osztott velünk a gyógytornász. Ilyen például a mobilizáció, mely során átmozgatjuk testrészeinket, ízületeinket. Itt nem célunk az erősítés, sem a mozgásterjedelem növelése, csak az óvatos mozgás a legkevésbé fájdalmas helyzetben és módon. A mobilizáció többek között fájdalomcsillapító hatású, és akut fájdalom esetén is különösen hasznos. – Általában jó hatású a gyaloglás és a víz alatti mozgás. Kifejezetten ajánlom a négykézláb helyzetben végzett gyakorlatokat, ebben a helyzetben ugyanis tehermentesíteni tudjuk a gerincünket – mondta a szakember.

Hasznosak a stabilizáló gyakorlatok is. Ennek során általában a törzsizmainkkal statikusan dolgozunk, és a végtagjainkkal végzünk valamilyen dinamikus feladatot a törzs pozíciójának megtartása mellett. Ez egy nagyon biztonságos gyakorlattípus fájdalom esetén is, hiszen olyan mozgást nem hozunk létre, amely esetleg a gyulladt vagy érzékeny területeket irritálhatná, de közben statikusan erősítjük a törzsizmokat.

Rekeszizom-tréning segíthet a fekvőbetegek derékfájdalmán

Dr. Finta Regina PhD-munkájában a rekeszizom-tréninggel kapcsolatban folytatott vizsgálatokat. Korábban kutatók bebizonyították, hogy a haránt hasizom, a medencefenék izmai és a rekeszizom – ami egy belégző izom – is szerepet játszik a testtartás és az ágyéki gerinc stabilitásának fenntartásában. A szakma ismerte is a tényt, hogy ha a haránt hasizomra és a medencefenék izmaira hatunk, akkor csökkenthető a derékfájdalom. A rekeszizommal kapcsolatban azonban még nem állt rendelkezésre ilyen információ. Finta Regina kutatásaival tehát erre keresett választ. Ez azért lehet fontos, mert nagy fájdalom esetén sok esetben nehezen kivitelezhető a hasizmok erősítése; vannak, akik olyan állapotban vannak, hogy nem tudnak bizonyos testhelyzetekben gyakorlatokat végezni, vagy ágyban fekvők. A rekeszizom erősítését viszont egy nagyon egyszerű – akár eszközös, akár anélküli – légzőgyakorlattal meg lehet oldani. – Én ebben látom a lehetőséget, hogy segítsünk a kórházban fekvő személyek, idős, súlyos betegek derékfájdalmán. A légzőtorna természetesen emellett egyéb pozitív hatásokkal is bír. A rekeszizomtorna ilyen célú tesztelése még várat magára, ehhez további kutatások szükségesek. A doktori munkából az egyértelműen kiderült, hogy a rekeszizom edzésének jelentős haszna lehet, nagyon jó eredményeket érhetünk el vele. Kifejezetten előnyös a légzésre is hatni a derékfájdalom mozgásterápiája során, és nem csak a hagyományos testtartásért felelős izmokkal dolgozni – ajánlotta Dr. Finta Regina.

Balog Helga
Fotó: Bartha Karina